Csak az Európai Parlamenti képviselők választására vonatkozó kérdések:

1. Mikor tartják Magyarországon az Európai Parlament képviselőinek választását?

2. Hány fordulósak a választások?

3. Ki szavazhat?

4. Mire lehet szavazni az Európai Parlament képviselőinek választásán?

5. Külföldön élek, és nem a magyarországi, hanem a külföldi lakóhelyem szerinti jelöltekre szeretnék szavazni. Mi a teendőm?

6. Egy másik tagállam EP-képviselőjelöltjeire akartam szavazni, de meggondoltam magam: a magyarországi jelöltekre szavaznék. Mi a teendőm?

7. Külföldön élek, de a magyarországi, nem pedig a külföldi lakóhelyem szerinti jelöltekre szeretnék szavazni. Mi a teendőm?

8. Korlátozhatják-e a választójogomat, ha magyar állampolgárként egy másik EU-tagállamban élek és az ottani jelöltekre kívánok szavazni?

9. Nem Magyarország, hanem egy másik EU tagállam állampolgára vagyok, de magyarországi EP-képviselőjelöltekre szeretnék szavazni Mi a teendőm?

10. Nem Magyarország, hanem egy másik EU tagállam állampolgára vagyok, és a magyarországi EP-képviselőjelöltekre akartam szavazni, de meggondoltam magam. Mi a teendőm?

11. Korlátozhatják-e a választójogomat, ha egy másik EU-tagállam állampolgára vagyok, Magyarországon élek, és az itteni jelöltekre kívánok szavazni?

12. Azt hallottam, „X. Y.” jelölteti magát, pedig nem is magyar állampolgár. Hogy lehet ez?

A szavazás helyszínével, módjával, jogorvoslattal kapcsolatos kérdések:

13. Honnan tudhatom, hogy szerepelek-e a névjegyzékben?

14. Mit tehetek, ha nem, vagy hibás adatokkal szerepelek a névjegyzékben?

15. Mit tehetek, ha nem a lakóhelyemen (állandó lakcímemen) szeretném leadni a szavazatomat?

16. Hogyan szavazhatnak a hajléktalan emberek?

17. Mit vigyek magammal a szavazásra?

18. Mit kell kapnom a szavazóhelyiségben?

19. Hogyan kell érvényesen szavazni?

20. Mi történik, ha elrontom a szavazólapot? Kaphatok másikat?

21. Azt mondták a szavazóhelyiségben: „Ne zárja le a borítékot, úgy könnyebb dolga van a szavazatszámláló bizottságnak!” – Akkor most nem zárhatom le?

22. Azt mondták a szavazóhelyiségben: „Nyugodtan töltse ki a szavazólapját a fülkén kívül, sokan vagyunk, nem kell várni!” – Akkor most nem szavazhatok a fülkében?

23. Mi történik, ha későn érek a szavazóhelyiséghez? Ha még ott van a bizottság, leadhatom a szavazatomat?

24. Hogyan szavazhatok, ha akadálymentesített szavazóhelyiségre van szükségem?

25. Ki és hogyan igényelhet mozgóurnát, és hogyan garantálják a választás tisztaságát és titkosságát, ha a mozgóurnába dobom a szavazatom?

26. Hogyan szavazhatok, és hogyan maradhat titkos a szavazatom, ha látássérült vagyok, ezért nem tudnám magamnak elolvasni és kitölteni a szavazólapot?

27. Mindenféle kampányanyagokat kapok pártoktól a saját nevemre, címemre. Kitől kapták meg az adataimat, és hogyan érhetem el, hogy máskor ne jussanak hozzá az adataimhoz illetve töröljenek a nyilvántartásukból?

28. Kihez fordulhatok jogorvoslatért, ha bármilyen kérelmemet elutasították?

 

1. Mikor tartják Magyarországon az Európai Parlament képviselőinek választását?

2014. május 25-én vasárnap, 6-tól 19 óráig.

2. Hány fordulósak a választások?

Az Európai Parlament képviselőinek választása egyfordulós. Önnek tehát csak egyszer kell elmennie szavazni.

3. Ki szavazhat?

Egyrészről, az Európai Parlament képviselőinek magyarországi választásán minden nagykorú (18 év feletti) magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár részt vehet, kivéve azokat, akiknek bíróság korlátozta a választójogát gondnoksági eljárásban, valamint azokat, akiket a közügyektől eltiltottak.

  • Ha Ön magyar állampolgár, és külföldön szeretne élni választójogával, de az Európai Parlament magyarországi képviselőjelöltjeire szeretne szavazni, itt talál tájékoztatást.
  • Ha Ön magyar állampolgár, de külföldön él, és az Európai Parlament azon képviselőjelöltjeire szeretne szavazni, akik az Ön jelenlegi lakóhelyén jelöltették magukat, lejjebb (ld. az 5. kérdésnél) talál tájékoztatást.

Másrészről, szavazhat az Európai Parlament magyarországi képviselőinek választásán az Európai Unió bármely más tagországának állampolgára is, ha van magyarországi lakóhelye, és előzetesen kérte felvételét a központi névjegyzékbe az Európai Parlament tagjainak választására is kiterjedően. Ha tehát Ön nem magyar állampolgár, de az EU valamely más országának állampolgára, Magyarországon szeretne élni választójogával, és az Európai Parlament magyarországi képviselőjelöltjeire szeretne szavazni, a 8. kérdésnél talál tájékoztatást.

Ha Önt gondoksági eljárásban fosztották meg választójogától, szívesen segítünk, hogy peres eljárásban visszakapja választójogát: további információért kattintson ide!

4. Mire lehet szavazni az Európai Parlament képviselőinek választásán?

Az Európai Parlament képviselőinek választásán országos pártlistára lehet szavazni. A szavazatok legalább 5%-át megszerző pártlisták között osztják meg Magyarország 21 képviselői mandátumát az Európai Parlamentben. Nem egyetlen nyertes párt jelöltjei töltik tehát be az összes mandátumot, hanem minden, az imént említett küszöböt elérő párt a rá leadott szavazatok arányának megfelelően részesül a képviselői helyekből.

5. Külföldön élek, és nem a magyarországi, hanem a külföldi lakóhelyem szerinti jelöltekre szeretnék szavazni. Mi a teendőm?

Ehhez Önnek a tartózkodási helye szerinti ország névjegyzékében kell szerepelnie, és nyilatkoznia kell arról, hogy más EU tagállamban (beleértve Magyarországot) nem fog élni választójogával. Az adott ország választási rendszerétől függ, hogy Önt miképpen (pl. kérelmére) veszik fel az Európai Parlament képviselőinek választási névjegyzékébe – ahogy a kérelmezési határidő is, amennyiben kérelmeznie kell névjegyzékbe vételét. Még ahol automatikusan állítják össze a névjegyzéket, ott is csak akkor fogják Önt felvenni a névjegyzékbe, ha bejelentett lakóhelye van az adott országban. (Tehát ha bármilyen okból 1-2 hónapot egy másik EU-tagállamban tölt, nem fogják felvenni a névjegyzékbe még akkor sem, ha a névjegyzék összeállítása az adott országban automatikus.) Az adott országok választási eljárására vonatkozó további információkat itt talál, ha a felső menüsorból kiválasztja az Ön lakóhelye szerinti országot, majd a „Választási törvény” menüpontra kattint.

Fontos tudnia, hogy nem minden EU tagállamban tartja ugyanazon a napon az EP-választásokat. A tagállamok hatáskörében áll, hogy eldöntsék: a 2014. május 22-25. közötti időszakban mikor rendezik meg a választások. Ezért ha egy másik tagállamban szeretne szavazni az ottani jelöltekre, akkor ellenőrizze – az előbb hivatkozott oldalon – az EP-választások pontos dátumát és idejét az adott államban.

Ha Ön egy Magyarországtól eltérő országban szerepel az Európai Parlament képviselőinek választási névjegyzékében, akkor Önt a külföldi hatóságok értesítése nyomán a magyarországi névjegyzékből törlik. Ha tehát mégis a magyarországi jelöltekre kíván szavazni, újra fel kell vétetnie magát a névjegyzékbe (ld. a következő kérdést).

FIGYELEM! Ha Ön olyan országban kéri felvételét a választási névjegyzékbe, amelynek állampolgárai számára az EP-választáson való részvétel kötelező – 2014-ben Belgium, Ciprus, Görögország és Luxemburg tartozik ide –, a szavazás az Ön számára is kötelező. Ezekben az országokban a névjegyzékben szereplőknek nem csupán joga, hanem kötelessége is a választáson való részvétel, amelynek elmulasztása akár jogi következményeket is vonhat maga után. Ezekben a tagállamokban csak akkor kérje tehát felvételét a névjegyzékbe, ha tudja, hogy részt tud venni a választásokon, illetve tájékozódott e kötelezettség esetleges elmulasztásának következményeiről.

6. Egy másik tagállam EP-képviselőjelöltjeire akartam szavazni, de meggondoltam magam: a magyarországi jelöltekre szavaznék. Mi a teendőm?

Ha meggondolja magát, és mégis Magyarországon szeretne az Európai Parlament magyarországi képviselőire szavazni, a nem magyar EU-állampolgárokhoz hasonlóan kérnie kell, hogy vegyék fel az Európai Parlament képviselőinek magyarországi választási névjegyzékébe. Ezt egy erre a célra szolgáló formanyomtatványon kérelmezheti a Helyi Választási Irodánál személyesen vagy postai levélben, vagy on-line is benyújthatja a névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelmet itt, a „Névjegyzékbe vétel / névjegyzékből való törlés iránt kérelem az Európai Parlament tagjainak választásán” menüpont alatt. A névjegyzékbe való felvételi kérelem beérkezési határideje 2014. május. 9. péntek 16h.

7. Külföldön élek, de a magyarországi, nem pedig a külföldi lakóhelyem szerinti jelöltekre szeretnék szavazni. Mi a teendőm?

Csak akkor szavazhat a magyarországi jelöltekre, ha magyarországi lakcímmel rendelkezik. Ennek hiányában csak egy másik EU tagállamban szavazhat az ottani jelöltekre, amennyiben az adott országban létesített lakóhelyet.

Ha nem biztos benne, hogy van-e magyarországi lakóhelye, itt talál további segítséget, a 3. kérdésnél.

8. Korlátozhatják-e a választójogomat, ha magyar állampolgárként egy másik EU-tagállamban élek és az ottani jelöltekre kívánok szavazni?

Ha Ön magyar állampolgár, és egy másik tagállamban, az adott tagállam jelöltjeire szeretne szavazni, választójoga háromféle korlátozás alá eshet:

(1) Ön csak akkor szavazhat bármely EU-tagországban az Európai Parlament képviselőinek választásán, ha az adott ország állampolgáraként lenne választójoga – vagyis az adott ország esetleges választójogi korlátozásai (pl. életkor, lakóhely létesítése óta eltelt idő, gondnokság, fogvatartás) Önre is vonatkoznak. Ezekről a korlátozásokról további információkat találhat itt, ha a felső menüsorból kiválasztja az Ön lakóhelye szerinti országot, majd a „Választási törvény” menüpontra kattint.

(2) Az egyes tagállamoknak jogában áll akkor is korlátozni az Ön választójogát az Európai Parlament képviselőinek választásán, ha az Ön választójoga a magyarországi választójogi szabályozás szerint korlátozás alá esik. Ha például Ön gondnokság alatt áll, és magyar bíróság korlátozta választójogát, ám egy olyan EU-tagállamban kíván szavazni, ahol nem lehet korlátozni a gondnokoltak választójogát, az Ön választójogát ettől még ott is korlátozhatják.

(3) Azokban az EU-tagországokban, ahol az EP-választásokon szavazni kívánó külföldiek aránya meghaladja a névjegyzékben szereplők 20%-át, az adott ország szigorúbb követelményekhez kötheti a képviselőjelöltjeire való szavazás jogát, mint saját állampolgárai esetében. A választójog korlátozásának ezzel a lehetőségével 2014-ben csak Luxemburg él.

A választójog korlátozására vonatkozó információ országok közti továbbítása megoldott: a Nemzeti Választási Iroda köteles a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából adatot szolgáltatni bármely EU-tagállam az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos adatkezelésre jogosult szervének.

Ha Önt gondoksági eljárásban fosztották meg választójogától, szívesen segítünk, hogy peres eljárásban visszakapja választójogát: további információért kattintson ide!

9. Nem Magyarország, hanem egy másik EU tagállam állampolgára vagyok, de magyarországi EP-képviselőjelöltekre szeretnék szavazni. Mi a teendőm?

Ha Ön rendelkezik magyarországi lakóhellyel és egy EU-tagállam állampolgára, Önnek joga van Magyarország európai parlamenti mandátumaiért versengő jelöltjeire szavazni. Ha ezzel a jogával él, más ország európai parlamenti képviselőire nem szavazhat – akkor sem, ha Ön az adott ország állampolgára. (Természetesen a későbbi EP-választásokon ismét dönthet majd arról, hogy a lakóhelye vagy állampolgársága szerinti képviselőjelöltekre szeretne szavazni.)

Ahhoz, hogy Magyarország európai parlamenti képviselőjelöltjeire szavazhasson, kérelmeznie kell, hogy vegyék fel az Európai Parlament tagjainak választási névjegyzékébe. Ezt egy erre a célra szolgáló formanyomtatványon kérelmezheti a Helyi Választási Irodánál személyesen vagy postai levélben, vagy on-line is benyújthatja a névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelmet itt, a „Névjegyzékbe vétel / névjegyzékből való törlés iránt kérelem az Európai Parlament tagjainak választásán” menüpont alatt. A névjegyzékbe való felvételi kérelem beérkezési határideje 2014. május. 9. péntek 16h.

10. Nem Magyarország, hanem egy másik EU tagállam állampolgára vagyok, és a magyarországi EP-képviselőjelöltekre akartam szavazni, de meggondoltam magam. Mi a teendőm?

Ha mégsem szeretne Magyarország európai parlamenti képviselőjelöltjeire szavazni, de már felvételét kérheti az Európai Parlament tagjainak választására kiterjedő hatállyal a központi névjegyzékbe, kérheti törlését a névjegyzékből. Ezt egy erre a célra szolgáló formanyomtatványon kérelmezheti a Helyi Választási Irodánál személyesen vagy postai levélben vagy on-line is benyújthatja a névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelmet itt, a „Névjegyzékbe vétel / névjegyzékből való törlés iránt kérelem az Európai Parlament tagjainak választásán” menüpont alatt. A névjegyzékből való törlésre irányuló kérelem beérkezési határideje 2014. május. 15. péntek 16h. Ha ezt a határidőt elmulasztja, és már szerepel a névjegyzékben, már csak Magyarországon élhet választójogával a 2014-es EP-választásokon.

11. Korlátozhatják-e a választójogomat, ha egy másik EU-tagállam állampolgára vagyok, Magyarországon élek, és az itteni jelöltekre kívánok szavazni?

Egyfelől Ön egy EU tagállam állampolgáraként Magyarországon is kizárólag akkor szavazhat az Európai Parlament képviselőinek választásán, ha magyar állampolgárként lenne választójoga. Ha például egy magyar bíróság a közügyek gyakorlásától eltiltotta Önt, akkor Ön Magyarországon külföldi állampolgárként sem rendelkezik választójoggal az EP-választások során, amíg az eltiltás hatálya alatt áll.

Másfelől Magyarország is alkalmazza a külföldi állampolgárokra saját országukban vonatkozó választójogi korlátozásokat is. Ha tehát Ön az állampolgársága szerinti országban nem szavazhat az EP-képviselők választásán – például mert büntetőjogi szankcióként vagy gondoksági eljárásban korlátozták a választójogát –, Magyarországon sem vehet részt a választásokon.

12. Azt hallottam, „X. Y.” jelölteti magát, pedig nem is magyar állampolgár. Hogy lehet ez?

Az európai parlamenti választásokon minden EU tagország állampolgára választható Magyarországon is, amennyiben (1) a saját állampolgársága szerinti országban is választható, (2) rendelkezik magyarországi lakóhellyel, (3) más EU-tagállamban nem indul jelöltként, és (4) megfelel a magyar állampolgárokkal szemben támasztott választhatósági feltételeknek is – azaz bíróság nem korlátozta a választójogát bűncselekmény elkövetése miatt vagy gondnoksági eljárásban, és betöltötte 18. életévét. Így tehát más EU tagállamok állampolgárai is szerepelhetnek jelöltként Magyarországon az EP-választásokra állított országos listákon. Ugyanígy magyar állampolgárok is jelöltethetik magukat más EU-tagállamokban, az adott ország állampolgáraival azonos feltételek mellett.

13. Honnan tudhatom, hogy szerepelek-e a névjegyzékben?

A központi névjegyzéket automatikusan állítják elő a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok személyi- és lakcímadatainak nyilvántartásából. Ha Ön a 2014. március 28-án szerepel a központi névjegyzékből előállított szavazóköri névjegyzékben, az értesítési címére (vagy ha ilyen nincs, akkor lakcímére) erről értesítőt kap. A Nemzeti Választási Iroda legkésőbb 2014. április 7-én adja postára az értesítőt. Ha Ön 2014. március 28-a után kerül fel a szavazóköri névjegyzékre (pl. mert azután költözött új lakóhelyére), erről azonnal értesítőt kap.

Az értesítőben tájékoztatják Önt a szavazás dátumán kívül az Ön választókerületéről, szavazóköréről, és a szavazókör címéről – azaz arról, hogy hová kell mennie szavazni. Ezenkívül az értesítőn szerepel az a név és az a lakcím is, amellyel Önt felvették a névjegyzékbe.

Nézze át figyelmesen, hogy adatait helyesen rögzítették-e, és a választásokon az Ön által személyazonosításra használni kívánt dokumentumokban (személyi igazolvány vagy jogosítvány vagy útlevél és lakcímkártya) szereplő adatokkal megegyeznek-e az értesítőn található adatok: a legkisebb eltérés esetén sem fogják engedni, hogy szavazzon! (Ha az értesítőn szereplő adatai hibásak vagy már nem időszerűek, a 14. kérdésnél megtalálja, mi a teendő: „Mit tehetek, ha nem vagyok benne vagy hibás névvel / címmel szerepelek a névjegyzékben?”)

Ha Ön kérelmezi a Helyi Választási Iroda vezetőjénél – azaz a lakcíme szerint illetékes jegyzőnél – , Braille-írással nyomott értesítőt kap. (Ezt kérelmezheti a látássérültek számára a szavazás során igényelhető további segédeszközökkel, segítséggel együtt, ld. a 26. kérdésnél lent: „Hogyan szavazhatok, és hogyan maradhat titkos a szavazatom, ha látássérült vagyok, ezért nem tudnám magamnak elolvasni és kitölteni a szavazólapot?)”

Ha Ön nem kapja meg az értesítőt, új értesítőt kérhet a Helyi Választási Irodától. Ezenkívül jogában áll személyesen is betekinteni a szavazóköri névjegyzékbe a Helyi Választási Irodán.

Nem szerepelnek, és nem is szerepelhetnek a központi névjegyzékben azok a magyar állampolgárok, akik nem jogosultak szavazni (ld. a 3. kérdést fent: „Ki szavazhat?”).

 

14. Mit tehetek, ha nem, vagy hibás adatokkal szerepelek a névjegyzékben?

A központi névjegyzéket, valamint az abból készülő szavazóköri névjegyzékeket folyamatosan frissítik a személyi- és lakcímadatok nyilvántartásában bekövetkezett változások alapján. Ha tehát Ön 2014. március 28-a után egy magyarországi lakóhelyről más magyarországi címre költözött, elképzelhető, hogy olyan értesítőt kap, amelyen még a 2014. március 28-án aktuális adatokkal kapott adatok szerepelnek. Ha pedig Ön 2014. március 28-a után külföldről hazatelepedve magyarországi állandó lakcímet jelentett be, lehetséges, hogy 2014. április 7-ig nem adtak fel az Ön címére értesítőt. Ezekben az esetekben kérhet (új) értesítőt a Helyi Választási Iroda vezetőjétől. Itt találja megyénkénti, településenkénti (kerületenkénti) bontásban a Helyi Választási Irodák elérhetőségeit.

 

15. Mit tehetek, ha nem a lakóhelyemen (állandó lakcímemen) szeretném leadni a szavazatomat?

Ha Ön nem a magyarországi állandó lakcíme szerinti szavazókörben szeretné leadni szavazatát, ehhez úgynevezett „átjelentkezésre” vonatkozó kérelmet nyújthat be a magyarországi lakóhelye szerinti jegyzőhöz mint a Helyi Választási Iroda vezetőjéhez. A kérelemnek legkésőbb 2014. május 23-án (péntek) 16 óráig kell beérkeznie.

Fontos, hogy ha az Ön lakcímkártyájában nem csupán lakóhely (állandó lakcím), hanem tartózkodási hely is szerepel, még akkor is kizárólag az esetben szavazhat a tartózkodási helyén a lakóhelye (állandó lakcíme) helyett, ha oda átjelentkezik. (Kivéve, ha a tartózkodási helye és állandó lakcíme egy szavazókörhöz tartozik: ebben az esetben nincs teendője).

Akárhol is adja le szavazatát, Ön a pártlistás szavazás mellett a saját állandó lakcíme szerinti országgyűlési egyéni jelöltre szavazhat. Ügyeljen rá, hogy ennek megfelelő szavazólapot kapjon, különben az országgyűlési egyéni jelöltre leadott szavazata érvénytelen lesz.

Ha átjelentkezési kérelmének elfogadása után Ön meggondolná magát, és mégis az állandó lakcímének megfelelő szavazókörben, vagy egy, a kérelmében megjelölttől és az állandó lakcímétől egyaránt eltérő harmadik helyen szeretne szavazni, átjelentkezési kérelmét visszavonhatja vagy módosíthatja. Az átjelentkezés visszavonására vagy módosítására irányuló kérelemnek szintén 2014. május 23-án (péntek) 16 óráig kell beérkeznie a Helyi Választási Iroda vezetőjéhez.

A kérelem nem utasítható vissza, amennyiben időben megérkezik, tartalmazza a szükséges adatokat, és azok egyeznek a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás adataival, illetve a magyar állampolgárságát igazoló okirata nyilvántartásának adataival.

A kérelem személyesen, vagy levélben, és két internetes felületen is benyújtható: vagy a www.valasztas.hu honlapon, vagy pedig az Ügyfélkapun keresztül (www.magyarorszag.hu). Az internetes kérvény-benyújtás utóbbi módjához ügyfélkapu-hozzáférésre van szükség, amellyel Ön csak akkor rendelkezik, ha korábban bármelyik magyarországi járási hivatalban (közismertebb nevén: „okmányirodában”) személyesen regisztrált az Ügyfélkapu-rendszerbe.

Itt találja megyénkénti, településenkénti (kerületenkénti) bontásban a Helyi Választási Irodák elérhetőségeit.

A kérelemnek tartalmaznia kell az Ön nevét, születési nevét, születési helyét, anyja nevét, személyi azonosítóját; valamint az értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a nyilvántartott értesítési címére vagy a magyarországi lakcímére kéri. Végül pedig azt is meg kell jelölnie, mely településen kíván szavazni. Megadhatja továbbá e-mail címét is.

A Helyi Választási Iroda e-mailben, telefaxon vagy elektronikus elérhetőség hiányában postai úton tájékoztatja a kérelmezőt a kérelemnek helyt adó vagy elutasító határozatáról.

16. Hogyan szavazhatnak a hajléktalan emberek?

Azok, akik nem rendelkeznek hagyományos (utcát, házszámot stb. tartalmazó) állandó lakcímmel, úgynevezett települési szintű lakóhelyet jegyeztethetnek be lakcímkártyájukba („személyazonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványukba”) az adott település járási hivatalában (közismert nevén, „Okmányirodában”). A települési szintű lakcím a település nevét, továbbá Budapesten a kerületet is tartalmazza. Minden településen (Budapesten minden kerületben), ahol egynél több szavazókör van, a Helyi Választási Iroda vezetője köteles kijelölni azt a szavazókört, amelyben a települési szintű lakcímmel rendelkezők szavazhatnak. A Helyi Választási Iroda vezetőjénél lehet tehát tájékoztatást kérni arról, hogy melyik ez a szavazókör. Itt találja megyénkénti, településenkénti (kerületenkénti) bontásban a Helyi Választási Irodák elérhetőségeit.

Ha Ön nem rendelkezik hagyományos (utcát, házszámot stb. tartalmazó) állandó lakcímmel, de tartózkodási hellyel igen, akkor Ön elvileg szavazhat -- lakcímkártyája azonban szabálytalan, ezért elképzelhető, hogy választójogával nem fog tudni élni a tartózkodási helyén. Ezért javasoljuk, kérjen időben olyan lakcímkártyát, amelyen legalább települési szintű állandó lakcím (Budapesten pedig emellett a kerület száma is) szerepel. Ilyen lakcímet bármiféle igazolás vagy egyéb dokumentum nélkül bejegyeztethet az adott település (Budapesten kerület) bármely járási hivatalban (közismert nevén „okmányirodában”) További részletes útmutatót a hajléktalan emberek választójog-gyakorlásához itt talál.

 

17. Mit vigyek magammal a szavazásra?

A szavazás helyszínén a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát, valamint lakcímét vagy személyi azonosítóját.

Ha Ön magyar állampolgár, ezt a következő iratokkal tudja megtenni:

a)      lakcímkártya („személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány”) és kártyás formátumú személyi igazolvány, VAGY

b)      lakcímkártya („személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány”) és jogosítvány, VAGY

c)       lakcímkártya („személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány”) és útlevél, VAGY

d)      régi típusú személyi igazolvány, amely tartalmazza lakcímét is.

Ha Ön egy másik EU tagország állampolgára, vigye magával útlevelét és lakcímkártyáját és a letelepedési igazolását. 

A szavazás helyszínén a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell magát

Ellenőrizze időben okiratai érvényességét: a szavazatszámláló bizottság kizárólag érvényes okiratokat fogadhat el. Ha okiratai lejárt érvényességűek, készíttessen újat helyettük még a választások előtt a lakcíme szerinti illetékes járási hivatalban (közismert nevén „okmányirodában”).

A szavazatszámláló bizottság munkájának megkönnyítése végett javasoljuk, hogy vigye magával a Nemzeti Választási Irodától a névjegyzékbe való felvételről kapott értesítőt is.

 

18. Mit kell kapnom a szavazóhelyiségben?

Mielőtt választójogát gyakorolhatja, a szavazóbizottság ellenőrzi személyazonosságát és lakcímét, majd a szavazóköri névjegyzékben Ön aláírásával igazolja, hogy megjelent a szavazáson. Ezután Önnek két lepecsételt szavazólapot és egy borítékot kell kapnia. Az egyik szavazólapon a pártlistás vagy nemzetiségi listás szavazatát rögzítheti, míg a másik segítségével egyéni országgyűlési jelöltre szavazhat. A borítékba a szavazólapokat teheti, mielőtt az urnába dobná őket.

Kizárólag a lepecsételt szavazólapok érvényesek. Ha szavazólapján nincs pecsét, adja vissza és kérje a szavazatszámláló bizottságot, hogy pecsételjék le.

A szavazatszámláló bizottságnak kötelessége borítékot adni Önnek. Amennyiben borítékban szeretné leadni szavazatát, de nem kapott borítékot, kérjen egyet a szavazatszámláló bizottságtól – kérésének teljesítését nem tagadhatják meg.

 

19. Hogyan kell érvényesen szavazni?

Szavazata csak akkor érvényes, ha szavazólaponként pontosan egy lista neve feletti körbe tollal két egymást metsző vonalat rajzol – „X”-et vagy „+” jelet.

Ha több lista neve mellé, illetve fölé is tesz egymást metsző vonalat, a szavazólapja érvénytelen lesz. Ugyanígy érvénytelen az a szavazólap is, amelyen egyetlen lista neve feletti körben szerepel valamilyen jelzés, de az nem egyértelműen két egymást metsző vonal. (Pl. besatírozott kör, vagy „Y” stb.) Szavazata érvényességét úgy biztosíthatja, ha a leghagyományosabb „X” vagy „+” jelekkel egyértelműsíti, kire szavaz.

Használhat saját tollat, vagy kérhet tollat a szavazóhelyiségben is. Nem használhat azonban ceruzát, filctollat stb.: szavazata ebben az esetben is érvénytelen lesz.

Elképzelhető, hogy a javított szavazat is érvénytelen lesz – ha a szavazatszámláló bizottság döntése szerint nem egyértelmű a javítás –, ezért ebben az esetben inkább jelezze, hogy elrontotta a szavazólap kitöltését, és kérjen új szavazólapot, mielőtt az urnába helyezné. (Ld. a következő kérdésnél.)

Amennyiben Ön a lakcíme szerinti szavazókörben szavaz, Ön nem köteles felhasználni a szavazatszámláló bizottságtól kapott borítékot: szavazata akkor is érvényes, ha boríték nélkül dobja be a szavazólapokat az urnába. Amennyiben viszont Ön átjelentkezéssel – azaz nem a saját állandó lakcíme szerinti szavazókörben – szavaz, a törvény előírja a boríték lezárását. Ebben az esetben ugyanis az Ön borítékán feltüntetik az Ön lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerületet. A boríték lezárása tehát szavazatának titkosságát védi.

 

20. Mi történik, ha elrontom a szavazólapot? Kaphatok másikat?

Ha elrontja a szavazólapot – pl. több jelölt mellé tesz „X”-et, vagy mégis egy másik listára kíván szavazni, mint amelyik fölé „X”-et tett –, egy alkalommal kérhet új szavazólapot. Az elrontott szavazólapot azonban át kell adnia a szavazatszámláló bizottságnak: az elrontott szavazólapokat a bizottság köteles egy külön borítékba helyezni. Ezután Önnek új lepecsételt szavazólapot kell kapnia.

Figyelem: csak a szavazólap urnába dobása előtt és csak egyszer kérhet új szavazólapot. Ha másodszor is elrontja szavazólapját, kizárólag a második alkalommal kitöltött szavazólap urnába dobásával tud szavazni. Ha a másodszor rontott szavazólappal nem szeretne, akkor érvénytelenül (pl. összesen legalább két jelölt vagy lista melletti, illetve feletti „X” elhelyezésével) is bedobhatja az urnába.

 

21. Azt mondták a szavazóhelyiségben: „Ne zárja le a borítékot, úgy könnyebb dolga van a szavazatszámláló bizottságnak!” – Akkor most nem zárhatom le?

Önnek jogában áll lezárni a borítékot. A szavazatszámláló bizottság esetleges ilyen kérése csupán személyes kérés munkaterhük enyhítésére. Szavazata érvényes lesz akkor is, ha lezáratlan borítékban vagy boríték nélkül helyezi el szavazólapjait az urnában. Azt mondták a szavazóhelyiségben: „Ne zárja le a borítékot, úgy könnyebb dolga van a szavazatszámláló bizottságnak!”Ha azonban szavazata titkosságát csak akkor érzi biztosítottnak, ha lezárja a kitöltött szavazólapjait tartalmazó borítékot, cselekedjen nyugodtan e belátása szerint. Javasoljuk tehát, hogy zárja le a borítékot, mielőtt leadja szavazatát.

A törvény előírja a boríték lezárását, amennyiben Ön átjelentkezéssel szavaz. Ebben az esetben ugyanis Ön az állandó lakcíme szerinti egyéni jelöltekre szavaz, és szavazatát nem az a szavazatszámláló bizottság fogja összesíteni, amely a szavazás helyszínén működött. Ehelyett egy külön szavazatszámláló bizottság számolja majd össze az Ön lakcíme szerinti választókerületéből Önhöz hasonlóan átjelentkezéssel szavazók szavazatait. Mivel pedig ehhez a bizottsághoz az Ön szavazatának el kell jutni, a szavazókör többi szavazatától való elkülönítés érdekében az Ön borítékán feltüntetik az Ön állandó lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerületet. A szavazat titkossága így viszont csak a boríték lezárásával garantálható, hiszen maga a boríték beazonosítható lesz az urnába dobott többi szavazattól eltérően.

 

22. Azt mondták a szavazóhelyiségben: „Nyugodtan töltse ki a szavazólapját a fülkén kívül, sokan vagyunk, nem kell várni!” – Akkor most nem szavazhatok a fülkében?

Jogában áll a szavazófülkében kitölteni a szavazólapotDe igen. Önnek jogában áll a szavazófülkében kitölteni a szavazólapot. Az, hogy sokan kívánnak szavazni egy adott szavazókörben, egyáltalán nem indok a választás titkosságának korlátozására. A szavazatszámláló bizottság nem kérheti Önt arra, hogy a szavazófülkén kívül szavazzon. Önnek ugyanakkor jogában áll nem igénybe venni a szavazófülkéket, és a szavazatszámláló bizottság felhívhatja az Ön figyelmét erre a lehetőségre.

 

23. Mi történik, ha későn érek a szavazóhelyiséghez? Ha még ott van a bizottság, leadhatom a szavazatomat?

Nem: szavazatát kizárólag a szavazóhelyiség hivatalos zárásáig – Magyarországon 19 óráig – adhatja le. Az egyetlen kivétel a sorbanállókra vonatkozik: ha Ön a szavazás napján 19 órakor még sorban áll, leadhatja szavazatát – ha azonban ezután érkezik, nem állhat be a sorba. A szavazatszámláló bizottságok a törvényesség betartása érdekében valószínűsíthetően gondoskodnak róla, hogy 19 óra után ne tudjanak új emberek beállni a sorba. A törvény nem ad lehetőséget a szavazóhelyiség nyitva tartásának meghosszabbítására, ezért gondoskodjék róla, hogy időben megérkezzék a szavazóhelyiségbe.

 

24. Hogyan szavazhatok, ha akadálymentesített szavazóhelyiségre van szükségem?

Önnek joga van akadálymentesített szavazóhelyiség igénybevételére. Ezt az igényét egy kérelemben kell jeleznie. Amennyiben az Ön lakcíme szerinti szavazókör nem akadálymentesített, kérelme nyomán áthelyezik egy másik, az Ön településén és választókerületében található szavazókörbe, amely akadálymentesített.

A kérelmet nem lehet elutasítani akadálymentes szavazóhelyiség hiányára hivatkozva. A törvény előírja, hogy minden egyes választókerületben létesíteni kell legalább egy akadálymentesített szavazóhelyiséget.

A kérvénnyel a magyarországi lakóhely szerinti jegyzőhöz – mint a Helyi Választási Iroda vezetőjéhez – kell fordulni. A kérelem személyesen, vagy levélben, és két internetes Önnek joga van akadálymentesített szavazóhelyiség igénybevételérefelületen is benyújtható: vagy a www.valasztas.hu honlapon, vagy pedig az Ügyfélkapun keresztül (www.magyarorszag.hu). Az internetes kérvény-benyújtás utóbbi módjához ügyfélkapu-hozzáférésre van szükség, amellyel Ön csak akkor rendelkezik, ha korábban bármelyik magyarországi járási hivatalban (közismertebb nevén: „okmányirodában”) személyesen regisztrált az Ügyfélkapu-rendszerbe. (Az Ügyfélkapu-rendszerbe nem csak a magyarországi lakhelye szerinti, hanem bármelyik járási hivatalban is könnyen regisztrálhat. Az Ügyfélkapun keresztül számos más ügyet is könnyebben intézhet, például adóbevallását elektronikusan is benyújthatja.)

Itt találja megyénkénti, településenkénti (kerületenkénti) bontásban a Helyi Választási Irodák elérhetőségeit.

A kérelmet az erre a célra szolgáló formanyomtatványon kell benyújtani, amely itt érhető el. A kérelemnek legkésőbb 2014. május 23-án (péntek) 16 óráig kell beérkeznie.

A kérelemnek tartalmaznia kell az Ön nevét, születési nevét, születési helyét, anyja nevét, személyi azonosítóját; valamint az értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a nyilvántartott értesítési címére vagy a magyarországi lakcímére kéri. Végül pedig a kérelemben meg kell jelölnie, hogy akadálymentes szavazóhelyiséget kíván igénybe venni. Megadhatja továbbá e-mail címét is.

A Helyi Választási Iroda e-mailben, telefaxon vagy elektronikus elérhetőség hiányában postai úton tájékoztatja a kérelmezőt a kérelemnek helyt adó vagy elutasító határozatáról.

 

25. Ki és hogyan igényelhet mozgóurnát, és hogyan garantálják a választás tisztaságát és titkosságát, ha a mozgóurnába dobom a szavazatom?

Ki kérhet mozgóurnát és hogyan?

Mozgóurnát igényelhet egy adott szavazókörben, ha szerepel a szavazókör névjegyzékében (azaz lakcíme szerint az adott szavazókörben szavazna), ám olyan fogyatékkal él, amely mozgásában korlátozza, vagy pedig egészségi állapota, fogvatartása nem engedi, hogy a szavazóhelyiségben adja le szavazatát.

Ha Ön mozgóurnát kért és kérelmét elfogadták, nem mehet a szavazókörébe szavazni, kizárólag az Önhöz érkező mozgóurnába adhatja le szavazatát.

A mozgóurna iránti igényét bejelentő kérelemnek kétféle címzettje lehet a kérelem beadási idejétől függően:

(a)    2014. május 23-ig (péntek) a Helyi Választási Irodához – annak vezetőjéhez, vagyis a lakcím szerint illetékes jegyzőhöz – fordulhat,

(b)   a választások napján - tehát 2014. május 25-én - legkésőbb 15 óráig pedig a szavazatszámláló bizottsághoz adhatja be kérelmét.

Figyelem! A megadott határidők mindkét esetben a kérelem beérkezésének legkésőbbi idejét jelölik.

A kérelmet írásban kell beadni, de mindkét esetben meghatalmazás útján is benyújthatja a kérelmet.

A kérelemnek tartalmaznia kell a mozgóurna igénylésének okát, és amennyiben a választópolgár nem saját címére kéri a mozgóurnát (hanem pl. kórházba stb.), akkor azt a tartózkodási helyet is meg kell jelölni, ahol a választópolgárt fel lehet keresni a mozgóurnával. Ez a tartózkodási hely a szavazókör területére kell essék: azon kívüli tartózkodási hely nem jelölhető meg.

Ha a tartózkodási helye (pl. egy kórház szakosztálya) a szavazókörön kívül található, akkor is szavazhat mozgóurnával. Ehhez azonban először át kell jelentkeznie a kérdéses szavazókörbe, majd ott mozgóurnát igényelnie. Figyelem: átjelentkezést nem kérhet a szavazás napján, csak a szavazást megelőző legkésőbb második napon. (Az átjelentkezésről részletesen ld. a 15. kérdést fent: „Mit tehetek, ha nem a lakóhelyemen szeretném leadni a szavazatomat?”)

A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá az Ön nevét, születési nevét, születési helyét, anyja nevét, személyi azonosítóját; valamint az értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a nyilvántartott értesítési címére vagy a magyarországi lakcímére kéri. Megadhatja továbbá e-mail címét is.

A Helyi Választási Irodának címzett kérelem személyesen, vagy levélben, és két internetes felületen is benyújtható: vagy a www.valasztas.hu honlapon, vagy pedig az Ügyfélkapun keresztül (www.magyarorszag.hu). Az internetes kérvény-benyújtás utóbbi módjához ügyfélkapu-hozzáférésre van szükség, amellyel Ön csak akkor rendelkezik, ha korábban bármelyik magyarországi járási hivatalban (közismertebb nevén: „okmányirodában”) személyesen regisztrált az Ügyfélkapu-rendszerbe.

Itt találja megyénkénti, településenkénti (kerületenkénti) bontásban a Helyi Választási Irodák elérhetőségeit.

A Helyi Választási Iroda e-mailben, telefaxon vagy elektronikus elérhetőség hiányában postai úton tájékoztatja a kérelmezőt a kérelemnek helyt adó vagy elutasító határozatáról.

A szavazatszámláló bizottságnak címzett kérelmet a bizottsághoz személyesen kell eljuttatni, de meghatalmazott segítségét ilyenkor is igénybe lehet venni.

Hogyan történik a mozgóurnás szavazás, titkos-e?

A mozgóurnával Önt a szavazatszámláló bizottság két tagja keresi fel a szavazás napján. A szavazóhelyiségben történő szavazáshoz hasonlóan alá kell írnia a névjegyzéket, hogy megkapja a 2 lepecsételt szavazólapot és a borítékot. A szavazatszámláló bizottságnak kötelessége „a szavazás titkosságát garantáló körülményeket biztosítani” [Ve. 185. § (2) bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy a bizottság tagjai például nem állhatnak Ön fölött, miközben kitölti a szavazólapokat. Ha a bizottság tagjai nem figyelnének kellőképp a szavazás titkosságára, vagy más, a környezetében tartózkodók zavarják Önt, Ön nyugodtan megkérheti őket, hogy legyenek figyelemmel a titkossághoz szükséges körülményekre.

A szavazatszámláló bizottság Önhöz érkező két tagjának ugyanakkor a titkosság biztosítása mellett feladata a választások tisztasága felett is őrködni. Éppen ezért például joguk van ésszerű, a titkosságot nem sértő lépésekkel biztosítani, hogy érvényes szavazólap üresen ne maradjon egyetlen választópolgárnál sem. Így valószínűleg a bizottság tagjai Önnel egy helyiségben maradnak, noha ügyelniük kell rá, hogy a szavazás titkossága ne sérüljön.

 

26. Hogyan szavazhatok, és hogyan maradhat titkos a szavazatom, ha látássérült vagyok, ezért nem tudnám magamnak elolvasni és kitölteni a szavazólapot?

Ha Ön látássérült, igényelheti, hogy akár a szavazókörében, akár mozgóurnás szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság Önhöz ellátogató tagjainál legyen Braille-írással nyomott szavazósablon. A szavazósablonba a bizottság tagjai helyezik el a szavazólapot úgy, hogy Ön a sablon alapján az Ön által választott jelöltre illetve pártra tudja leadni szavazatát. Mivel nem magát a szavazólapot, hanem csak a szavazósablont nyomják Braille-írással, ezért az Ön szavazata nem lesz beazonosítható, hiszen csupán egy lesz a hagyományosan nyomtatott szavazólapok közül. A szavazólapot Ön veszi ki a szavazósablonból, és helyezi el a borítékban, majd az urnában.

Amennyiben nem tud Braille-írást olvasni, vagy nem kíván élni a szavazósablon kínálta megoldással, segítséget vehet igénybe a szavazólap kitöltéséhez: vagy egy Ön által választott segítőét, vagy pedig a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségét. A segítő vagy segítők felolvashatják a szavazólapot, és szükség esetén – de csak az Ön által szükségesnek vélt módon és mértékben! – segíthetnek a szavazólap kitöltésében.

Braille-írásos szavazósablont a magyarországi lakóhely szerinti jegyzőhöz – mint a Helyi Választási Iroda vezetőjéhez – benyújtott kérelemben lehet igényelni. A kérelem személyesen, vagy levélben, és két internetes felületen is benyújtható: vagy a www.valasztas.hu honlapon, vagy pedig az Ügyfélkapun keresztül (www.magyarorszag.hu). Az internetes kérvény-benyújtás utóbbi módjához ügyfélkapu-hozzáférésre van szükség, amellyel Ön csak akkor rendelkezik, ha korábban bármelyik magyarországi járási hivatalban (közismertebb nevén: „okmányirodában”) személyesen regisztrált az Ügyfélkapu-rendszerbe. (Az Ügyfélkapu-rendszerbe nem csak a magyarországi lakhelye szerinti, hanem bármelyik járási hivatalban is könnyen regisztrálhat. Az Ügyfélkapun keresztül számos más ügyet is könnyebben intézhet, például adóbevallását elektronikusan is benyújthatja.)

Itt találja megyénkénti, településenkénti (kerületenkénti) bontásban a Helyi Választási Irodák elérhetőségeit.

A kérelmet az erre a célra szolgáló formanyomtatványon kell benyújtani, amely itt érhető el. A kérelemnek legkésőbb 2014. május 23. (péntek) 16h-ig kell beérkeznie.

A kérelemnek tartalmaznia kell az Ön nevét, születési nevét, születési helyét, anyja nevét, személyi azonosítóját; valamint az értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a nyilvántartott értesítési címére vagy a magyarországi lakcímére kéri. Végül pedig a kérelemben meg kell jelölnie az igénybe venni kívánt segítség módját is. Megadhatja továbbá e-mail címét is.

A Helyi Választási Iroda e-mailben, telefaxon vagy elektronikus elérhetőség hiányában postai úton tájékoztatja a kérelmezőt a kérelemnek helyt adó vagy elutasító határozatáról.

 

27. Mindenféle kampányanyagokat kapok pártoktól a saját nevemre, címemre. Kitől kapták meg az adataimat, és hogyan érhetem el, hogy máskor ne jussanak hozzá az adataimhoz illetve töröljenek a nyilvántartásukból?

Elképzelhető, hogy adatait Ön adta meg egy jelöltnek vagy jelölő szervezetnek, például egy aláírásgyűjtő kampány során. Előfordulhat, hogy Ön adatainak megadásakor észrevétlenül hozzá is járult ezek kampánycélból történő felhasználásához, például úgy, hogy szándéka szerint csupán egy tájékoztató hírlevélre iratkozott fel, ám a sietve kitöltött adatlap kisbetűs záradéka szerint Ön aláírásával hozzájárult adatai kampány céljából történő felhasználásához. Adatainak önkéntes kiadását úgy előzheti meg, ha nagyon alaposan átnéz minden olyan iratot, formanyomtatványt, amelyen személyes adatokat ad meg, ügyelve a nehezen észrevehető hozzájáruló nyilatkozatokra is.

Ha már megadta adatait egy szervezetnek, akkor is kérheti, hogy személyes adatait nyilvántartásukból töröljék. Ehhez az adott szervezetet kell megkeresnie. Az információs önrendelkezésről szóló 2011. évi CXII. törvény 14. § c) és 17. § (2) b) alapján kérheti személyes adatai azonnali hatállyal történő törlését.

Ha azonban Ön nem járult hozzá adatai felhasználásához, adatai akkor is – jogszerűen – az egyéni jelöltek és a listát állító szervezetek birtokába kerülhetnek. A választópolgárok nevét és állandó lakcímét a listát állító pártok számára a Nemzeti Választási Iroda, az egyéni jelöltek számára pedig a jelölt nyilvántartásában közreműködő választási bizottság mellett működő választási iroda jogosult kiadni. A listát állító szervezetek és az egyéni jelöltek a kapott adatokhoz tehát jogszerűen jutnak hozzá, és azokat kizárólag politikai kampány céljára használhatják fel. Harmadik fél számára tilos az így szerzett adatok kiadása.

Ha Ön nem szeretné, hogy adatait a listát állító szervezetek illetve az ön választókerületében induló egyéni jelöltek megkapják, erre vonatkozó, kérelmet nyújthat be a magyarországi lakóhelye szerinti jegyzőhöz mint a Helyi Választási Iroda vezetőjéhez. A kérelemben csak azt tilthatja meg, hogy adatait kiadják; azt nem, hogy már kiadott adatait felhasználják. Vagyis ha adatait egy adott választás előtt már megkapták az egyéni jelöltek vagy listaállító szervezetek, akkor kérelme a következő kampány idején nyer értelmet. Azonban azoknál a szervezeteknél, amelyek már hozzájutottak adataihoz, ebben az esetben is kérelmezheti személyes adatai azonnali hatállyal történő törlését az információs önrendelkezésről szóló 2011. évi CXII. törvény 14. § c) és 17. § (2) b) alapján.

A kérelem személyesen, vagy levélben (ehhez a formanyomtatvány itt érhető el) és két internetes felületen is benyújtható: vagy a www.valasztas.hu honlapon, vagy pedig az Ügyfélkapun keresztül (www.magyarorszag.hu). Az internetes kérvény-benyújtás utóbbi módjához Ügyfélkapu-hozzáférésre van szükség, amellyel Ön csak akkor rendelkezik, ha korábban bármelyik magyarországi járási hivatalban (közismertebb nevén: „okmányirodában”) személyesen regisztrált az Ügyfélkapu-rendszerbe.

Itt találja megyénkénti, településenkénti (kerületenkénti) bontásban a Helyi Választási Irodák elérhetőségeit.

A kérelemnek tartalmaznia kell az Ön nevét, születési nevét, születési helyét, anyja nevét, személyi azonosítóját; valamint az értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a nyilvántartott értesítési címére vagy a magyarországi lakcímére kéri. Megadhatja továbbá e-mail címét is.

A Helyi Választási Iroda e-mailben, telefaxon vagy elektronikus elérhetőség hiányában postai úton tájékoztatja a kérelmezőt a kérelemnek helyt adó vagy elutasító határozatáról.

 

28. Kihez fordulhatok jogorvoslatért, ha bármilyen kérelmemet elutasították?

Ha a Helyi Választási Iroda elutasította kérelmét, és Ön úgy véli, ezt jogszerűtlenül tette, a Helyi Választási Bizottsághoz fordulhat jogorvoslatért. Az ún. „kifogásnak” legkésőbb a vélelmezett jogszabálysértés bekövetkeztétől számított 3. napon kell beérkeznie a Helyi Választási Bizottsághoz. A kifogásnak a következőket kell tartalmaznia:

(a)    a vélt jogszabálysértés megjelölése

(b)   a vélt jogszabálysértés bizonyítékai

(c)    a kifogást benyújtó választópolgár neve, lakcíme (értesítési címe, ha a lakcímtől eltér)

Megadhat továbbá e-mail címet is.

A Helyi Választási Bizottság a kifogásról három napon belül dönt. Ha elutasítja kifogását, fellebbezhet ugyanahhoz a Helyi Választási Bizottsághoz.

A kifogás elbírálása elleni fellebbezésre az alábbi határidők állnak rendelkezésre:

 

Amennyiben kifogását a fellebbezés során is elutasítják, kérheti a Bizottság döntésének bírósági felülvizsgálatát. A felülvizsgálati kérelmet ismét a megtámadott határozatot hozott Helyi Választási Bizottságnál kell előterjeszteni, a megtámadott döntés meghozatalától számított legkésőbb 3. napon. Ez a felülvizsgálati kérelem beérkezési határideje.

Javasoljuk, hogy amennyiben kifogást emel egy választási iroda döntése ellen, vagy egy bizottság döntésének bírósági felülvizsgálatát kéri, kérjen jogi segítséget. A bírósági felülvizsgálat esetén az ügyvédi képviselet kötelező, saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül csak akkor járhat el, ha jogi szakvizsgával rendelkezik.

 

Illusztráció: Szabó-Somody Áron

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek