Módosult az országos népszavazás kezdeményezésének eljárásrendje. Korábban egy tárgykörben egyszerre csupán egyetlen kezdeményezés szervezője gyűjthetett aláírásokat, a jövőben viszont a törvény megnyitja az utat a párhuzamos aláírásgyűjtés előtt: tetszőleges számú, azonos tárgyú népszavazási kezdeményezés versenyezhet majd egymással a választópolgárok támogatásáért. Az új eljárásrend látszólag megkönnyíti az országos népszavazások kezdeményezését. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Intézet (EKINT) álláspontja szerint azonban ezután semmivel sem lesz könnyebb a népszavazást kezdeményezők dolga, az országos népszavazás intézménye pedig továbbra sem fogja tudni betölteni alkotmányos rendeltetését.

Az eddigi szabályozás szerint az azonos tárgykörbe tartozó kérdések közül csak az időben legkorábban benyújtott kezdeményezés szervezője gyűjthetett aláírásokat. Az adott tárgykörbe tartozó kérdés benyújtásától fogva a kérdés és tárgyköre "védetté" vált: amíg a kezdeményezés el nem bukott, vagy sikerrel nem zárult, további kezdeményezésekre ugyanabban a tárgykörben nem volt lehetőség ("párhuzamossági moratórium"). Az új szabályozás viszont lehetővé teszi, hogy egyszerre több szervező is azonos tárgyú kérdéseket hitelesítsen, és megkezdje a támogató aláírások gyűjtését. A TASZ és az EKINT álláspontja szerint a párhuzamos aláírásgyűjtés mégsem jelent megoldást a népszavazás intézményének eddigi problémáira, a következő okokból:

1. A hatékony joggyakorlás ellehetetlenül

A kötelező országos népszavazáshoz a 200.000 támogató aláírás összegyűjtése jelentős mozgósítást kíván meg. Az új szabályozás következtében viszont az akár teljesen azonos célú kezdeményezések versenye elaprózza a választópolgárok támogatását. Bár a választópolgároknak joga lesz több kezdeményezést is támogatni, nem ésszerű azt feltételezni, hogy a választópolgárok ugyanabban a tárgykörben, esetleg ugyanazzal a céllal több kezdeményezést támogassanak. Ezért ugyan az egyes választópolgárnak látszólag könnyebb népszavazást kezdeményezni, azonban a választópolgárok összességének várhatóan továbbra is szinte lehetetlen lesz a népszavazás intézményén keresztül érvényesítenie akaratát. Az országos népszavazásnak, ha már a közjogi rendszerünkben van ilyen, az alkotmányos rendeltetése éppen az lenne, hogy a választópolgárok széles körének támogatását élvező kérdésekben – akárki is tette fel őket – a választópolgárok akaratukat közvetlenül kinyilvánítva kiegészíthessék, ellensúlyozhassák az Országgyűlés képviseleti hatalomgyakorlását. Ezt a jövőben sem lehet majd hatékonyan megtenni.

2. A tájékozott joggyakorlás ellehetetlenül

Az eddigi eljárásban, mivel azonos tárgykörben egyszerre csak egyetlen népszavazási kezdeményezés állhatott talpon, a választópolgárok könnyen tájékozódhattak arról, és eldönthették, kívánják-e azt támogatni. Az azonos tárgyú kezdeményezések közötti versenyben viszont a választópolgárnak már jóval több információra van szüksége, hogy eldöntse, a kezdeményezések közül mit kíván támogatni. Amíg azonban a hasonlóan versenyszerű választásokat jelentős állami támogatású kampány előzi meg, a népszavazások esetében a választási kampányéhoz hasonló szabályozás nem segíti a polgárok tájékozódását. Az új szabályozás tehát ésszerűtlen tájékozódási terhet ró a választópolgárra, és ezzel széles körben ellehetetleníti a népszavazás kezdeményezéséhez való jog tájékozott gyakorlását.

3. A visszaélésszerű joggyakorlás elburjánzik

A népszavazási eljárásban eddig sem ismeretlen visszaélések ezután várhatóan kiterjednek az aláírásgyűjtésre is. A jövőben bármely párt ellehetetlenítheti egy kérdés népszavazásra bocsátását azzal, hogy megtévesztő jelleggel maga is aláírásokat gyűjt a jóhiszemű szervezők által hitelesített kérdéssel azonos kezdeményezés mellett, így megosztva az ügyet támogató választópolgárokat.

4. Az esélyek a korábbiaknál is egyenlőtlenebbek lesznek

A párhuzamos aláírásgyűjtés nem tisztességes verseny. Az azonos tárgykörű kezdeményezések közül a legnagyobb erőforrásokkal, intézményi háttérrel rendelkező szervezők kérdéseinek van érdemleges esélye. A kampányhoz, mozgósításhoz kevesebb erőforrással rendelkező szervezők várhatóan akkor is alulmaradnak, ha a választópolgárok nagyobb hányadának támogatását élveznék.

A TASZ és az EKINT álláspontja szerint az új eljárásrend látszólag sokakat enged a népszavazási eljárás kapujába, de onnantól már akadályozza a továbblépést a választópolgárok akaratnyilvánítása felé, akárcsak a régi eljárás. Az új eljárásban sok kicsi együtt semmire se megy. Részletes elemzésünk és a TASZ javaslata elérhető itt.

 

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek