A politikai részvételi jogok csak akkor juthatnak érvényre, ha a Rendőrség tevékenységét ezen jogokat tiszteletben tartva végzi. Az elmúlt év során azonban a sajtó különféle értesülései a nyilvánosság számára többször felvetették a gyanút, hogy a Rendőrség tevékenységének jogszabályi kereteit túllépve lépett fel a részvételi jogok érvényesülésének kárára – vagy éppen jogszabályi kötelezettségei ellenére elmulasztott fellépni a részvételi jogok érvényre juttatása érdekében

Már e gyanú felmerülése rámutat: a Rendőrségnek tennie kell azért, hogy megalapozza a választópolgárok bizalmát. Meggyőződésünk, hogy ennek a bizalomnak a helyreállítását segíti, ha a Rendőrség működésének jogszerűségére kiemelt és a nyilvánosság számára is ellenőrizhető, meggyőző figyelmet fordít a választási, népszavazási eljárásokban. Ennek érdekében az Országos Rendőr-főkapitányságnak megküldött szakmai állásfoglalásunkban számos konkrét ajánlással szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a Rendőrség a működését minél hatékonyabban tudja a részvételi jogok érvényre juttatásában betöltendő szerepével összhangban végezni.

Állásfoglalásunkban egyfelől kifejtjük: a részvételi jogok érvényre jutásának sok esetben garanciája a Rendőrség aránytalan intézkedéstől tartózkodó fellépése. Például a rendőrök csoportos, nagy létszámban történő fellépése egy választási eljárás jelöltállítási szakaszában a jelöltek, jelölőszervezetek ajánlásgyűjtő pultjainak közvetlen közelében, vagy éppen egy népszavazási kezdeményezést támogató aláírásgyűjtés helyszínén, aránytalan hátrányt okozhat a részvételi jogaikat gyakorolni kívánó választópolgárok számára. E hátrányok közé sorolandó az intézkedéssel akár csak járulékosan érintett személyek részvételijog-gyakorlásának megakadályozása, ellehetetlenítése, megnehezítése, valamint a részvételi jogok gyakorlásától, sőt a politikai vélemények kinyilvánításától való elrettentése is.

Másfelől: a Rendőrség a részvételi jogok érvényre jutását sok esetben éppen aktív, jogszerű fellépésével segíthető elő. a Rendőrség feladatkörének része a részvételi jogok aktív érvényre juttatása bűnmegelőzési, bűnüldözési, közbiztonság-védelmi feladatainak teljesítésén keresztül. Kiemelendő a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (Btk. 350. §), valamint – főként a jelöltállítás és a szavazás során – a személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §), amelyek hatékony megelőzése és üldözése nélkül a részvételi jogok védelme nem valósulhat meg. A részvételi jogok akkor jutnak érvényre, ha a Rendőrség minden indokolt esetben következetesen, haladéktalanul intézkedik, összhangban törvényes kötelezettségével.

Végül: a Rendőrség választási, népszavazási eljárások során, illetve az ezek jogszerűségét fenyegető bűncselekmények elleni intézkedése során kiemelt hangsúlyt kap a rendőri fellépés részrehajlás-mentességére vonatkozó törvényi kötelezettség. A választási, népszavazási eljárások ugyanis természetüknél fogva versenyszerűek. Ezért a közhatalom-gyakorlásért illetőleg a közhatalmi döntések közvetlen meghatározásáért folyó verseny közepette a Rendőrség csak a kifogástalanul részrehajlás-mentes fellépéssel kerülheti el azt, hogy e versenyek kimenetelét jogellenesen befolyásolja.

Az Országos Rendőrfőkapitánynak megküldött ajánlásaink a fenti kötelezettségét érvényre juttatását, ezáltal pedig a polgárok politikai részvételi jogainak, szabad véleménynyilvánításának védelmét segítik elő.

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek