A helyi népszavazás a közügyekben való részvétel egyik módja, egyedülálló lehetőség arra, hogy egy közösség közvetlenül érvényesíthesse az önkormányzáshoz való jogát. Ezzel a lehetőséggel az öt évente megrendezett helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választáson felül, a két választás között bármikor élhetnek a polgárok. Az alábbi útmutató választ ad :

  • a helyi népszavazás kezdeményezésével,

  • az aláírásgyűjtéssel,

  • a népszavazás elrendelésével,

  • és a népszavazás eredményének megállapításával kapcsolatos jogi kérdésekre.

1. Mire való a helyi népszavazás?

A helyi népszavazás a helyi közügyekről való döntés eszköze. Előnye, hogy ha elegendő számban vesznek részt a szavazáson, mindig kötelező erejű. Így egy érvényes és eredményes népszavazás az önkormányzati képviselő-testületre nézve kötelezettséget állapít meg, amit annak végre kell hajtania. Sokféle funkciója lehet: a képviselő-testületet kötelezheti döntésre (pl. nevezzen át egy közterületet), korábbi döntés visszavonására (ld. az olimpiai pályázat visszavonására irányuló kezdeményezés), jövőbeli döntéstől való tartózkodásra (pl. bizonyos területen ne épüljön szemétégető).

A helyi népszavazás erős politikai üzenete ellenére sem helyettesíti, hanem kiegészíti az önkormányzati képviselő- és polgármester-választást: előbbi a közvetlen, utóbbi a közvetett demokrácia eszköze. A hatalomgyakorlás kivételes módja a közvetlen demokrácia, mellyel a megválasztott képviselőket - a közvetett demokrácia szereplőit - befolyásolni lehet.

A helyi népszavazás hatékonysága változó: egy kistelepülési helyi népszavazás megszervezéséhez kevesebb erőforrás is elegendő lehet, ráadásul a kisebb lélekszám miatt többen érhetőek el közvetlenül, míg egy fővárosi szintű népszavazás hatalmas szervező munkát igényel.

2. Szeretnék egy helyi népszavazást valamiről. Hogyan jutok el idáig?

A kérdés megfogalmazásától a sikeres népszavazásig nagy vonalakban a következő lépésekkel kell számolni:

  1. A szervező benyújtja a feltenni kívánt kérdést az illetékes választási irodánál;

  2. A választási iroda dönt a kérdés hitelesítéséről: ha hitelesíti, átadja a hitelesített aláírásgyűjtő ívet a szervezőnek;

  3. A szervező megkezdheti az aláírásgyűjtést;

  4. Az aláírásgyűjtésre rendelkezésre álló  határidő leteltével a szervező leadja az íveket a választási irodában;

  5. A választási iroda ellenőrzi az aláírásokat;

  6. Ha elégséges számú érvényes aláírás gyűlt össze, az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) köteles elrendelni a helyi népszavazást, kitűzni az időpontját;

  7. Lebonyolítják a voksolást, megállapítják az eredményét;

  8. Sikeres népszavazás (ld. 14. pont) esetén az eredmény kötelezi a képviselő-testületet, és a képviselő-testület (közgyűlés) teljesíti az ebből fakadó kötelezettségét.

A folyamatot részletesen lásd a 16. pontban.

3. Hol, milyen szinten lehet helyi népszavazást kezdeményezni?

A helyi önkormányzás alábbi szintjein kezdeményezhető helyi népszavazás:

- Település, fővárosi kerület

- Főváros (nem kerületi, hanem fővárosi önkormányzati hatáskörben tartozó kérdés), megye

4. Mi dönti el, hogy hol, milyen szinten kell kezdeményezni a népszavazást?

Az, hogy a népszavazásra javasolt kérdés melyik önkormányzat hatáskörébe tartozik, azaz melyik önkormányzat hozhat a kérdés tárgykörébe tartozó döntéseket. Ezt az önkormányzati törvényből (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény) lehet kiolvasni. A törvény a 10-17. §-okban határozza meg a települési önkormányzat (ideértve a fővárosi kerület), a 23. § a fővárosi önkormányzat, a 27. § pedig a megyei önkormányzat feladat- és hatáskörét. További részletek az 5. pontban.

5. Hol kell benyújtani a kezdeményezést?

- Településen, kerületben: helyi választási bizottságnál

- Fővárosban, megyében: területi választási bizottságnál

A Nemzeti Választási Iroda honlapján közzétette a helyi és területi választási bizottságok elérhetőségét, de egyes települések honlapján is elérhetőek ezek, továbbá ezügyben lehet érdeklődni a helyi önkormányzatoknál is.

6. Ki szervezhet helyi népszavazást?

A szervező az a természetes vagy jogi személy, aki a helyi népszavazás megtartására irányuló kezdeményezést benyújtja, megszervezi a támogató aláírások begyűjtését, és az aláírásokat tartalmazó íveket benyújta az illetékes választási bizottságnál. A szervező közreműködik a helyi közösség akaratának kinyilvánításában, de nem ő maga a helyi népszavazás kezdeményezője, hanem a  választópolgárok közössége. (Ezért pl. az aláírásgyűjtő ívek benyújtása után a szervező nem vonhatja vissza a népszavazási kezdeményezést).

(a) Magánszemély:

Aki az adott településen, kerületben, megyében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazhat – pl. nem csak magyar állampolgár, hanem menekült, letelepedett, vagy az EU más tagállamának állampolgára, akinek lakóhelye az adott település, kerület. Aki helyi népszavazást kezdeményezhet, az szavazati joggal is rendelkezik ezen, és fordítva: e két jog mindig együtt jár. Kezdeményező az lehet, akinek az adott településen van a lakóhelye, vagy a tartózkodási helye, és utóbbi esetben jelezte, hogy szavazati jogával ennél a helyi önkormányzatnál akar élni.

(b) Párt

(c) Egyesület (civil szervezet!), DE CSAK a létesítő okiratában meghatározott céllal összefüggő kérdésben – pl. környezetvédelem, oktatás, kultúra, ha ezek a célok szerepelnek a létesítő okiratban, vagy legalább kimutathatóan összefüggnek az ott szereplő célokkal stb.

A szervezéstől el kell különíteni a kezdeményezést: önkormányzati képviselők legalább egynegyede és a képviselő-testület bizottsága kezdeményezhet helyi népszavazást. Törvény vagy önkormányzati rendelet kifejezetten elő is írhatja népszavazás megtartását. Ezekben az esetekben nem kell támogató aláírásokat gyűjteni, hanem a döntés megszületése után ki kell írni a népszavazást.

7. Milyen kérdéseket lehet népszavazásra bocsátani?

(a) Miről szólhat?

Csak a helyi önkormányzati képviselőtestület (megyei és fővárosi szinten: közgyűlés) feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről.

Pl. óvodák működtetése, szemétszállítás, csatornázás, helyi tömegközlekedés, közterületek elnevezése stb., vagyis bármiről, ami helyi közügy.

(b) Miről nem szólhat?

- helyi adók (pl. egy adófajta megszüntetése, vagy mértékének módosítása, adókedvezmények bevezetése; és bár csekély rá az esély, hogy ilyet kezdeményeznének, de új adó bevezetése sem lehet a helyi népszavazás tárgya)

- képviselőtestület feloszlatása (hiszen ekkor új választásokat kellene kiírni, és a választás kikényszerítésére nem irányulhat a népszavazás);

- az önkormányzati képviselőtestület személyi, szervezeti átalakítása kérdései (pl. ki legyen egy önkormányzati bizottság tagja, önkormányzati tulajdonú cég vezetője);

- költségvetés, zárszámadás (Ez csak tartalmi részekre vonatkozik, tehát hogy az önkormányzat mire és mennyit költsön, elfogadja-e a költségvetést vagy a zárszámadást stb. Tehát például a költségvetés részleteinek nyilvánosságra hozatala, a helyi közösségnek a költségvetés elkészítésébe történő bevonása már lehet a kérdés tárgya)

- Olyan kérdést nem lehet feltenni, ami jogilag teljesíthetetlen kötelezettséget róna a képviselő-testületre. Önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes miniszteri- vagy kormányredelettel és törvénnyel, így a helyi népszavazáson feltett kérdés még közvetetten sem irányulhat ilyen jogszabályok módosítására.

- Nem szólhat olyasmiről sem, ami nem demokratikus döntéshozatal tárgya sem helyi, sem országos szinten: pl. nem irányulhat olyan döntésre, amely bárkinek az alkotmányos jogait sértené. Nem irányulhat továbbá egy kisebbség jogainak sérelmére sem.

- A fentiek mellett pedig nem lehet egyedi hatósági döntésről (pl. építésügyi határozat) sem népszavazást tartani.

8. Milyen legyen a kérdés?

A kérdésnek egyértelműnek kell lennie. Ez a követelmény kétféle elvárást foglal magában:,

- értse a kérdést a választópolgár (tehát arra egyértelműen tud igennel vagy nemmel válaszolni - ezért nem tartalmazhat a kérdés alkérdéseket, mivel ezekre külön-külön lehet hogy más választ adna),

- értse a képviselő-testület a választópolgárok kérdésre adott válaszából, hogy mit kell tennie, milyen kötelezettsége keletkezik sikeres népszavazás (ld. 14. pont) esetén (tehát kell-e jogszabályt alkotnia, módosítania - és milyen tartalommal -, vagy kell-e jogszabályt hatályon kívül helyeznie, és ha igen, melyiket.)

Mind a választópolgár, mind a képviselő-testület számára egyértelmű pl. egy olyan kérdés, amely egy meghatározott önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésésre irányul. Egyik félnek sem egyértelmű azonban egy olyan kérdés, mely homályos fogalmakat vagy célokat tartalmaz (pl. “Egyetért-e Ön azzal, hogy X város önkormányzata reformálja meg az iskolai étkeztetést?”), vagy a kérdés vagylagos (pl. “Egyetért-e Ön azzal, hogy X város önkormányzata növelje meg 10 fővel az óvoda befogadóképességét vagy létesítsen új buszmegállót a rendelő előtt?”)

A kérdés ezen felül nem tartalmazhat „szeméremsértő vagy más módon megbotránkoztató kifejezést”.

9. Mikor nyújtható be a kérdés?

A kérdés benyújtása előtt a helyi (területi) választási bizottságnál érdemes tájékozódni arról, hogy aktuálisan milyen népszavazási kérdéseket vizsgálnak, milyen kezdeményezések vannak folyamatban, illetve van-e folyamatban népszavazás. Ezt az ún. párhuzamossági moratórium miatt célszerű tisztázni, ami kizárja, hogy ugyanolyan tárgyú (“azonos tárgykörű”) kérdéseket nyújtsanak be hitelesítésre.

Mit jelent az, hogy ugyanolyan tárgyúak a kérdések?

Ha akár részben, akár egészében azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget ró a képviselő-testületre.

Jó példa erre két valós kezdeményezés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Horthy Miklósról a vitatott történelmi személyiségről ne nevezzenek el közterületet Gyömrőn?” és „Támogatja-e Ön, hogy Gyömrő Templom terét nevezzék át Horthy Miklós térre?”

Kérdés "foglalása": NEM lehet azonos tárgykörben újabb kérdést benyújtani, amíg…

  • más, azonos tárgykörben benyújtott kérdésének hitelesítését a választási bizottság jogerősen nem tagadta meg

  • az azonos tárgykörű  kezdeményezést vissza nem vonták

  • le nem telt az azonos tárgykörű  kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek benyújtási határideje

  • az azonos tárgykörű  népszavazás elrendelését elutasító képviselő-testületi határozat jogerőssé válásáig

  • 16 nap nem telt el a kérdés hitelesítésének választási iroda általi elutasítása után.

A fenti korlátozásokat az indokolja, hogy ezen függő helyzetekben még lehetséges, hogy a benyújtott kérdés alapján népszavazást fognak elrendelni.

Ugyanezen határidők után még 30 napig ugyanazon szervező ugyanabban a tárgyban nem nyújthat be újabb kérdést hitelesítésre a népszavazás megtartásáig.

A sikeres (ld. 14. pont) népszavazástól (vagy az annak eredményeképp alkotott rendelet kihirdetésétől) pedig 1 évig nem lehet ugyanazon tárgyban népszavazási kérdést benyújtani (ld. 14. pont).

Ismételt benyújtás esete:

Ha a kérdés hitelesítését alapvető problémák miatt már a választási iroda megtagadja, mielőtt a választási bizottságnak továbbítaná, a kérdést ismételten be lehet nyújtani 15 napon belül.

Alapvető problémának minősül, ha

  • a kérdést nem arra jogosult nyújtotta be,

  • a kezdeményező hiányosan adta meg az adatait, vagy az egyesület nem csatolta a létesítő okiratát,

  • nem a minta-aláírásgyűjtő íven nyújtották be a kérdést, vagy egy íven több kérdés szerepel,  

  • a kérdés a párhuzamossági moratóriumba ütközik (ld. 9. pont),

  • az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a jogszabályi feltételeknek.

A kérdés érdemi vizsgálatát (ld. 7-8. pontok) a választási bizottság végzi.

10. Hogyan, kinek kell benyújtani a kérdést?

A helyi népszavazásra szánt kérdést a leendő aláírásgyűjtő ívek úgynevezett mintapéldányán kell benyújtani, személyesen vagy postán. A mintapéldányt elérhető a Nemzeti Választási Iroda honlapján MS Word DOCX formátumban.

Egy mintapéldányra csak 1 kérdés írható fel! Ha több kérdésben is szeretne népszavazást kezdeményezni, használjon több külön ívet!

Kék tollat kell használni a mintapéldány kitöltéséhez.

A mintapéldány kitöltéséhez és az ehhez kapcsolódó feladatokhoz részletesebb útmutatást talál az Aláírásgyűjtés 1x1-ünkben.

Ha egyesület a szervező, az egyesületnek a létesítő okiratát is be kell nyújtani a kezdeményezéshez. A létesítő okiratot az egyesületet nyilvántartó törvényszéktől lehet kikérni.

11. Hány aláírás kell, mennyi időn belül?

Önkormányzati rendelet szabályozza, hány aláírás kell a népszavazás kezdeményezéséhez. A népszavazásról szóló törvény szerint az adott településen élő, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkezők minimum 10%-a, maximum 25%-a lehet megszabva a rendeletben!

Sokszor az önkormányzat SZMSZ-e tartalmazza, illetve a helyi választási iroda (jegyző) is tud erről tájékoztatni. Ez közérdekű adat, tehát nem tagadhatják meg a kiadását. Minden helyi önkormányzat köteles rendeletben meghatározni a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges aláírások számát (százalékosan). (Ha egy helyi önkormányzat mégsem rendelkezne erről, akkor értesítse tértivevényes postai küldeményben a megyei Kormányhivatalt arról, hogy az önkormányzat törvényellenesen nem alkotott rendeletet a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges aláírások számáról.)

Pl. Karcagon a helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló 20/1999. (XI. 24.) Karcag Városi Önkormányzati rendelet 7. § (1) bek. d) pontja szerint a Karcagon lakóhellyel és választójoggal rendelkező választópolgárok legalább 20%-a kezdeményezhet helyi népszavazást. Budapest esetében a Fővárosi Közgyűlés helyi népszavazás és népi kezdeményezés egyes feltételeiről és eljárási rendjéről  szóló 55/1995. (X. 20.) rendeletének 4. §-a  10%-ban határozza meg a küszöböt.

Az aláírásgyűjtő ívek hitelesítésétől (tehát a hitelesítésről szóló határozat meghozatalának napjától) számítva 30 napon belül kell összegyűjteni az aláírásokat. Fontos, hogy a szervező ne várjon a kérdés hitelesítéséről szóló, postán érkező határozatra, hanem tájékozódjon a helyi választási bizottság honlapján, vagy telefonon, emailben, vagy akár személyesen, mivel a szűk határidő telne a várakozással. Az aláírásokat a hitelesített és záradékolt mintaív másolatára kell gyűjteni. (Az ívről szabadon készíthető másolat, az beszkennelhető, terjeszthető pl. honlapra feltölthető, onnan letölthető, bárki által nyomtatható.) Ezután kell benyújtani ellenőrzésre az aláírásokat az illetékes választási bizottsághoz, a be nem nyújtott íveket pedig meg kell semmisíteni és erről jegyzőkönyvet kell felvenni (lásd 13. pont).

12. Hol és kitől (nem) lehet aláírásokat gyűjteni?

Nem lehet aláírást gyűjteni:

  • az aláírást gyűjtő és az aláíró munkahelyén munkaidejében, vagy munkavégzési kötelezettség teljesítése közben a munkahelyén kívül sem (pl. rendőrtől járőrözés közben sem),

  • Honvédségnél, központi államigazgatási szerveknél szolgáló emberektől szolgálat közben,

  • tömegközlekedési eszközön (magán a járművön: helyin, helyközin egyaránt tilos),

  • önkormányzati szervek hivatali helyiségeiben,

  • orvosi rendelőkben, kórházakban, egyéb egészségügyi szolgáltató helyiségben (a magánrendelők kivételek, de álláspontunk szerint aláírás itt sem gyűjthető, mert a választópolgár kiszolgáltatott, nem tud önkéntesen aláírni),

  • egyetemeken, főiskolákon, általános- és középiskolákban, más köznevelési (pl. óvoda) és felsőoktatási intézményekben (bölcsőde ugyan nincs ezek között, de ott sem lehetséges gyűjteni az ott megfordulók kiszolgáltatottsága miatt)

Hol LEHET aláírásokat gyűjteni?

Bárhol máshol, bárki mástól, a választópolgárok zaklatása (pl. követés, útjának elállása) nélkül. Aláírásgyűjtő pult közterületen szabadon elhelyezhető, ahhoz engedély, bejelentés nem kell.

Figyelem! CSAK az azoktól gyűjtött aláírások érvényesek, akik szavazhatnak az adott település, megye helyi önkormányzati képviselőinek és polgármestereinek választásán.

Tilos az aláírásért előnyt ajánlani, adni, és ezt az aláíró sem kérheti vagy fogadhatja el. Tilos az aláírást valamilyen hátránnyal fenyegetés útján kicsikarni is.

13. A szervező kötelezettsége: adatvédelem

A gyűjtés megkezdése előtt a szervezőnek az adatvédelmi nyilvántartásba be kell jelentenie az adatkezelést (a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részére). Csak ezután lehet átvenni a hitelesített aláírásgyűjtő ívet. Azért van erre szükség, mert a támogatók adatai személyes (és a politikai vélemény miatt különleges) adatok. Bár ekkor még nem kötelező, a bejelentkezést érdemes már a kérdés benyújtása előtt megtenni, hiszen ekkor már az aláírásgyűjtés megkezdésekor rendelkezésre áll az adatkezelési jogosultság, így a kérdés hitelesítése esetén azonnal meg lehet kezdeni a gyűjtést. (Megjegyezzük, hogy országos népszavazási kezdeményezéshez szükséges szükséges legalább 20, legfeljebb 30 választópolgár támogató aláírását is csatolni, és már ezek összegyűjtése előtt szükséges bejelenteni az adatkezelést - ehhez képest helyi népszavazáshoz nem kell támogató aláírásokat csatolni).

Minden aláírásgyűjtő ívet vissza kell juttatni, vagy amelyeket nem adnak le, azokat meg kell semmisíteni, a megsemmisítésről jegyzőkönyvet felvenni és benyújtani, mivel maradhattak rajta személyes adatok, amik a továbbiakban nem lehetnek a szervezőnél.

Természetesen a szervező sokszor már egy nagyobb településen sem képes egyedül összegyűjteni a szükséges számú aláírást. A szervező másokat is bevonhat az aláírásgyűjtésbe. Rájuk is vonatkoznak azonban az adatvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek. Az aktivistákkal, önkéntesekkel alá kell íratni egy nyilatkozatot, melyben vállalják, hogy 1. az adatokat harmadik személynek nem adják tovább; 2. az adatokat nem használják fel más célra; 3. az aláírásgyűjtő íveket visszajuttatják a szervezőhöz vagy jegyzőkönybe foglalva megsemmisítik őket a gyűjtés vége előtt, és a jegyzőkönyvet eljuttatják a szervezőhöz.

Az adatvédelemmel kapcsolatos további információkért olvassa el aláírásgyűjtés 1x1-ünket!

14. Mikor “sikeres” a népszavazás, és mikor "jár le" az eredménye?

A sikeres népszavazásnak két feltétele van: az érvényesség és az eredményesség. Mindkettőnek egyszerre kell teljesülnie: a népszavazás eredménye csak ekkora lesz kötelező erejű.

A népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok  több, fele  érvényesen szavazott.

Pl. Ha csak 40% jelenik meg, vagy túl sokan csak rajzolnak a szavazólapra X-elés helyett, akkor hiába 80% szavaz Igen-nel, a népszavazás sikertelen, mert érvénytelen.

A népszavazás akkor eredményes, ha az érvényes szavazatok több, mint fele ugyanúgy válaszolja meg a feltett kérdést.

Pl. Ha pont ugyanannyian szavaznak Igen-nel, mint Nem-mel, a népszavazás sikertelen, mert eredménytelen (“döntetlen”) - még akkor is, ha egyébként érvényes. (Ez a gyakorlatban csak kisebb települések esetén jelenthet problémát.)

A népszavazás tehát akkor sikeres, ha érvényes és eredményes, vagyis a szavazásra jogosultak 50%-a + 1 ember érvényesen szavazott, és az érvényesen szavazók közül 50%+1 ember egy irányba szavazott.

A népszavazás eredménye egy évig köti az önkormányzati képviselő-testületet(a népszavazás napjától, vagy ha rendeletet kell alkotnia, a rendeletalkotás napjától). Ezután a képviselő-testület “felülírhatja” a népszavazás következményeit új határozattal, rendelettel.

15. Szeretnék résztvenni a szavazatszámlálásban és a szavazatszámláló bizottság munkájában, mit kell tennem?

A szavazatszámláló bizottság tagjait választják vagy megbízzák, tehát  két módon lehetséges résztvenni a szavazatszámláló bizottság munkájában. Lehetséges választott tagként bekerülni, emellett megbízottként két módon is: a szavazatszámláló bizottságba a kezdeményezés szervezői közösen, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de a képviselő-testületben képviselőcsoporttal rendelkező szervezetek két-két tagot neveznek meg.

Ez azt jelenti, hogy a szervezők - akárhányan is vannak - legfeljebb két főt delegálhatnak. A képviselő-testületben képviselő-csoporttal rendelkező szervezetek pedig nem egyenként, hanem összesen két főt nevezhetnek meg - így a pártoknak, egyesületeknek egyeztetniük kell egymással a delegáltakról.

A szavazatszámáláló bizottság munkája nem csak a voksok összeszámlálása: nekik kell megállapítaniuk a szavazáson megjelent választópolgárok számát, az adott szavazókörben a szavazás eredményét, nekik kell szállításra készre csomagolniuk a szavazólapokat - a népszavazás tisztaságáért és törvényességéért felelnek. Aki tehát a szavazatszámláló bizottság tagja, az mindezen feladatok ellátásában is részt vesz.

16. Mennyi időbe telik, amíg a népszavazási kérdésemből népszavazás lesz?

- Kérdés benyújtása a helyi (vagy területi) választási bizottsághoz hitelesítésre: a helyi (vagy területi) választási bizottság 30 napon belül dönt róla.

- A helyi (vagy területi) választási bizottság döntésének nyilvánosságra hozatala az önkormányzat hivatalos lapjában „vagy a helyben szokásos módon” (plakát, honlap) 8 napon belül

- Jogorvoslati határidő: a határozat közzététele után 15 napon belül

- Hitelesítés, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának záradékolása: 5 napon belül a jogorvoslati határidő letelte után

- Aláírásgyűjtés: a záradékolástól 30 napon belül

- Aláírások ellenőrzése: az aláírásgyűjtő ívek benyújtásától számítva 45 napon belül

-  Jogorvoslat benyújtása az ellenőrzés eredménye ellen: 5 napon belül

- Polgármester tájékoztatása: az aláírások ellenőrzésének eredményéről szóló határozat jogerőre emelkedése után 8 napon belül

- Polgármester bejelenti az eredményt: a következő képviselő-testületi ülésen

- Népszavazás elrendelése: a képviselő-testület a polgármester bejelentését követő 30 napon belül hoz döntést erről.

Ha minden határidőt maximálisan kihasználnak, akkor 176 napba is beletelhet akadályozó faktorok nélkül (ha nem kérnek jogorvoslatot - ha kérnek, akkor még tovább növekszik ez az időtartam).

Bár a fenti határidők nagyon hosszúnak tűnnek, de a hosszabb határidőket, pl. a kérdés hitelesítésére rendelkezésre álló 30 napot, az aláírások ellenőrzésére rendelkezésre álló 45 napot, vagy a népszavazás elrendelésére rendelkezésre álló 30 napot nem feltétlenül használják ki az illetékesek, ezek jelentősen is csökkenhetnek. Erre példa lehet, hogy egy kisebb településen nem feltétlenül szükséges 45 nap az aláírások ellenőrzésére.

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek