Ezt a közérdekű pert a TASZ és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) közösen indította 2016-ban a Miskolci Önkormányzattal, a Miskolci Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján.
A per a városvezetés 2011 és 2015 közötti szegény-és cigányellenes intézkedéseiről szólt. 2016 tavaszán indítottuk a pert. Ezt megelőzően az alapvető jogok biztosa már a 2015 júniusában kiadott jelentésében jogellenesnek találta a szegénytelepeken 2011 óta folytatott összevont hatósági razziákat, azok azonnali beszüntetésére szólította fel a városvezetést. Erről részletesebben itt olvashat.
A polgármester kifejezetten hangsúlyozta, hogy nem szüntetik be a razziákat, hiszen a választók őt erre hatalmazták fel. Ezután a TASZ és a NEKI a bírósághoz fordultak a miskolci romák jogainak érvényesítéséért, és közérdekű pert indítottak. Felperesként azt is kértük a bíróságtól, hogy mondja ki: a Miskolci Önkormányzat különböző, cigányokat sújtó intézkedései (mint például az alternatív lakhatás biztosítása nélküli telepfelszámolás, illetve a miskolci lakásrendelet diszkriminatív módosítása) és az azokhoz kapcsolódó megbélyegző, cigányellenes retorika sértette a miskolci romák egyenlő bánásmódhoz való jogát.
A perben a TASZ-t dr. Hüttl Tivadar és dr. Nónay Gábor, a NEKI-t dr. Ammann Zsuzsa képviselte. A jogi szakmai háttérmunkát dr. Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője végezte el. A pert a TASZ és a NEKI a Szabálysértési Munkacsoport keretében indította el, amely egy igazságosabb szabálysértési rendszerért dolgozik.
Elsőfokú ítélet
Az elsőfokon eljáró Miskolci Törvényszék 2018. december 12-én kihirdetett ítélete szerint a Miskolci Önkormányzat és a Miskolci Önkormányzati Rendészet megsértette a miskolci romák emberi méltóságát, egyenlő bánásmódhoz való jogát a szegénytelepeken folytatott razziákkal és egyéb, a romák elüldözését szolgáló intézkedésekkel, ideértve az önkormányzat és a polgármester nyilvános kommunikációját is. A bíróság tehát megállapította a jogsértést, eltiltotta attól az alpereseket és 10 millió forintos közérdekű bírság megfizetésére is kötelezte őket.
A Miskolci Törvényszék kimondta, hogy a miskolci önkormányzat a városban vitathatatlanul fennálló szociális problémákat, társadalmi feszültségeket nem jogállami eszközökkel kezelte. A bíróság hangsúlyozta, hogy ez a per a legnagyobb volumenű antidiszkriminációs per ma Magyarországon. Az ítélet 55 oldalas.
Az elsőfokú ítéletről itt és itt írtunk részletesebben.
Az alperesek fellebbeztek az elsőfokú ítélet ellen.
Másodfokú ítélet
Másodfokon a Debreceni Ítélőtábla járt el, amely 2019. május 9-én kihirdetett másodfokú ítéletével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az ítélőtábla kimondta, hogy a társadalmi feszültségeket az állam, az önkormányzat csak jogállami eszközökkel kezelheti. A miskolci roma lakosság megkülönböztetésére és megfélemlítésére irányuló önkormányzati eseménysor súlyosan jogsértő és felróható volt. Az ítélőtábla ezért helybenhagyta a tízmillió forintos közérdekű bírságot is.
Jogerősen megnyertük a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) azt a pert, amit a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottunk.
Elsőfokon pert nyertünk a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben, amit a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottunk.
Múlt héten forgattunk Miskolcon, a Számozott utcákban. Azóta nyolcvan újabb ház bontását kezdte meg az önkormányzat. Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a stadionrekonstrukció csak ürügy volt, a Számozott utcákban valamennyi házat le fogják dózerolni. A városvezetés szerint „a lakosság részéről elsöprő támogatást élvező telepfelszámolási programot nem csupán közbiztonsági, hanem közegészségügyi és gyermekvédelmi szempontok is indokolják.”
A Kúria megállapította, hogy alaptörvény-ellenes és törvénysértő Miskolc közösségi együttélési rendeletének azon része, amely büntette, ha az egy főre eső lakrész nem éri el a 6 négyzetmétert. Üdvözöljük a Kúria döntését.
Ma, az antirasszista világnapon civil szervezetekkel, jogvédőkkel, aktivistákkal világítunk rá a miskolci szegénytelepeken élőket érintő súlyos jogsértésekre, a gettósodás és a nyomor fokozódására. Arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az önkormányzat feladata lenne az emberhez méltó lakhatási és életfeltételek megteremtése Miskolc szegényei számára.
A miskolci Számozott utcák lakóinak emberhez méltó elhelyezését szolgáló intézkedési terv teljes átdolgozására szólítja fel a városvezetést a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat, több jogvédő civil szervezet és független szakember.
A TASZ megbízásából készült szociológiai kutatás feltárja Miskolc két belvárosi, várhatóan a közeljövőben felszámolásra kerülő szegregátuma lakóinak kilátástalan életkörülményeit és az önkormányzat által koordinált összevont hatósági razziák lakosságra gyakorolt hatását.
Miskolc az utóbbi években nyíltan cigányellenes politikát folytat. Állandóvá váltak a diszkriminatív intézkedések és az ellenséges, megbélyegző kommunikáció a romákkal szemben. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) emiatt pert indított az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és az önkormányzati rendészeti szerv ellen.
A cigányellenes politika abbahagyására, a miskolci Számozott utcák lakóinak emberhez méltó elhelyezését szolgáló intézkedési terv mielőbbi kidolgozására, valamint a kilakoltatások felfüggesztésére szólítja fel a városvezetést a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a Roma Parlament elnöke, több jogvédő civil szervezet és független szakember.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) üdvözlik az alapvető jogok biztosának és nemzetiségi helyettesének a mai napon nyilvánosságra hozott jelentését, amelyben súlyos alapjogi visszásságokat állapítanak meg a Miskolci Önkormányzat rendészeti szerve által koordinált hatósági ellenőrzések, az önkormányzat által alkotott bizonyos rendeleti szabályok, egyes környező településeken elfogadott úgynevezett kiszorítós rendeletek és a számozott utcákban zajló kilakoltatási gyakorlat kapcsán. Midezen gyakorlatok és jogszabályok a mélyszegénységben élő, többségében roma lakosság alapjogait sértik.
A TASZ szerint a miskolci lakásrendelet ezév májusi módosítása alaptörvény-ellenes: sérti a helyi mélyszegénységben élők, főleg a romák egyenlő bánásmódhoz való jogát más alapjogok gyakorlásával összefüggésben. Ezért a TASZ a múlt héten beadvánnyal fordult az ombudsmanhoz, arra kérve őt, hogy támadja meg a rendelet-módosítást az Alkotmánybíróság előtt.
Tíz hónap alatt 45 alkalommal tartott hatósági ellenőrzést a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MÖR) társhatóságokkal, közszolgáltatókkal közösen, rendőri biztosítás mellett Miskolc főként romák lakta, elgettósodott településrészeiben. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint alapjogokat sért a hatósági gyakorlat, ezért közös beadvánnyal fordultak az alapvető jogok biztosához, hogy vizsgálja ki a megfélemlítő módon végrehajtott, kifejezetten a mélyszegénységben élőket érintő ellenőrzéseket.
