Rendszerint nem teszünk javaslatot arra, hogyan éljenek a polgárok alapvető jogaikkal. Jogvédő szervezetként az a törekvésünk, hogy jogi segítséget nyújtsunk az alapvető jogok gyakorlásához amennyiben ez alkotmányos keretek között és az emberi jogokat tiszteletben tartva történik.

 

Nem mondjuk meg, hogy miért tüntessenek az állampolgárok, de a tüntetőknek jogi segítséget nyújtunk ha mások emberi jogait nem sértik. Nem mondjuk meg, hogy melyik pártra szavazzanak a polgárok, de minden jogszerűen rendelkezésre álló módon segítjük, hogy minél többen élhessenek szavazati jogukkal. Nem mondjuk meg, mit tegyenek a jogaikkal, de segítünk, hogy élhessenek velük.

Ez a 2016. október 2-ára kitűzött népszavazás esetében sem lenne másképp, ha az egyenlő emberi méltósággal összeegyeztethető, jogszerű, a választópolgárok kezébe valódi döntést adó népszavazásnak néznénk elébe. A menekültellenes referendum azonban nem ilyen: az embertelenséget magában hordozó kérdésfelvetését jogszerűtlenül bocsátották népszavazásra; ráadásul ez a szavazás gúnyt űz a népakarat kinyilvánítására szolgáló intézményből, ezáltal pedig becsapja a választópolgárokat is.

 

1. Embertelen a népszavazás

A 2016 október 2-i népszavazás visszaélés egy alkotmányos intézménnyel egy állami gyűlöletpropaganda céljaira. A referendumnak nincs jogi tétje, ezért – a jogszerű népszavazásokkal ellentétben – nincs értelme azon tűnődni, a feltett kérdésre adható igenlő vagy nemleges választ támogatjuk vagy utasítjuk-e el. A mostani szavazás valódi tétje ez: elutasítjuk-e az egész népszavazást, amely a kormányzati félelem- és gyűlöletkeltés gerjesztését, egy mélységesen embertelen politika térhódítását szolgálja?  Számunkra a válasz nem lehet kérdéses: mi az érvénytelen szavazás mellett tesszük le a voksunkat.

A népszavazás annak a közel másfél éve kezdődött kampánynak, állami politikának a része, amely a menekülő emberekkel szembeni gyűlöletkeltésre, a kiszolgáltatott emberekkel vállalt szolidaritás felszámolására törekszik. Ez a kampány nem az első a sorban, amely a kirekesztést tűzi zászlajára -- ahogy a menekült emberek sem az első csoport, akiket az állami kirekesztő politika sújt. A hajléktalan emberek, romák, LMBTQ emberek után most a menekülteken a sor: az egyenlő méltóság tiszteletén, a szolidaritáson alapuló megoldások helyett az ő esetükben is a kirekesztés az egyedüli kormányzati válasz. A kampány célja az, hogy  tájékoztatás helyett aláássa a tényeken alapuló, racionális, szabad választópolgári döntés puszta lehetőségét is. Felnőtt, tájékozott, felelős választópolgárok helyett gyűlölködő, a közügyeinkről és mások sorsáról legrosszabb ösztöneink alapján döntő alattvalókat akar formálni.

A népszavazást kísérő kampány megbélyegzi a korábbi életüket hátrahagyni kénytelen, legtöbbünk számára felfoghatatlan szenvedéseken keresztülment nőket, férfiakat, időseket és gyermekeket. A kormány a népszavazás köré épített propagandával azt üzeni a választópolgároknak: a mindenüket elvesztett, segítségre szoruló emberek méltatlanok a segítségre, az emberséges bánásmódra. A kampány során használt plakátok, televízió- és rádióüzenetek kizárólag a riogatásra építenek. Legyen szó a menekülő tömegek nagyságáról, vagy a valóban tragikus terrorcselekményekről, nők elleni erőszakról, a Kormány cinikus kampányában ezek a tragédiák a félrevezetés eszközeivé alacsonyulnak, és csak arra szolgálnak, hogy hamis színben tüntessék fel a menekülő embereket. A kampány, s a kormányzati nyilatkozatok kizárólag mint potenciális veszélyforrást láttatják a szülőföldjükről kényszerből menekülő embereket. A kollektív bűnösség bélyegével illetik őket. A népszavazás és az azt kísérő kampány végső soron a menekülő emberek emberi mivoltát tagadja meg.

Az emberi jogi szemlélet -- a Kormány gyűlölet- propagandájával ellentétben -- realista, tényeken alapuló válaszokat vár, és hasonló iránymutatást kínál a menekültválság kezelésére. A világnak valóban megoldást kell találnia arra, hogy soha nem látott tömegek kénytelenek elhagyni az otthonukat. Ezek a megoldások csak részben épülhetnek a menekültek befogadására, szükség van  a menekülésre okot adó helyzetek, körülmények - háború, időjárási katasztrófák, mélyszegénység - mérséklésére is. Határozott véleményünk azonban az, hogy ezek a válaszok csak úgy születhetnek meg, ha nem a gyűlölet szítása viszi el az erőforrásokat, és ha ezek a megoldások a jogrendünket, illetve kultúránkat meghatározó értékek, vagyis az emberi jogok alapjain állnak.

Az egyenlő emberi méltóság melletti elköteleződés nem hátráltatja, hanem éppen ellenkezőleg: megalapozza a terrorcselekmények és egyéb erőszakos bűncselekmények elleni hatékony fellépést Európa-szerte. Az emberi méltóság tiszteletéből ugyanis egyenesen következik, hogy minden bűncselekményt elítélünk, bárki is követi el őket. A bűncselekmények elkövetőit azonban nem aszerint ítéljük meg, hogy honnan származnak. A terrorcselekmények elleni hatékony fellépést pedig kizárólag a szakmai alapokon nyugvó, az emberi jogokat tiszteleben tartó bűnüldözés és titkosszolgálati munka, valamint a szolidáris, összetartó közösségek, a radikalizáció elleni, hiteles hangokra építő politika jelentik. A kollektív bűnösség sulykolása és a gyűlöletkeltés kifejezetten akadályai a hatékony bűnmegelőzésnek: az ezekre épülő kormánypolitika valójában a terrorcselekmények melegágya. Ráadásul az európai államok a bűncselekmények következetes üldözésével éppen annak az alkotmányos értékrendnek a megőrzését is biztosítják, amelynek része az emberek egyenlősége. Ezzel az értékrenddel pedig összeegyeztethetetlen lenne, ha a bűnelkövetőket a származásuk alapján ítélnénk meg, ahogyan az is, ha a kollektív bűnösség elvét követnénk, a plakátok sugalmazása szerint. Röviden: a menekültválságnak nem létezik olyan megoldása, amelyik nem a segítségnyújtással kezdődik.

 

Missziónk az emberi jogok védelme elsődlegesen a mindenkori államhatalommal szemben. Missziónk értelmezhetetlen lenne a modern európai alkotmányosság világszemlélete nélkül, amely az egyenlő emberi méltóság melletti elköteleződésre épül. Ez a méltóság minden ember sajátja – független attól, honnan jön, milyen a bőrszíne, vagy éppen a vallása. Ez a méltóság mindannyiunké, védelemre szorul a mindennapokban az állam túlkapásaival, a nem mindennapi pillanatokban pedig az állam szándékoltan embertelen fellépésével szemben. A kormány mostani visszaélése a népszavazás intézményével nem mindennapi túlkapás, hanem az emberi jogi szemlélettel alapjaiban összeegyeztethetetlen, könyörtelen aktus. Épp olyan kivételes embertelen gaztett, mint amilyen a történelmi borzalmak tanulsága nyomán, s amelyekhez hasonló embertelen tettek megelőzésére létrejövő emberi jogok európai és egyetemes védőhálója. Az állam emberi méltóságot célzó támadásai ellen fellépni pedig a missziónkból közvetlenül eredő kötelességünk.

Egy országos népszavazásra bocsátott kérdés mögött meghúzódó tartalom, program értékelése -- a magyarországi népszavazások alacsony száma miatt -- számunkra újszerű feladat, de összhangban áll a TASZ mint emberi jogi szervezet szerepével. A TASZ változatlan elköteleződése a pártpolitikai versengéstől való távolságtartás. Meggyőződésünk, hogy ez függetlenségünk egyik záloga. Éppen ezért például a TASZ semmilyen párt jelöltjét személyében nem támogatja egyetlen választáson sem. Eddig is fenntartottunk azonban a jogot, hogy a missziónkban foglalt alkotmányos és emberi jogi értékek, szakmai szempontok alapján értékeljük a közhivatalért versengő jelölteket, jelölőszervezetüket, hátterüket, programjukat -- legyen szó akár alkotmánybíró-jelöltekről, akár egy, a kormányzó hatalomért versengő párt programjáról. Könnyű belátni, hogy például egy pártprogram ilyesfajta szakmai értékelése önmagában nem minősül egyik vagy másik párt támogatásának a választásokon. A közelgő népszavazásról kialakított állásfoglalásunk hasonlóképp nem tekinthető pártpolitikai álláspontnak. A népszavazások rendeltetése nem egy jelölőszervezet jelöltjeinek közhivatalhoz juttatása, hanem egyetlen, meghatározott kérdés eldöntése. Ahogy pártprogramokról vagy éppen az alkotmánybíró-jelöltek szakmai profiljáról alkotott értékelés sem sérti függetlenségünk, úgy a népszavazásra bocsátott kérdések tartalmának, üzenetének, a bennük megfogalmazódó politikai programnak az emberi jogi értékelése sem érinti függetlenségünket.

 

2. Jogszerűtlen a népszavazás

A menekültellenes népszavazás álláspontunk szerint több okból is jogszerűtlen. Ezért a demokratikus jogállami intézmények megfelelő, független működése esetén a kormány kérdését nem lehetett volna népszavazásra bocsátani a referendum embertelen, gyűlöletkeltő, visszaélésszerű használatától függetlenül sem. A menekültellenes népszavazás tehát ahhoz hasonló helyzetet teremt, mintha egy választáson kizárólag jogellenesen nyilvántartásba vett jelöltek közül választhatnánk. A 2016. október 2-i népszavazás ezért nem csak tartalmi embertelenségében példátlan, hanem a jogszerű választási/népszavazás eljárások formai követelményeinek eddig nem tapasztalt mértékű, alapvető semmibevételében is. Hazánk rendszerváltás utáni történetében először nézünk egy olyan népszavazási eljárás elébe, amely nem csak egyes részleteiben veti fel a jogszerűség kérdését, hanem teljes egészében jogellenesen kerül megrendezésre, és csúfot űz a nép hatalomgyakorlására hivatott eszközökből.

A menekültellenes népszavazás jogszerűtlensége melletti indokainkat több más, meghatározó civil szervezet is osztja:

 

a) Nem világos, mire vonatkozik a kérdés.

Egy országos népszavazás csak akkor jogszerű, ha a népszavazásra bocsátott kérdés egyértelmű mind a választópolgár, mint pedig a törvényhozó – vagyis az Országgyűlés – számára. Ennek az alkotmányos követelménynek a teljesítése nélkül a népszavazások teljesen értelmetlenek, alkalmatlanná válnak a nép közvetlen hatalomgyakorlásának biztosítására. Márpedig a menekültellenes népszavazáson feltett kérdés sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem lehet egyértelmű. A kérdésben szereplő "kötelező betelepítés" fogalma a magyar, európai és nemzetközi jog számára ismeretlen. Ráadásul a népszavazási eljárás résztvevői – a kezdeményező kormány, a kérdés hitelesítését helybenhagyó Kúria, a választópolgárok közössége – egyáltalán nem osztják a jogilag értelmezhetetlen kérdés valamilyen meghatározott értelmezését.

A választópolgárok számára nem egyértelmű kérdés kétféleképpen lehetetleníti el a nép hatalomgyakorlását. Egyrészt: mivel a választópolgár nem tudhatja egyértelműen, miről kell döntenie a szavazófülkében, szavazatával képtelen akarata kifejezésére. A népszavazás rendeltetése ugyanis nem valamiféle általános hangulat vagy szimpátia kifejezése, hanem egy meghatározott politikai döntés meghozatala. Ez nyilvánvalóan lehetetlen, ha a választópolgár nem tudhatja, mi is az a döntés, amiről megkérdezik. Másrészt: ha a választópolgár számára nem egyértelmű a népszavazási kérdés, számára nem lehetséges a tájékozott döntés sem egyik vagy másik lehetőség mellett. Hiszen az sem világos, miről kellene szavaznia – így pedig honnan tudhatná, egyáltalán miféle tájékozódás, milyen tények, adatok, elvek relevánsak a döntéséhez? Ahol pedig a nép nem tud tájékozottan dönteni egy jól meghatározott kérdésről, ott nem tudja hatalmát sem gyakorolni a népszavazás intézményén keresztül: a közvetlen hatalomgyakorlás puszta illúzióvá válik.

A jogalkotó számára nem egyértelmű kérdés szintén illúzióvá alacsonyítja a népszavazás intézményét. A népszavazás alkotmányos rendeltetése a képviseleti hatalomgyakorló, vagyis ebben az esetben az Országgyűlés, korlátozása, egy meghatározott döntésre való kényszerítése. A népszavazás segítségével a választópolgárok közössége veszi át a végső döntéshozó szerepét, azonban döntése a magyar alkotmányos rendben csak a képviselők döntésre való kényszerítésével valósulhat meg. Mivel pedig a népszavazási kérdés jogilag értelmezhetetlen, a nép döntésének megvalósítására kötelezett képviselők nem tudhatják majd: egy esetlegesen érvényes és eredményes népszavazás eredménye milyen közjogi aktusra kötelezi őket.

A jogalkotó számára nem egyértelmű kérdés népszavazásra bocsátása nem csak a közvetlen hatalomgyakorlás sikertelen kísérletéhez vezet, hanem a népszavazás alkotmányos rendeltetésével kifejezetten ellentétes. A jogalkotó ugyanis az érvényes és eredményes népszavazás eredményeképp keletkezett kötelezettségét – mivel az meghatározhatatlan tartalmú – biankó felhatalmazásként értelmezheti, és bármire felhasználhatja. Bármelyik, tetszőleges tartalmú, akárcsak érintőlegesen menekültpolitikai vagy bevándorláspolitikai vonatkozású döntésre ráfoghatja az Országgyűlés, hogy azt a választópolgárok akaratából hozza meg. A nem egyértelmű kérdés következtében tehát a népszavazás eredménye ahelyett, hogy megkötné a jogalkotó kezét, éppen a jogalkotó tetszőleges döntés meghozatalára szóló felhatalmazását erősíti. Az eszköz, amellyel a nép törvényhozóját irányíthatná, rendeltetésével ellentétesen olyan eszközzé válik, amellyel a törvényhozó irányítja a népet.

 

b) A népszavazásnak nem lehet jogkövetkezménye.

Országos népszavazást olyan kérdésről lehet tartani, amelynek eldöntése az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik. Ez az alkotmányos követelmény ismét azt hivatott biztosítani, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén a választópolgárok döntése érvényre juthasson. Mivel az érvényes és eredményes országos népszavazás eredménye az Országgyűlést kötelezi valamilyen közjogi aktusra, a nép akarata csak akkor nyerhet érvényt, ha olyan kérdésben nyilvánul meg, amelyben a népszavazás által kötelezett Országgyűlésnek van felhatalmazása döntést hozni. Akármi is legyen azonban a menekültellenes népszavazás tárgya: a felmerült értelmezési lehetőségek körén belül maradva abban biztosak lehetünk, hogy nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésről van szó. Ezért a népszavazásnak valójában nem lehet jogkövetkezménye, hiszen akárhogy is dönt a nép, döntését az Országgyűlésnek nincs felhatalmazása érvényre juttatni. A 2016. október 2-i országos népszavazás ezért ismét csúfot űz a Magyarország szuverén népének hatalomgyakorlására szolgáló intézményből.

Ahhoz, hogy lássuk, a népszavazásra bocsátott kérdés miért nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe, ki kell térnünk a népszavazási kérdés néhány lehetséges értelmezésére.

Egyfelől lehetséges, hogy a népszavazás az Európai Unió közösségi menekültpolitikájának valamely olyan kérdésre vonatkozik, amelyről az EU egyik szerve dönthet. Ebben az esetben az Országgyűlésnek nincs hatásköre a közösségi döntés felülírására. Ez nem jelenti Magyarország szuverenitásának korlátozását. Magyarország szuverén népe korábban már egy önkéntes és tájékozott döntésben, egy jogszerű, érvényes és eredményes országos népszavazásban támogatta hazánk európai uniós tagságát, az ezzel járó előjogokkal és előnyökkel, valamint kötelezettségekkel és hátrányokkal együtt. Az uniós tagság velejárója, hogy egyes kérdésekben – Magyarország szabad akaratából, egyenlő és méltányos feltételek mellett – más tagállamokkal együttesen kell döntenünk. Részben a menekültpolitika is ilyen kérdés. Nincs azonban ebben semmi egyedi. Például – hasonlóképpen önkéntes, szabadon választott – tagságunk az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetében (NATO) azzal jár, hogy Magyarország hadseregének meg kell felelnie egyes, a NATO tagállamok által közösen meghatározott szempontoknak. Ez sem jelenti szuverenitásunk feladását, hanem csupán egy, a magyar politikai közösség által hozott, szuverén, legitim döntést bizonyos kérdések közös eldöntéséről. Mindazonáltal az olyan kérdésekben, amelyek döntését egy Magyarország által szabadon választott közösség valamely szervének hatáskörébe utaltuk, a magyar Országgyűlés nem dönthet önállóan. Az uniós menekültpolitika is ilyen: hiába is akarná az Országgyűlés egyedül meghatározni, vagy egyedileg kibújni alóla, erre nincs lehetősége. Ezért nekünk, választópolgároknak sincs lehetőségünk az Országgyűlést ilyesmire kötelezni egy országos népszavazáson keresztül.

Másfelől elképzelhető, hogy a népszavazást kezdeményező kormány elismeri az EU döntéshozó szerveinek hatáskörét egyes, menekültpolitikával kapcsolatos kérdések közös eldöntésében. Ebben az esetben a népszavazási kérdés bizonyára arra vonatkozik: Magyarország egy jövőbeli menekültügyi kvótaszabályozás ügyében milyen álláspontot képviseljen a közös, összeurópai döntéshozatal során. Csakhogy az Európai Unió döntéshozatali szerveiben képviselt magyar álláspont kidolgozása a Kormány, nem pedig az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az Országgyűlés ebben nem kötheti meg a Kormány kezét. Így egy esetlegesen érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés a népszavazási kérdés ezen értelmezése szerint se tudna olyan döntést hozni, amely saját feladat- és hatáskörébe tartozik. Akárhogy is próbálunk tehát értelmet tulajdonítani az értelmetlen népszavazási kérdésnek, megint csak arra jutunk: nekünk, választópolgároknak nincs lehetőségünk egy országos népszavazáson keresztül döntést hozni a feltett kérdésben. Ez a népszavazás – és az azt kezdeményező Kormány – tehát paródiát csinál Magyarország szuverén népének hatalmából.

 

3. Az érvénytelen szavazat jobb a puszta távolmaradásnál.

A fenti indokok – a népszavazás embertelensége és jogszerűtlensége, a nép hatalmából csúfot űző mivolta – miatt álláspontunk szerint az emberséges, a jogállam és a magyar választópolgárok hatalma mellett elkötelezett polgár részvételével nem járulhat hozzá a menekültellenes népszavazáshoz. Számára ezért két lehetőség áll nyitva: a népszavazástól való teljes távolmaradás, vagy pedig az érvénytelen szavazat leadása.

Álláspontunk szerint a teljes távolmaradás azonban a menekültekkel szembeni embertelen bánásmód mellett elkötelezett kezdeményezőnek kedvez, és nem teszi lehetővé a hatékony politikai véleménynyilvánítást. A puszta érdektelenség miatt otthonmaradókat és a tudatosan tiltakozó távolmaradókat nehéz egymástól megkülönböztetni. Nem tudhatjuk, hogy a szavazáson meg nem jelent választópolgárok mekkora része maradt tudatosan távol a szavazóurnáktól, mekkora részüket nem érdekelte a kérdés, vagy éppen a távolmaradók közül hány polgárnak kellett kórházba vinnie valamelyik családtagját. Önmagában a távolmaradás tehát nem közvetít jól értelmezhető politikai üzenetet. A puszta távolmaradás a politikai véleménynyilvánításra alkalmatlan eszköz.

Aki azonban érvénytelenül szavaz, üzen a Kormánynak. Az érvénytelen szavazattal szavazó választópolgár tudatja: élni akar állampolgári jogával, vállalja az ezzel járó fáradozást. Véleményét akkor is kinyilvánítja egy fontos közügyben, ha a szavazólapon nem talált elfogadható alternatívát. Szavazata ezért sokkal világosabb üzenetet hordoz, mint a jóval többféle okra visszavezethető, fáradozással nem járó, s ezért kevésbé egyértelmű távolmaradás.

Mi arra buzdítjuk a polgárokat, hogy aktívan vegyenek részt közös ügyeink megvitatásában, a közösséget érintő kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalban. Meggyőződésünk, hogy a stabil, jól működő demokráciának feltétele, hogy a polgárok ne csak négyévente nyilvánítsanak véleményt a szavazófülkében, hanem folyamatosan tájékozódjanak a közügyekről, és fejezzék ki a véleményüket. Ezzel a meggyőződéssel egyedül az érvénytelen szavazás áll összhangban.

Az érvénytelen szavazattal tehát Ön is világossá teheti, hogy

- elutasítja a sérülékeny emberekkel szembeni embertelen, megalázó bánásmódot,

- elutasítja a népszavazás hazug és jogszerűtlen kérdésfeltevését,

- de továbbra is elkötelezett hazánk közéleti kérdései iránt, és aktívan szeretné alakítani közös ügyeinket;

- nem csak azért marad távol, mert a rossz időben, vagy kedvenc sorozatának sugárzása idején az otthonmaradást választotta, vagy más dolga volt; nem érdekelte a kérdés; esetleg biztos volt az Ön által támogatott oldal győzelmében, s ezért nem kívánt részt venni a népszavazáson.

Az érvénytelen szavazatok NEM járulnak hozzá a népszavazás érvényességéhez. A népszavazás érvényességét kizárólag az érvényes szavazatok száma határozza meg. Így nem kell attól tartania, hogy az Ön vagy mások érvénytelen szavazata miatt lesz érvényes a népszavazás.

Érvénytelen szavazatot sokféleképpen lehet leadni. Azt javasoljuk, szavazólapját a mindkét – tehát az Igen és a Nem válaszhoz tartozó – körbe tollal húzott, összesen két X-szel érvénytelenítse.

- Az üres szavazólap szintén érvénytelen, de hátránya, hogy az egyik körbe tett X-szel még érvényesíthető az után is, hogy Ön búcsút mondott a szavazólapnak. Nem javasoljuk, hogy biankó szavazólapot hagyjon maga után az urnában.

- A különféle ironikus szimbólumok – például férfi vagy női nemi szervet ábrázoló grafika – elhelyezése az egyik vagy másik válaszhoz tartozó körbe vitára adhat okot a szavazat érvényességét illetően. A szavazatszámláló bizottságok bizonyos esetekben érvényesnek tekinthetik ezeket a szavazólapokat, s ebben az esetben Ön nem csak egy adott válaszhoz, hanem a népszavazás érvényességéhez is hozzájárult.

- A mindkét válaszhoz tartozó körbe tollal húzott X-ek a fenti megoldásokkal szemben vitán felül és megváltoztathatatlanul érvénytelenítik a szavazólapot.

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek