R.B. kontra Magyarország

Etnikai identitását, ezáltal magánszférája tiszteletben tartásához való jogát sérti a sértettnek, ha a nyomozó hatóságok nem vizsgálják a bűncselekmény elkövetőjének rasszista motivációját erre utaló körülmények ellenére.

2011 tavaszán Gyöngyöspatán a szélsőséges, cigányellenes nézeteket hangoztató Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület (SZJPE) tagjai formaruhákba öltözve, magukat polgárőröknek kiadva körülbelül két héten keresztül a helyi roma lakosságot megfélemlítő, „járőrözésnek titulált” tevékenységet folytattak. A SZJPE-hez más szélsőséges csoportok is csatlakoztak, többek között a Betyársereg, amelynek egyik tagja a kérelmezőt cigány származása miatt, megalázó rasszista kijelentések kíséretében egy fokossal fenyegette meg. A sértett a TASZ segítségével feljelentést tett, azonban a rendőrség a nyomozást alaptlanul megszüntette, az ügyészség a megszüntetést helyben hagyta. A sértett a TASZ ügyvédjének képviseletével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult (2012) az Egyezmény 3.  cikkének (kínzás, embertelen, megalázó bánásmód - eljárásjogi értelemben), 8. cikkének (magánélethez való jog) és ezekkel össtefüggésben a 14. cikkének (megkülönböztetés tilalma) sérelme miatt. 

A Bíróság 2016. április 12-én kihirdetett ítéletében megállapította, hogy Magyarország megsértette magánélethez való jogát (8. cikk) azzal, hogy a nyomozás során erre utaló nyilvánvaló körülmények és a sértett erre utaló nyilatkozata ellenére sem vizsgálták az elkövető rasszista indítékát. A 3. és 14. cikk sérelmét a Bíróság nem állapította meg.

Az ügyről részletesebben itt számoltunk be.

A Bíróság döntése egyelőre még csak angolul itt olvasható.

Kiss Borbála kontra Magyarország

A jogalkalmazó hatóságok kötelesek alaposan kivizsgálni minden rendőri túlkapás gyanúját felvető esetet.

A rendőrök egy kis faluban, egy családi ház kertjében tartott keresztelő ünnepségen csendháborításra hivatkozva felszólították az ünneplő roma család tagjait, hogy halkítsák le a zenét. Ez meg is történt. Fél óra múlva a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre, és gumibottal, könnygázzal oszlatta szét az ünnepséget annak ellenére, hogy az ünneplők nem álltak ellen a rendőri intézkedésnek, csupán kétségbe vonták annak jogosságát. K. Borbálát több rendőr métereken át húzta a földön a kapucnijánál fogva, aminek során a hátán sérüléseket szenvedett, és a mellei mindenki előtt láthatóvá váltak. Utána megmotozták, közben pedig nekilökték a rendőrautónak is. Az ügyben a sértettek feljelentést tettek a rendőrök ellen hivatali eljárásban elkövetett bántalmazás miatt, azonban a feljelentésüket elutasították. A TASZ segítségével tett újabb feljelentés alapján indult nyomozást fontos eljárási cselekményeket elmulasztva megszüntették. K. Borbála sértett képviseletében két jogvédő szervezet (az Európai Roma Jogok Központja és a TASZ) a strasbourgi bírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy az aránytalan, brutális rendőri intézkedés és annak nem megfelelő kivizsgálása megsértette az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát, melyet az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikke tartalmaz . A bíróság ítéletében kimondta, hogy a rendőrök brutális fellépése ellentétes volt az Egyezménnyel, továbbá megállapította, hogy az ügy nyomozása sem felelt meg az egyezmény és a bíróság joggyakorlatában lefektetett elvárásoknak. A döntés 2012 júniusában született.

A Bíróság döntése angolul és magyarul olvasható.

Uj kontra Magyarország

Az újságírók mondanivalójukban és azok kifejezési módjában maximális szabadságot élveznek.

Uj Péter újságíró egy cikkében hevesen kritizálta az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház által készített borokat és azok állami támogatását, többek közt azt állítva, hogy a bor „szar”. A Tokaj Kereskedőház Zrt. büntetőeljárást indított az újságíró ellen rágalmazás, majd becsületsértés miatt. A Legfelsőbb Bíróság becsületsértésnek minősítette az újságíró szavait, és megrovásban részesítette őt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásban Uj Péter jogi képviseletét a TASZ látta el, amely szerint az újságírók, mint ahogy bárki más, szabadon választhatják meg véleményüket és annak kifejezési stílusát. A Tokaji borra vonatkozó vélemény ráadásul egy olyan témával kapcsolatban hangzott el, amely fontos közügy: egy államilag finanszírozott kereskedőház termékéről és tevékenységéről volt szó. A Bíróság a TASZ álláspontját tartotta helyesnek három alapjogsértő magyar bírói döntéssel szemben, amikor kimondta: „A Bíróság szerint a stílus a kommunikáció része, a kifejezés formája a vélemény tartalmával egyetemben védettnek minősül.” Az Egyezmény 10. cikkében elismert szólásszabadság sérelmét megállapító döntés 2011 júliusában született.

A Bíróság döntése angolul és magyarul olvasható.

Ternovszky kontra Magyarország

A magánélethez való jog része, hogy magunk válasszuk meg a szülővé válás körülményeit.

Egy édesanya az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a TASZ ügyvédjének segítségével, mert véleménye szerint a magyar állam - azzal, hogy nem biztosítja az otthonszülés feltételeit, és a bábákat szabálysértéssel sújtja, - sérti a magánélethez fűződő jogát (Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke).  A bíróság döntése szerint a szülővé váláshoz való jog tartalmazza a jogot arra, hogy a szülővé válás körülményeit magunk válasszuk meg. Továbbá, a szabálysértési szankcióval való fenyegetettség, illetve a speciális és átfogó szabályozás hiánya korlátozta a kérelmező döntését az otthonszüléssel kapcsolatban, ami pedig a magánélethez való jog korlátozását jelenti. Ezért a Bíróság megállapította, hogy Magyarország megsértette az egyezmény 8. cikkét. A bíróság 2010 decemberében hozta meg döntését.

A Bíróság döntése angolul és magyarul olvasható. 

Társaság a Szabadságjogokért kontra Magyarország

Közérdekű információ indokolatlan visszatartása a véleménynyilvánítási szabadság jogellenes korlátozását jelenti.

Az Országgyűlés enyhítette a Büntető törvénykönyvnek a drogfogyasztás kriminalizálásával összefüggő szabályait. Egy országgyűlési képviselő ezért indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. A TASZ társadalmi vitát kívánt kezdeményezni a drogpolitika alkotmányosságának kérdéseiről, ehhez azonban szükséges lett volna megismerni az indítványt.. Az Alkotmánybíróság mint a beadvány kezelője azon az állásponton volt, hogy az indítvány a képviselő hozzájárulása nélkül nem hozható nyilvánosságra. A TASZ pert indított, mert ha egy képviselő, e minőségében, a társadalom egy jelentős részét érintő, s a jogrendszer egyik alapkövét jelentő törvény egyes szabályainak megsemmisítését kezdeményezi az Alkotmánybíróság előtt, akkor az indítványa közérdekű adat. A pert a TASZ Magyarországon jogerősen elvesztette, így  az Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordult. A Bíróság kimondta, hogy a Magyar Köztársaság megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkébe foglalt véleménynyilvánítási és információszabadságát. A határozatban a Bíróság története során első alkalommal mondta ki, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A Bíróság azt is megállapította, hogy a jogvédő NGO-k a sajtóhoz hasonló watchdog szervezetnek minősülnek, ezért egy demokratikus társadalomban kiemelt fontosságúak a vélemény- és információszabadság szempontjából. A döntés 2009 áprilisában született.

A Bíróság döntése angolul és magyarul olvasható.

Kapcsolódó hírek

Kommentek