Részt venne a 2016. október 2-i országos népszavazáson? A TASZ álláspontja szerint a menekültellenes népszavazás embertelen és álságos, ezért arra buzdítja a választópolgárokat: a jogellenes népszavazással szembeni tiltakozásul szavazzanak érvénytelenül! Ez a bejegyzés abban segíti Önt, hogy akárki is, akárhol is lesz a szavazás napján, tudjon élni a jogaival, és leadhassa érvénytelen szavazatát.

1. Mikor lesz a menekültellenes népszavazás?

2016. október 2-án, reggel 6 órától este 19 óráig lehet szavazni a magyarországi szavazókörökben.

A külföldi (külképviseleti) szavazás időpontja ettől eltérhet: a részletek megtudhatja a külföldről szavazásról szóló 1x1-ünkból!

2. Ki szavazhat?

Országos népszavazáson főszabály szerint minden nagykorú (18 év feletti) magyar állampolgár részt vehet. Nem szavazhatnak azonban azok, akiknek bíróság korlátozta a választójogát gondnoksági eljárásban, valamint azok, akiket a közügyektől eltiltottak.

Ebben a tájékoztatóban a magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, választójogosult (tehát a fenti korlátozások alá nem eső), a népszavazáson Magyarország területén részt venni kívánó állampolgárok jogaival foglalkozunk.

Ha Ön rendelkezik magyarországi lakcímmel, de külföldön szeretne részt venni a népszavazáson, itt talál tájékoztatást.

Ha Ön nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, és levélben szavazás útján kíván részt venni a népszavazáson, itt talál tájékoztatást.

Ha Önt gondoksági eljárásban fosztották meg választójogától, bizonyos esetekben tudunk segíteni, hogy peres eljárásban visszakapja választójogát: további információért kattintson ide!

3. Miről döntünk a népszavazáson?

A jogszerű országos népszavazásokon egy egyértelműen feltett népszavazási kérdésről döntünk. A TASZ álláspontja szerint azonban a 2016. október 2-ai, menekültellenes népszavazásra bocsátott kérdés nem egyértelmű. A kezdeményező Kormány nem árulta el, a népszavazás eredményeképp milyen jogi következményeket szeretne az Országgyűléssel elfogadtatni. Nem segít ennek megértésében a kampány sem, amelyben a Kormány elsősorban a gyűlöletkeltésre fókuszál. Ezért a népszavazás alkalmatlan bármilyen konkrét kérdés eldöntésére. A TASZ álláspontja szerint így arról döntünk ezen a népszavazáson: elutasítjuk-e az embertelenséget és a gyűlöletkeltést.

Arra kérjük tehát a választópolgárokat: az alkotmányos demokráciák alapelveivel összeegyeztethetetlen, embertelen és álságos népszavazás, valamint a gyűlöletkeltés elutasítása érdekében szavazzanak két X-szel, érvénytelenül!

4. Honnan tudhatom, hogy szerepelek-e a névjegyzékben?

A központi névjegyzéket automatikusan állítják elő a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok személyi- és lakcímadatainak nyilvántartásából. Ha Ön 2016. augusztus 5-én szerepelt a központi névjegyzékből előállított szavazóköri névjegyzékben, az értesítési címére (vagy ha ilyen nincs, akkor lakcímére) erről értesítőt kapott. A Nemzeti Választási Iroda legkésőbb 2016. augusztus 15-én adta postára az értesítőt. Ha Ön 2016. augusztus 5. után kerül fel a szavazóköri névjegyzékre (pl. mert azután költözött új lakóhelyére), erről azonnal értesítőt kap.

Az értesítőben tájékoztatják Önt a szavazás dátumán kívül az Ön választókerületéről, szavazóköréről, és a szavazókör címéről – azaz arról, hogy hová kell mennie szavazni. Ezenkívül az értesítőn szerepel az a név és az a lakcím is, amellyel Önt felvettek a névjegyzékbe.

Nézze át figyelmesen, hogy adatait helyesen rögzítették-e, és a választásokon az Ön által személyazonosításra használni kívánt dokumentumokban (személyi igazolvány vagy jogosítvány vagy útlevél és lakcímkártya) szereplő adatokkal megegyeznek-e az értesítőn található adatok: a legkisebb eltérés esetén sem fogják engedni, hogy szavazzon! (Ha az értesítőn szereplő adatai hibásak vagy már nem időszerűek, az 5. kérdésnél megtalálja, mi a teendő: „Mit tehetek, ha nem, vagy hibás adatokkal szerepelek a névjegyzékben?”)

Ha Ön kérelmezi a helyi választási iroda vezetőjénél – azaz a lakcíme szerint illetékes jegyzőnél – , Braille-írással nyomott értesítőt kap. (Ezt kérelmezheti a látássérültek számára a szavazás során igényelhető további segédeszközökkel, segítséggel együtt, ld. a 17. kérdésnél lent: „Hogyan szavazhatok, és hogyan maradhat titkos a szavazatom, ha látássérült vagyok, ezért nem tudnám magamnak elolvasni és kitölteni a szavazólapot?)”

Ha Ön nem kapja meg az értesítőt, új értesítőt kérhet a helyi választási irodától. Ezenkívül jogában áll személyesen is betekinteni a szavazóköri névjegyzékbe a helyi Választási irodán.

Nem szerepelnek, és nem is szerepelhetnek a központi névjegyzékben azok a magyar állampolgárok, akik nem jogosultak szavazni (ld. a 2. kérdést fent: „Ki szavazhat?”).

5. Mit tehetek, ha nem, vagy hibás adatokkal szerepelek a névjegyzékben?

A központi névjegyzéket, valamint az abból készülő szavazóköri névjegyzékeket folyamatosan frissítik a személyi- és lakcímadatok nyilvántartásában bekövetkezett változások alapján. Ha tehát Ön 2016. augusztus 5. után egy magyarországi lakóhelyről más magyarországi címre költözött, elképzelhető, hogy olyan értesítőt kap, amelyen még a 2016. augusztus 5-én aktuális adatok szerepelnek. Ha pedig Ön 2016. augusztus 5. után külföldről hazatelepedve magyarországi állandó lakcímet jelentett be, lehetséges, hogy 2016. augusztus 15-éig nem adtak fel az Ön címére értesítőt. Ezekben az esetekben kérhet (új) értesítőt a helyi választási iroda vezetőjétől, vagyis a területileg illetékes jegyzőtől. Itt találja a helyi választási irodák elérhetőségét.

6. Mit tehetek, ha nem a lakóhelyemen (állandó lakcímemen) szeretném leadni a szavazatomat?

Ha Ön nem a magyarországi lakóhelye (állandó lakcíme) szerinti szavazókörben szeretné leadni szavazatát, ehhez úgynevezett „átjelentkezésre” vonatkozó kérelmet nyújthat be a magyarországi lakóhelye szerinti jegyzőhöz mint a helyi választási iroda vezetőjéhez. A kérelemnek legkésőbb 2016. szeptember 30. péntek 16 óráig kell beérkeznie.

Fontos, hogy ha az Ön lakcímkártyájában nem csupán lakóhely (állandó lakcím), hanem tartózkodási hely is szerepel, ez önmagában még nem jogosítja fel Önt arra, hogy a tartózkodási helyén szavazzon az országon népszavazáson. Ebben az esetben is kizárólag akkor szavazhat a tartózkodási helyén a lakóhelye (állandó lakcíme) helyett, ha oda átjelentkezik. (Kivéve, ha a tartózkodási helye és állandó lakcíme egy szavazókörhöz tartozik: ebben az esetben nincs teendője.)

Ha átjelentkezési kérelmének elfogadása után Ön meggondolná magát, és mégis a lakóhelyének (állandó lakcímének) megfelelő szavazókörben, vagy egy, a kérelmében megjelölttől és a lakóhelyétől egyaránt eltérő harmadik helyen szeretne szavazni, átjelentkezési kérelmét visszavonhatja vagy módosíthatja. Az átjelentkezés visszavonására vagy módosítására irányuló kérelemnek szintén 2016. szeptember 30. péntek 16 óráig kell beérkeznie a helyi választási iroda vezetőjéhez.

A kérelem nem utasítható vissza, amennyiben időben megérkezik, tartalmazza a szükséges adatokat, és azok egyeznek a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás adataival, illetve a magyar állampolgárságát igazoló okirata nyilvántartásának adataival.

A kérelem személyesen, vagy postai levélben (ennek a formanyomtatványnak a kitöltésével), de ezt a linket követve az interneten is benyújtható, az Ügyfélkapun történő bejelentkezéssel vagy anélkül is. Válassza az „átjelentkezéssel történő szavazással kapcsolatos kérelem” menüpontot! Amennyiben az ügyfélkapus benyújtást választja, ügyfélkapu-hozzáférésre van szüksége, amellyel Ön csak akkor rendelkezik, ha korábban bármelyik magyarországi járási hivatalban (közismertebb nevén: „okmányirodában”) személyesen regisztrált az Ügyfélkapu-rendszerbe.

Itt találja a helyi választási irodák elérhetőségét.

A helyi választási iroda e-mailben, telefaxon vagy elektronikus elérhetőség hiányában postai úton tájékoztatja a kérelmezőt a kérelemnek helyt adó vagy elutasító határozatáról.

7. Hogyan szavazhatnak a hajléktalan emberek?

Azok, akik nem rendelkeznek hagyományos (utcát, házszámot stb. tartalmazó) lakóhellyel (állandó lakcímmel), úgynevezett települési szintű lakóhelyet jegyeztethetnek be lakcímkártyájukba („személyazonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványukba”) az adott település járási hivatalában (közismert nevén, „okmányirodában”). A települési szintű lakcím a település nevét, továbbá Budapesten a kerületet is tartalmazza. Minden településen (Budapesten minden kerületben), ahol egynél több szavazókör van, a helyi választási iroda vezetője – azaz a jegyző – köteles kijelölni azt a szavazókört, amelyben a települési szintű lakcímmel rendelkezők szavazhatnak. A helyi jegyzőnél lehet tehát tájékoztatást kérni arról, hogy melyik ez a szavazókör. Itt találja a helyi választási irodák elérhetőségét.

Ha Ön nem rendelkezik hagyományos (utcát, házszámot stb. tartalmazó) állandó lakcímmel, de tartózkodási hellyel igen, akkor az Ön lakcímkártyája szabálytalan, ezért nem fog tudni szavazni a tartózkodási helyén. Kérjen időben olyan lakcímkártyát, amelyen legalább települési szintű lakóhely (állandó lakcím) szerepel, Budapesten a kerület számával együtt. Ilyen lakcímet bármiféle igazolás vagy egyéb dokumentum nélkül bejegyeztethet az adott település (Budapesten kerület) bármely járási hivatalban (közismert nevén „okmányirodában”).

8. Mit vigyek magammal a szavazásra?

A szavazás helyszínén a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát, valamint lakcímét vagy személyi azonosítóját. Ezt a következő iratokkal tudja megtenni:

  1. lakcímkártya („személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány”) és kártyás formátumú személyi igazolvány, VAGY
  2. lakcímkártya („személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány”) és jogosítvány, VAGY
  3. lakcímkártya („személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány”) és útlevél, VAGY
  4. régi típusú személyi igazolvány, amely tartalmazza lakcímét is

Ellenőrizze időben okiratai érvényességét: a szavazatszámláló bizottság kizárólag érvényes okiratokat fogadhat el. Ha okiratai lejárt érvényességűek, készíttessen újat helyettük még a népszavazás előtt bármelyik járási hivatalban (kormányablaknál), vagy a lakcíme szerint illetékes járási hivatalban (közismert nevén „okmányirodában”).

 

A szavazatszámláló bizottság munkájának megkönnyítése végett javasoljuk, hogy vigye magával a Nemzeti Választási Irodától a névjegyzékbe vételéről kapott értesítőt is.

9. Mit kell kapnom a szavazóhelyiségben?

Mielőtt szavazna, a szavazóbizottság ellenőrzi személyazonosságát és lakcímét, majd a szavazóköri névjegyzékben Ön aláírásával igazolja, hogy megjelent a szavazáson. Ezután Önnek egyetlen lepecsételt szavazólapot és egy borítékot kell kapnia. A szavazólapon a népszavazási kérdésre adott válaszát rögzítheti. A TASZ arra bíztatja Önt: szavazzon két X-szel, azaz tegyen egy-egy X-et – az "IGEN" és a "NEM" válaszok melletti – körbe is!

Kizárólag a lepecsételt szavazólapok érvényesek. Ha szavazólapján nincs pecsét, adja vissza és kérje a szavazatszámláló bizottságot, hogy pecsételjék le.

A szavazatszámláló bizottságnak kötelessége borítékot adni Önnek. Amennyiben borítékban szeretné leadni szavazatát, de nem kapott borítékot, kérjen egyet a szavazatszámláló bizottságtól – kérésének teljesítését nem tagadhatják meg. Javasoljuk, hogy zárja le a borítékot, mielőtt az urnába dobja.

10. Hogyan kell érvénytelenül szavazni?

A legbiztosabb módja az érvénytelenül szavazásnak a két X-szel történő szavazás: tegyen egy-egy X-et mindkét – tehát az “Igen” és a “Nem” válasz melletti – körbe is. Bármilyen olyan módja biztonságos a két X-szel történő szavazásnak, amiben két egymás metsző vonal kerül mindkét válasz melletti karikába.

Ha bármi mást rajzol a karikákba (és köréjük), – pl. nemi szervet –, ezek adott esetben vitára adhatnak okot a szavazatszámlálásnál. Nem biztos, hogy érvénytelennek fogják tartani az ilyen szavazatokat. Fontos, hogy a karikába két egymást metsző vonalat kétséget kizáróan behúzzon a szavazó. Az üresen leadott szavazó lap hátránya pedig az, hogy utólag még behúzható rajta valamelyik válasz, így érvényessé tehető a szavazat az Ön tudta nélkül is.

Használhat saját tollat, vagy kérhet tollat a szavazóhelyiségben is. Nem használhat azonban ceruzát, filctollat stb.: szavazata ebben az esetben is érvénytelen lesz.

11. Mi történik, ha elrontom a szavazólapot? Kaphatok másikat?

Ha elrontja a szavazólapot, egy alkalommal kérhet új szavazólapot. Az elrontott szavazólapot azonban át kell adnia a szavazatszámláló bizottságnak: az elrontott szavazólapokat a bizottság köteles egy külön borítékba helyezni. Ezután Önnek új lepecsételt szavazólapot kell kapnia.

Akárhogy is "rontotta el" a szavazólapot a menekültellenes népszavazáson, javaslatunknak megfelelően még mindig érvénytelenítheti azt. Egyszerűen csak húzzon két, egymást keresztező vonalat mindkét körben (az "IGEN" és a "NEM" válaszok mellé is). Ezzel biztosan érvénytelen a szavazólapja, akármi más szerepel is rajta.

12. Azt mondták a szavazóhelyiségben: „Ne zárja le a borítékot, úgy könnyebb dolga van a szavazatszámláló bizottságnak!” – Akkor most nem zárhatom le?

Önnek jogában áll lezárni a borítékot. A szavazatszámláló bizottság esetleges ilyen kérése csupán személyes kérés munkaterhük enyhítésére. Ha szavazata titkosságát csak akkor érzi biztosítottnak, ha lezárja a kitöltött szavazólapjait tartalmazó borítékot, cselekedjen nyugodtan e belátása szerint. Javasoljuk tehát, hogy zárja le a borítékot, mielőtt leadja szavazatát.

13. Azt mondták a szavazóhelyiségben: „Nyugodtan töltse ki a szavazólapját a fülkén kívül, sokan vagyunk, nem kell várni!” – Akkor most nem szavazhatok a fülkében?

De igen. Önnek jogában áll a szavazófülkében kitölteni a szavazólapot. Az, hogy sokan kívánnak szavazni egy adott szavazókörben, egyáltalán nem indok a szavazás titkosságának korlátozására. A szavazatszámláló bizottság nem kérheti Önt arra, hogy a szavazófülkén kívül szavazzon. Önnek ugyanakkor jogában áll nem igénybe venni a szavazófülkéket, és a szavazatszámláló bizottság felhívhatja az Ön figyelmét erre a lehetőségre.

14. Mi történik, ha későn érek a szavazóhelyiséghez? Ha még ott van a bizottság, leadhatom a szavazatomat?

Nem: szavazatát kizárólag a szavazóhelyiség hivatalos zárásáig – Magyarországon 19 óráig – adhatja le. Az egyetlen kivétel a már sorban állókra vonatkozik: ha Ön a szavazás napján 19 órakor még sorban áll, leadhatja szavazatát – ha azonban ezután érkezik, nem állhat be a sorba. A szavazatszámláló bizottságok a törvényesség betartása érdekében valószínűsíthetően gondoskodnak róla, hogy 19 óra után ne tudjanak új emberek beállni a sorba. A törvény nem ad lehetőséget a szavazóhelyiség nyitva tartásának meghosszabbítására, ezért gondoskodjék róla, hogy időben megérkezzék a szavazóhelyiségbe.

15. Hogyan szavazhatok, ha akadálymentesített szavazóhelyiségre van szükségem?

Önnek joga van akadálymentesített szavazóhelyiség igénybevételére. Ezt az igényét egy kérelemben kell jeleznie. Amennyiben az Ön lakcíme szerinti szavazókör nem akadálymentesített, kérelme nyomán áthelyezik egy másik, az Ön településén és választókerületében található szavazókörbe, amely akadálymentesített.

A kérelmet nem lehet elutasítani akadálymentes szavazóhelyiség hiányára hivatkozva. A törvény előírja, hogy minden egyes választókerületben létesíteni kell legalább egy akadálymentesített szavazóhelyiséget.

A kérelem személyesen, vagy postai levélben, ennek a formanyomtatványnak a kitöltésével is benyújtható: az F pontot kell beikszelnie. De a kérelem ezt a linket követve az interneten is benyújtható, az Ügyfélkapun történő bejelentkezéssel vagy anélkül is: válassza a „központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek” menüpontot! Amennyiben az ügyfélkapus benyújtást választja, ügyfélkapu-hozzáférésre van szükség, amellyel Ön csak akkor rendelkezik, ha korábban bármelyik magyarországi járási hivatalban (közismertebb nevén: „okmányirodában”) személyesen regisztrált az Ügyfélkapu-rendszerbe.

Itt találja a helyi választási irodák elérhetőségét.

A kérelemnek legkésőbb 2016. szeptember 30. péntek 16h-ig kell beérkeznie.

A helyi választási iroda e-mailben, telefaxon vagy elektronikus elérhetőség hiányában postai úton tájékoztatja a kérelmezőt a kérelemnek helyt adó vagy elutasító határozatáról.

16. Ki és hogyan igényelhet mozgóurnát, és hogyan garantálják a választás tisztaságát és titkosságát, ha a mozgóurnába dobom a szavazatom?

Ki kérhet mozgóurnát és hogyan?

Mozgóurnát igényelhet egy adott szavazókörben, ha szerepel a szavazókör névjegyzékében (azaz lakcíme szerint az adott szavazókörben szavazna), ám olyan fogyatékkal él, amely mozgásában korlátozza, vagy pedig egészségi állapota, fogvatartása nem engedi, hogy a szavazóhelyiségben adja le szavazatát. (Háziőrizet, előzetes letartóztatás, szabálysértésért kiszabott elzárás, vagy szabadságvesztés büntetés büntetés-végrehajtási intézetben történő letöltése esetén tehát egyaránt kérhet mozgóurnát.)

Ha Ön mozgóurnát kért és kérelmét elfogadták, nem mehet a szavazókörébe szavazni, kizárólag az Ön által megadott címre érkező mozgóurnába adhatja le szavazatát.

A mozgóurna iránti igényét bejelentő kérelemnek kétféle címzettje lehet a kérelem beadási idejétől függően:

  1. 2016. szeptember 30. péntek 16 óráig a helyi választási irodához – annak vezetőjéhez, vagyis a lakcím szerint illetékes jegyzőhöz – fordulhat,
  2. 2016. október 2-án vasárnap – a szavazás napján – 15 óráig pedig a szavazatszámláló bizottsághoz adhatja be kérelmét.

Figyelem! A megadott határidők mindkét esetben a kérelem beérkezésének legkésőbbi idejét jelölik.

A kérelem – írásban – személyesen, vagy postai levélben (ennek a formanyomtatványnak a kitöltésével), meghatalmazott útján is benyújtható. Ezt a linket követve pedig az interneten is benyújtható a kérelem, az Ügyfélkapun történő bejelentkezéssel vagy anélkül is: válassza az „mozgóurna igényléssel kapcsolatos kérelem” menüpontot! Amennyiben az ügyfélkapus benyújtást választja, ügyfélkapu-hozzáférésre van szükség, amellyel Ön csak akkor rendelkezik, ha korábban bármelyik magyarországi járási hivatalban (közismertebb nevén: „okmányirodában”) személyesen regisztrált az Ügyfélkapu-rendszerbe.

Itt találja a helyi választási irodák elérhetőségét.

A kérelemnek tartalmaznia kell

  • a mozgóurna igénylésének okát, és
  • amennyiben a választópolgár nem saját címére kéri a mozgóurnát (hanem pl. kórházba stb.), akkor azt a helyet is meg kell jelölni, ahol a választópolgárt fel lehet keresni a mozgóurnával. Ez a hely a szavazókör területére kell essék: azon kívüli kiszállítási cím nem jelölhető meg.

Ha Ön a szavazás napján olyan helyen tartózkodik (pl. egy kórház szakosztályán), amely a szavazókörön kívül található, akkor is szavazhat mozgóurnával. Ehhez azonban először át kell jelentkeznie a kérdéses szavazókörbe, majd ott mozgóurnát igényelnie. Figyelem: átjelentkezést nem kérhet a szavazás napján, csak a szavazást megelőző legkésőbb második napon. (Az átjelentkezésről részletesen ld. az 5. kérdést fent: „Mit tehetek, ha nem a lakóhelyemen szeretném leadni a szavazatomat?”)

A helyi választási iroda e-mailben, telefaxon vagy elektronikus elérhetőség hiányában postai úton tájékoztatja a kérelmezőt a kérelemnek helyt adó vagy elutasító határozatáról.

A szavazatszámláló bizottságnak címzett – tehát a szavazás napján benyújtott – kérelmet a bizottsághoz személyesen kell eljuttatni, természetesen egy meghatalmazott segítségével.

Hogyan történik a mozgóurnás szavazás, titkos-e?

A mozgóurnával Önt a szavazatszámláló bizottság két tagja keresi fel a szavazás napján. A szavazóhelyiségben történő szavazáshoz hasonlóan alá kell írnia a névjegyzéket, hogy megkapja a 2 lepecsételt szavazólapot és a borítékot. A szavazatszámláló bizottságnak kötelessége „a szavazás titkosságát garantáló körülményeket biztosítani” [Ve. 185. § (2) bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy a bizottság tagjai például nem állhatnak Ön fölött, miközben kitölti a szavazólapokat. Ha a bizottság tagjai nem figyelnének kellőképp a szavazás titkosságára, vagy más, a környezetében tartózkodók zavarják Önt, Ön nyugodtan megkérheti őket, hogy legyenek figyelemmel a titkossághoz szükséges körülményekre.

A szavazatszámláló bizottság Önhöz érkező két tagjának ugyanakkor a titkosság biztosítása mellett feladata a választások tisztasága felett is őrködni. Éppen ezért például joguk van ésszerű, a titkosságot nem sértő lépésekkel biztosítani, hogy érvényes szavazólap üresen ne maradjon egyetlen választópolgárnál sem. Így valószínűleg a bizottság tagjai Önnel egy helyiségben maradnak, noha ügyelniük kell rá, hogy a szavazás titkossága ne sérüljön.

17. Hogyan szavazhatok, és hogyan maradhat titkos a szavazatom, ha látássérült vagyok, ezért nem tudnám magamnak elolvasni és kitölteni a szavazólapot?

Ha Ön látássérült, igényelheti, hogy akár a szavazókörében, akár mozgóurnás szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság Önhöz ellátogató tagjainál legyen Braille-írással nyomott szavazósablon. A szavazósablonba a bizottság tagjai helyezik el a szavazólapot úgy, hogy Ön a sablon alapján a szavazólapon egyértelműen és önállóan meg tudja jelölni válaszát. Mivel nem magát a szavazólapot, hanem csak a szavazósablont nyomják Braille-írással, ezért az Ön szavazata nem lesz beazonosítható, hiszen csupán egy lesz a hagyományosan nyomtatott szavazólapok közül. A szavazólapot Ön veszi ki a szavazósablonból, és helyezi el a borítékban, majd az urnában.

Amennyiben nem tud Braille-írást olvasni, vagy nem kíván élni a szavazósablon kínálta megoldással, segítséget vehet igénybe a szavazólap kitöltéséhez: vagy egy Ön által választott segítőét, vagy pedig a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségét. A segítő vagy segítők felolvashatják a szavazólapot, és szükség esetén – de csak az Ön által szükségesnek vélt módon és mértékben! – segíthetnek a szavazólap kitöltésében.

Braille-írásos szavazósablont a magyarországi lakóhely szerinti jegyzőhöz – mint a Helyi Választási Iroda vezetőjéhez – benyújtott kérelemben lehet igényelni.

A kérelem személyesen, vagy postai levélben, ennek a formanyomtatványnak a kitöltésével is benyújtható: Önnek vagy segítőjének a 2. oldalon a C és E pontokat kell beikszelnie! De a kérelem ezt a linket követve az interneten is benyújtható, az Ügyfélkapun történő bejelentkezéssel vagy anélkül is: válassza a „központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek” menüpontot! Amennyiben az ügyfélkapus benyújtást választja, ügyfélkapu-hozzáférésre van szükség, amellyel Ön csak akkor rendelkezik, ha korábban bármelyik magyarországi járási hivatalban (közismertebb nevén: „okmányirodában”) személyesen regisztrált az Ügyfélkapu-rendszerbe.

Itt találja a helyi választási irodák elérhetőségét.

A kérelemnek legkésőbb 2016. szeptember 30. péntek 16h-ig kell beérkeznie.

A kérelemnek tartalmaznia kell az Ön nevét, születési nevét, születési helyét, anyja nevét, személyi azonosítóját; valamint az értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a nyilvántartott értesítési címére vagy a magyarországi lakcímére kéri. Végül pedig a kérelemben meg kell jelölnie az igénybe venni kívánt segítség módját is. Megadhatja továbbá e-mail címét is.

A helyi választási iroda e-mailben, telefaxon vagy elektronikus elérhetőség hiányában postai úton tájékoztatja a kérelmezőt a kérelemnek helyt adó vagy elutasító határozatáról.

18. Mindenféle kampányanyagokat kapok pártoktól a saját nevemre, címemre. Kitől kapták meg az adataimat, és hogyan érhetem el, hogy máskor ne jussanak hozzá az adataimhoz illetve töröljenek a nyilvántartásukból?

Elképzelhető, hogy adatait Ön adta meg egy pártnak vagy a kormány képviselőinek, például egy aláírásgyűjtő kampány során. Előfordulhat, hogy Ön adatainak megadásakor észrevétlenül hozzá is járult ezek kampánycélból történő felhasználásához, például úgy, hogy szándéka szerint csupán egy tájékoztató hírlevélre iratkozott fel, ám a sietve kitöltött adatlap kisbetűs záradéka szerint Ön aláírásával hozzájárult adatai kampány céljából történő felhasználásához. Adatainak önkéntes kiadását úgy előzheti meg, ha nagyon alaposan átnéz minden olyan iratot, formanyomtatványt, amelyen személyes adatokat ad meg, ügyelve a nehezen észrevehető hozzájáruló nyilatkozatokra is.

Ha már megadta adatait egy szervezetnek, akkor is kérheti, hogy személyes adatait nyilvántartásukból töröljék. Ehhez az adott szervezetet kell megkeresnie. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 14. § c) és 17. § (2) b) alapján kérheti személyes adatai azonnali hatállyal történő törlését.

Ha azonban Ön nem járult hozzá adatai felhasználásához, az országos népszavazás kampányában adatai akkor is – jogszerűen – a kormány vagy a parlamenti frakcióval rendelkező pártok birtokába kerülhetnek. A választópolgárok nevét és lakóhelyét (állandó lakcímét) az ő számukra a Nemzeti Választási Iroda jogosult kiadni. A kormány vagy a parlamenti frakcióval rendelkező pártok e két adathoz tehát jogszerűen jutnak hozzá, és azokat kizárólag politikai kampány céljára használhatják fel. Harmadik fél számára tilos az így szerzett adatok kiadása.

Ha Ön nem szeretné, hogy adatait kormány vagy a parlamenti frakcióval rendelkező pártok megkapják, erre vonatkozó, kérelmet nyújthat be a magyarországi lakóhelye szerinti jegyzőhöz mint a helyi választási iroda vezetőjéhez. A kérelemben csak azt tilthatja meg, hogy adatait kiadják; azt nem, hogy a már kiadott adatait felhasználják. Vagyis ha adatait egy adott választás vagy népszavazás előtt már megkapták az egyéni jelöltek, listaállító szervezetek vagy (népszavazás esetén) a politikai pártok, akkor kérelme a következő kampány idején nyer értelmet. Azonban azoknál a szervezeteknél, amelyek már hozzájutottak adataihoz, ebben az esetben is kérelmezheti személyes adatai azonnali hatállyal történő törlését az információs önrendelkezésről szóló 2011. évi CXII. törvény 14. § c) és 17. § (2) b) alapján.

A kérelem személyesen, vagy postai levélben, ennek a formanyomtatványnak a kitöltésével is benyújtható: Önnek a 2. oldalon a G és – igénye szerint – a H pontot kell beikszelnie. De a kérelem ezt a linket követve az interneten is benyújtható az Ügyfélkapun történő bejelentkezéssel vagy anélkül is: válassza a „központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek” menüpontot! Amennyiben az ügyfélkapus benyújtást választja, ügyfélkapu-hozzáférésre van szükség, amellyel Ön csak akkor rendelkezik, ha korábban bármelyik magyarországi járási hivatalban (közismertebb nevén: „okmányirodában”) személyesen regisztrált az Ügyfélkapu-rendszerbe.

Itt találja a helyi választási irodák elérhetőségét.

A helyi választási iroda e-mailben, telefaxon vagy elektronikus elérhetőség hiányában postai úton tájékoztatja a kérelmezőt a kérelemnek helyt adó vagy elutasító határozatáról.

19. Kihez fordulhatok jogorvoslatért, ha bármilyen kérelmemet elutasították?

Ha a helyi választási iroda elutasította kérelmét, és Ön úgy véli, ezt jogszerűtlenül tette, a helyi választási iroda vezetőjéhez fordulhat jogorvoslatért. Ha a Nemzeti Választási Iroda utasította el kérelmét, a Nemzeti Választási Iroda elnökéhez fellebbezhet. A fellebbezés határidejét, címzettjét az elutasító határozat minden esetben tartalmazza.

FIGYELEM! Csak akkor válassza a fellebbezést a kérelem újbóli benyújtása helyett, ha

  1. már nincs ideje benyújtani egy újabb kérelmet úgy, hogy az beérkezzen a határidő leteltéig, vagy ha
  2. Ön külföldön van, és bár pontosan az iratai alapján töltötte ki a kérelmét, most nincs lehetősége hazautazni és betekinteni a névjegyzékbe.

Minden más esetben az elutasító határozatra válaszul a következőt javasoljuk:

  1. Ha hibásak voltak az elutasított kérelemben megadott személyes adatai, adjon be egy újabb kérelmet a helyes adatokkal. NEM kell fellebbeznie az elutasító határozat ellen.
  2. Ellenőrizze a kérelme félretett másolatát, ha készített ilyet. Amennyiben tényleg teljesen pontosan töltötte ki az iratai alapján, akkor menjen be a helyi választási irodába – a lakóhelye szerinti önkormányzathoz –, és kérjen betekintést a szavazóköri névjegyzékbe. A személyes betekintéshez mindenkinek joga van. (Telefonon nem fognak kiadni semmilyen adatot.) Jegyezze fel Magának az adatait úgy, ahogy azok a névjegyzékben szerepelnek, és pontosan ez alapján töltsön ki egy újabb kérelmet! Akkor is kövesse pontosan a névjegyzéket, ha az abban talált adatok eltérnek az irataiban szereplőktől.

Ha viszont az okmányaiban szereplő személyes adatok nem egyeznek a központi névjegyzékben szereplőkkel, ez gondot okozhat a szavazás helyszínén, amennyiben Ön a hibás okmánnyal próbálja igazolni személyazonosságát. Ezért gondoskodjék időben a helyes adatokat tartalmazó okmányok beszerzéséről!

Amennyiben a kérelmeket elutasított döntés elleni fellebbezést a választási iroda vezetője elutasítja, a vezető köteles a fellebbezést felterjeszteni az illetékes bíróságra. A bíróság három napon belül, de legkésőbb 2016. október 1-jén, tehát a szavazást megelőző napon dönt.

Javasoljuk, hogy amennyiben egy döntés ellen fellebbezne, kérjen jogi segítséget. Egyes esetekben a TASZ Jogsegély Szolgálata is az Ön segítségére lehet.

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek