2010 és 2015 között Miskolcon a Kriza Ákos vezette önkormányzat ellenségnek tekintette a szegénytelepek lakóit és súlyosan jogsértő intézkedések sorát vetette be velük szemben.
Ilyen intézkedések voltak:
a szegénytelepeken folytatott összevont, zaklató hatósági ellenőrzések,
a szociális bérlakások lakóinak elüldözését célzó lakásrendelet-módosítás,
a Számozott utcák alternatív elhelyezési terv nélküli felszámolása,
és a mindehhez társuló cigányellenes önkormányzati kommunikáció.
A videó 2017-ben készült a számozott utcáknál
A TASZ és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda pert nyert a Miskolci Törvényszéken, majd a Debreceni Ítélőtáblán is. A bíróság jogerősen kimondta, hogy ezek az intézkedések sértették a miskolci szegénytelepek túlnyomórészt roma származású lakosainak egyenlő bánásmódhoz való jogát. A bíróság nemcsak megállapította, hogy az önkormányzat diszkriminálta, zaklatta a mélyszegény, cigány lakosságát, hanem el is tiltotta a jövőbeni hasonló jogsértésektől és 10 millió forintos közérdekű bírsággal is sújtotta az önkormányzatot.
Mi történik most?
A TASZ, a NEKI, és az Ide Tartozunk! roma szervezet valamint egyes roma nemzetiségi önkormányzati jelöltek nyíltlevélben szólították fel a miskolci polgármester-jelölteket arra, hogy tájékoztassák a közvéleményt arról, milyen jogszerű lépéseket terveznek megválasztásuk esetére a mélyszegénység, a szegregáció és a kirekesztés csökkentésére. A levelet aláíró szervezetek elvárják, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat ne megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel kezelje.
A videó 2017-ben készült a számozott utcáknál
Mit tehetsz te?
Arra buzdítjuk a miskolci lakosokat, hogy ők is kérdezzenek rá a polgármester-jelölteknél arra, mit terveznek tenni a várost sújtó szociális problémák kezelésére? Kérjék számon a Helyi Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását!
Ha pedig a jövőben a korábbiakhoz hasonló cigányellenes intézkedéseket tapasztalnak, írjanak nekünk a jogsegely@tasz.hu címre!
Jogerősen megnyertük a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) azt a pert, amit a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottunk.
Elsőfokon pert nyertünk a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben, amit a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottunk.
Múlt héten forgattunk Miskolcon, a Számozott utcákban. Azóta nyolcvan újabb ház bontását kezdte meg az önkormányzat. Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a stadionrekonstrukció csak ürügy volt, a Számozott utcákban valamennyi házat le fogják dózerolni. A városvezetés szerint „a lakosság részéről elsöprő támogatást élvező telepfelszámolási programot nem csupán közbiztonsági, hanem közegészségügyi és gyermekvédelmi szempontok is indokolják.”
A Kúria megállapította, hogy alaptörvény-ellenes és törvénysértő Miskolc közösségi együttélési rendeletének azon része, amely büntette, ha az egy főre eső lakrész nem éri el a 6 négyzetmétert. Üdvözöljük a Kúria döntését.
Ma, az antirasszista világnapon civil szervezetekkel, jogvédőkkel, aktivistákkal világítunk rá a miskolci szegénytelepeken élőket érintő súlyos jogsértésekre, a gettósodás és a nyomor fokozódására. Arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az önkormányzat feladata lenne az emberhez méltó lakhatási és életfeltételek megteremtése Miskolc szegényei számára.
A miskolci Számozott utcák lakóinak emberhez méltó elhelyezését szolgáló intézkedési terv teljes átdolgozására szólítja fel a városvezetést a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat, több jogvédő civil szervezet és független szakember.
A TASZ megbízásából készült szociológiai kutatás feltárja Miskolc két belvárosi, várhatóan a közeljövőben felszámolásra kerülő szegregátuma lakóinak kilátástalan életkörülményeit és az önkormányzat által koordinált összevont hatósági razziák lakosságra gyakorolt hatását.
Miskolc az utóbbi években nyíltan cigányellenes politikát folytat. Állandóvá váltak a diszkriminatív intézkedések és az ellenséges, megbélyegző kommunikáció a romákkal szemben. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) emiatt pert indított az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és az önkormányzati rendészeti szerv ellen.
A cigányellenes politika abbahagyására, a miskolci Számozott utcák lakóinak emberhez méltó elhelyezését szolgáló intézkedési terv mielőbbi kidolgozására, valamint a kilakoltatások felfüggesztésére szólítja fel a városvezetést a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a Roma Parlament elnöke, több jogvédő civil szervezet és független szakember.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) üdvözlik az alapvető jogok biztosának és nemzetiségi helyettesének a mai napon nyilvánosságra hozott jelentését, amelyben súlyos alapjogi visszásságokat állapítanak meg a Miskolci Önkormányzat rendészeti szerve által koordinált hatósági ellenőrzések, az önkormányzat által alkotott bizonyos rendeleti szabályok, egyes környező településeken elfogadott úgynevezett kiszorítós rendeletek és a számozott utcákban zajló kilakoltatási gyakorlat kapcsán. Midezen gyakorlatok és jogszabályok a mélyszegénységben élő, többségében roma lakosság alapjogait sértik.
A TASZ szerint a miskolci lakásrendelet ezév májusi módosítása alaptörvény-ellenes: sérti a helyi mélyszegénységben élők, főleg a romák egyenlő bánásmódhoz való jogát más alapjogok gyakorlásával összefüggésben. Ezért a TASZ a múlt héten beadvánnyal fordult az ombudsmanhoz, arra kérve őt, hogy támadja meg a rendelet-módosítást az Alkotmánybíróság előtt.
Tíz hónap alatt 45 alkalommal tartott hatósági ellenőrzést a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MÖR) társhatóságokkal, közszolgáltatókkal közösen, rendőri biztosítás mellett Miskolc főként romák lakta, elgettósodott településrészeiben. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint alapjogokat sért a hatósági gyakorlat, ezért közös beadvánnyal fordultak az alapvető jogok biztosához, hogy vizsgálja ki a megfélemlítő módon végrehajtott, kifejezetten a mélyszegénységben élőket érintő ellenőrzéseket.