Ha valakit politikai szabadságjogai valamelyikében sérelem ér, az alábbi lehetőségek közül választhat a jogsérelem orvoslása érdekében:

HAZAI (ÁLTALÁNOS) JOGÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK

  • polgári jogi per (személyiségvédelmi kereset benyújtása a bíróságnál)
  • bizonyos esetekben államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése
  • büntető illetve szabálysértési feljelentés – amennyiben a jogsérelem megvalósít valamilyen büntetőjogi vagy szabálysértési tényállást
  • Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához (ombudsman) fordulás
  • Alkotmánybírósághoz fordulás (alkotmányjogi panasz, utólagos normakontroll iránti indítvány , mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítása iránti indítvány)

NEMZETKÖZI JOGÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK (a hazai jogorvoslatok kimerítése után nyitvaálló lehetőségek)

  • egyéni kérelem előterjesztése a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságnál
  • panasz tétele az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál

HAZAI JOGÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK

Polgári jogi személyiségvédelmi per

A személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt állnak, sérelmük esetén a jogsérelmet szenvedett személy (jogi személy is, kivéve ha a védelem jellegénél fogva csak a magánszemélyeket illeti meg) a polgári ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat. A védelem valamennyi személyhez fűződő jog sérelme esetén fennáll, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) csak példálózó felsorolást ad. Estünkben az általános személyiségvédelmi pereknek leginkább a véleményszabadság – azon belül is a szólás- és sajtószabadság, másik oldalon a becsület, jóhírnév védelme szempontjából, illetve a lelkiismereti- és vallásszabadság szempontjából van jelentősége. Az általános polgári jogi védelmen kívül egyes szabadságjogokról rendelkező speciális törvények külön jogvédelmi lehetőségeket biztosítanak, ezeket is ismertetjük lejjebb.

A Ptk. szerint az, akit személyhez fűződő jogában megsértettek, az alábbiakat követelheti (külön-külön vagy együtt is, az eset körülményeitől függően):

  • a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
  • b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
  • c) hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
  • d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
  • e) kártérítést.

További részletek:
Jogszabály: Ptk. 84.§-85.§

A Ptk. (79.§) maga is rendelkezik egy speciális jogérvényesítési lehetőségről, nevezetesen a sajtóhelyreigazításról a jóhírnév védelme kapcsán. Ezek szerint:

Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel - a fent felsorolt igényeken kívül - követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények.

A sajtóhelyreigazítási eljárásról a Polgári perrendtartás szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XXI. fejezete (342.§-346.§) rendelkezik. Eszerint a sajtóhelyreigazítást az érintett személy a közlemény megjelenésétől, illetőleg a közvetítéstől számított harminc napon belül írásban kérheti a sajtótól.

A határidőben kért helyreigazítás közlését csak akkor lehet megtagadni, ha a helyreigazítási kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.

A helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig - ugyancsak nyolc napon belül - a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni.(Ptk. 79.§(2))

Ha a sajtó a helyreigazítási kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a helyreigazítást igénylő fél az időszaki lap szerkesztősége, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltató, illetőleg a Magyar Távirati Iroda ellen keresetet indíthat.

A keresetet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt nap alatt kell megindítani. A keresetlevélben határozottan meg kell jelölni az igényelt helyreigazító nyilatkozat tartalmát, igazolni kell, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte, és a napilap, folyóirat (időszaki lap) esetében - amennyiben az rendelkezésre áll -, csatolni kell a kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt.

Feljelentés bűncselekmény illetve szabálysértés miatt

Ha az a cselekmény, amellyel valakinek valamely politikai szabadságjogát megsértették, bűncselekményt valósít meg (lásd az egyes szabadságjogokhoz kapcsolódó jogszabálygyűjteményeket), a sértettnek lehetősége van feljelentés (magánindítvány) tételével a büntetőeljárás megindítására. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) rendelkezik a bűncselekmény miatti feljelentésről: 170.§-172.§

Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény.

A feljelentést rendszerint az ügyésznél vagy a nyomozó hatóságnál kell írásban vagy szóban megtenni. A szóban (telefonon, más technikai eszközzel) tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A feljelentést nyomban nyilvántartásba kell venni.

A nyomozás elrendeléséről a feljelentés megérkezésétől számított három napon belül kell határoznia a nyomozó hatóságnak illetve ügyésznek, feltéve, ha a feljelentést nem utasítják el, vagy a feljelentés kiegészítésére nincs szükség.

A feljelentés megtételét és a nyomozást követően a vádat általában (közvádas bűncselekmények esetén) az ügyész képviseli, azonban a sértett is részt vehet az eljárásban, és annak során különböző jogok illetik meg, így:

  • a) az eljárási cselekményeknél jelen lehet, az eljárás őt érintő irataiba betekinthet,
  • b) az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tehet,
  • c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kérhet,
  • d) jogorvoslattal élhet. (Be. 51.§)

Az úgynevezett magánindítványra üldözendő bűncselekmények esetében a büntetőeljárás kizárólag a magánindítvány előterjesztésére jogosult (a sérett, bizonyos esetekben törvényes képviselője illetve hozzátartozója) feljelentése alapján indulhat meg. A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett.

Részletesebben:
Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 31.§
Be.173.§

A magánindítványra üldözendő bűncselekmények egy része (témánk szempontjából fontos ezen belül: rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés) esetében a vádat mint magánvádló a sértett képviseli – ezek a magánvádas eljárások. Ilyenkor tehát nem csak az eljárás megindulásakor van a sértettnek elengedhetetlen szerepe, hanem az egész eljárás során.
Lásd: Be. 52.§

Bizonyos esetekben, amikor a nyomozóhatóság vagy az ügyész döntése folytán a büntetőeljárás nem folytatódna, a sértettnek lehetősége van arra, hogy pótmagánvádlóként lépjen fel és a vádat közvádas ügyekben is képviselje. Be. 53.§

Ilyen eset, amikor:

  • a) az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette,
  • b) az ügyész a vádemelést részben mellőzte,
  • c) az ügyész a vádat elejtette,
  • d) az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét - magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként - nem vette át,
  • e) az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő.

A sértettnek arra is lehetősége van, hogy ha a bűncselekmény következtében polgári jogi igénye is keletkezett, akkor azt a büntetőeljárásban érvényesítse, például a személyiségi jogsérelem miatt kártérítést kérjen. Ilyenkor a sértett magánfélként jár el. Be. 54.§

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) rendelkezik a szabálysértési ügyekben tett feljelentésről: (szabálysértés miatti ügyekben általában a jegyző vagy a rendőrség illetve a vámhatóság – bizonyos esetekben más szervek - járnak el)

A feljelentést szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A feljelentésnek az eljárás alá vont személy ismert személyi adatainak megnevezése mellett tartalmaznia kell az elkövetett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a feljelentéshez.

Az érdemi határozatot az eljárás megindítását követő harminc napon belül kell meghozni. Gyermekkorú sérelmére elkövetett szabálysértés esetén az érdemi határozatot az eljárás megindítását követő tizenöt napon belül kell meghozni.

Részletesebben: Sztv. 82.§

Kérelem benyújtása az állampolgári jogok országgyűlési biztosához (ombudsmanhoz)

Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, témánk szempontjából például: fegyveres erők, rendvédelmi szervek, nemzetbiztonsági szolgálat,a nyomozó hatóságok (a rendőrség, az adórendőrség és az ügyészségi nyomozást végző szerv is), a büntetés-végrehajtási intézetek,a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok, a polgármesteri hivatalok,a kötelező tagság alapján működő köztestületek (gazdasági vagy szakmai kamarák), illetve valamely közszolgáltatást végző szerv (pl. víz-, gáz-, áramszolgáltató vagy egészségügyi, oktatási intézmények, stb.) tevékenysége során a beadványt benyújtó személy alapvető jogaival összefüggésben visszásságot okozott.

A kérelem benyújtásának feltétele, hogy a kérelmező a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket - ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát - már kimerítette, illetve ilyen jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésére. A közigazgatási ügyben született határozat jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapon belül lehet az ombudsmanhoz fordulni.

Fontos, hogy nem járhat el az ombudsman, ha az ügyben bírósági eljárás van folyamatban vagy bírósági döntés született! Valamint akkor sem, ha az ügyben az Országgyűlés; a köztársasági elnök; az Alkotmánybíróság; az Állami Számvevőszék; vagy az ügyészség járt el (kivéve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervet).

Ha a lefolytatott vizsgálat alapján az ombudsman arra a megállapításra jut, hogy alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság áll fenn, annak orvoslására ajánlást tehet az érintett hatósághoz, illetve annak felügyeleti szervéhez, vagy a közszolgáltatóhoz. Amennyiben a megkeresett szerv nem reagál az ajánlásra, vagy válasza az ombudsman számára nem elfogadható, úgy éves beszámolója keretében az országgyűlés elé viheti az ügyet és kérheti, hogy azt az országgyűlés vizsgálja ki. Továbbá kezdeményezheti jogszabályok módosítását, hatályon kvül helyezését, illetve kiadását. Ezenkívül különböző alkotmánybírósági eljárásokat kezdeményezhezhet illetve ügyészi óvás benyújtását kezdeményezheti az illetékes ügyésznél.

Az ombudsmannal kapcsolatos további részletes információk:

Jogszabályok:
Alkotmány 32/B.§
1993. évi LIX. törvény az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról 16.§-26.§

Az Alkotmánybíróság előtt bárki által indítható eljárások

Az indítványokat postai úton lehet benyújtani a következő címre:
Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága
1535 Budapest, Pf. 773

1. Az alkotmányjogi panasz

Alkotmányjogi panasszal akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha valamely alkotmányos joga azáltal sérült, hogy (bírósági/hatósági) ügyében alkotmányellenes jogszabályt alkalmaztak.

Az alkotmányjogi panasz benyújtásának határideje: a jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 nap!

Az alkotmányjogi panasz előterjesztésének feltétele a rendes jogorvoslati lehetőségek (fellebbezés) igénybe vétele, ha ilyenek rendelkezésre állnak. A Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálati eljárása és a perújítás rendkívüli jogorvoslatnak minősül, ezért ezek igénybevételét követően csak akkor lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha az alkotmányos jog sérelméhez vezető alkotmányellenes jogszabály alkalmazása a rendkívüli perorvoslat során következett be.

Mit kell tartalmaznia az indítványnak?:

  • a megsemmisítésre irányuló határozott kérelmet;
  • a megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezést;
  • meg kell jelölni, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés milyen alkotmányos jogot sért;
  • meg kell indokolni, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés miért sérti az Alkotmány hivatkozott rendelkezését.

Fontos hangsúlyozni, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre bírói ítéletek felülbírálására vagy megsemmisítésére, vagyis az alkotmányjogi panasz elbírálása során az Alkotmánybíróság nem vizsgálja magát a bírósági eljárást, csupán az alkalmazott jogszabály alkotmányosságát.

Mit várhat az Alkotmánybíróságtól a konkrét ügy vonatkozásában?:

Polgári ügyekben:
Amennyiben az Alkotmánybíróság az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességét megállapítja, a megsemmisítés mellett kimondhatja, hogy az adott jogszabály az indítványozó konkrét ügyében visszamenőleg nem alkalmazható. Ilyen esetben a Legfelsőbb Bíróság (LB) (a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XXIV. fejezetében szabályozott eljárásban) határozza meg, hogy a konkrét ügyre milyen hatással van az Alkotmánybíróság határozata. Az indítványozónak az alkotmánybírósági határozat kézbesítésétől számított 30 nap áll rendelkezésére abból a célból, hogy kérje a Legfelsőbb Bíróságtól az eljárás lefolytatását, amelynek eredményeképp:

  • ha az AB valamilyen anyagi jogi (nem eljárásjogi, hanem az ügy érdemére vonatkozó) rendelkezést semmisített meg, úgy a LB értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál (a perújítás egy rendkívüli jogorvoslati lehetőség, amely révén a bíróság az eljárást újból lefolytatja és a korábbi jogerős határozatot indokolt esetben részben vagy egészben hatályon kívül helyezheti és új határozatot hozhat)
  • ha az AB eljárásjogi rendelkezést semmisített meg, a LB megállapítja az Alkotmánybíróság határozatából következő eljárási jog gyakorolhatóságát a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával, s szükség esetén az eljárás azon szakaszának újbóli lefolytatását rendeli el az azt befejező határozat egyidejű hatályon kívül helyezésével, amelynek kimenetelére az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása hatással lehetett.

A LB soron kívül jár el ilyen ügyekben, határozata ellen nincs lehetőség fellebbezésre.

Büntető ügyekben:
Amennyiben az Alkotmánybíróság az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességét megállapítja, a megsemmisítés mellett elrendeli az alkotmányellenes jogszabály alapján jogerős határozattal lezárt büntetőeljárás felülvizsgálatát, ha az elítélt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, és az eljárásban alkalmazott rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetőleg intézkedés csökkentése vagy mellőzése, illetőleg a felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.
Ilyen esetben tehát maga az Alkotmánybíróság rendeli el a jogerős bírói határozat felülvizsgálatát, amelyre mint rendkívüli jogorvoslatra a Legfelsőbb Bíróság előtt kerül sor, az irányadó általános szabályok (Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) XVIII. fejezet) szerint.

Amennyiben a büntetőjogi felelősség megállapítására, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására olyan büntető jogszabály alapján került sor, amelynek alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság megállapította, de a terhelt már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a büntetés végrehajtása már befejeződött, illetve végrehajthatósága megszűnt, illetőleg a terhelt már nem áll az intézkedés hatálya alatt,úgy a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen szintén lehetőség van felülvizsgálatra, ám ezt nem az Alkotmánybíróság rendeli el, hanem a Be. 417.§-ában meghatározottak (pl. terhelt, védő, ügyész) indítványozhatják.
Ilyenkor a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére megállapított hat hónapos határidő az Alkotmánybíróság határozatának közlésétől számít.

További részletek az Alkotmánybíróság honlapján:
http://www.mkab.hu/hu/inditv.htm
Jogszabályok:
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
48.§, 40-43.§
Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
262/A.§
XXIV. fejezet (360.§-363.§)
Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
416.§, 427-428.§

2. Jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány (utólagos normakontroll)

Mindenkit megillető jog, hogy amennyiben azt gondolja, hogy valamely jogszabály ellentétes az Alkotmány valamely rendelkezésével, úgy emiatt az AB-hoz forduljon. Mivel a politikai szabadságjogokat az Alkotmány garantálja, előállhat olyan helyzet, hogy jogaink védelme illetve valamely jogsérelem megelőzése érdekében Alkotmánybírósághoz fordulunk. Az alkotmányellenesnek talált jogszabályt az Alkotmánybíróság – általában a jövőre nézve - megsemmisíti. Amennyiben a megsemmisített alkotmányellenes rendelkezés alapján történt valakinek a büntetőjogi elítélése, és a megsemmisítés folytán kedvezőbb ítélet várható, úgy az AB elrendeli a büntetőeljárás felülvizsgálatát.

Mit kell tartalmaznia az indítványnak?:

  • a megsemmisítésre irányuló határozott kérelmet;
  • a megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezést;
  • meg kell jelölni, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés milyen alkotmányos jogot sért;
  • meg kell indokolni, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés miért sérti az Alkotmány hivatkozott rendelkezését.

Jogszabályok:

Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 37.§-43.§

3. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása

Az előző indítvány-fajtához hasonlóan bárki kezdeményezheti az AB-nál mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását. Ez olyankor fordulhat elő, ha valamely jogalkotó szerv (pl. Országgyűlés, Kormány, miniszter, helyi önkormányzat) azáltal idéz elő alkotmányellenes helyzetet (valamely alkotmányos jog sérelémét), hogy nem alkotott meg egy olyan jogszabályt, amelyet magasabb szintű jogszabály alapján illetve feladat- és hatásköréből kifolyólag kötelezettsége lett volna.

Mit kell tartalmaznia az indítványnak?

  • azt a jogszabályt, amelynek alapján a jogalkotási kötelezettség fennáll, vagy utalnia kell arra, hogy a jogalkotó a feladat- és hatáskörébe tartozó területen a jogszabályi rendezést elmulasztotta, és ezek valamelyikével alkotmánysértő helyzetet idézett elő;
  • meg kell jelölni az Alkotmány azon szakaszát is, amely a mulasztás miatt sérül.

Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet, a mulasztást elkövető szervet - határidő megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére. A mulasztást elkövető szerv a megjelölt határidőn belül köteles jogalkotói feladatának eleget tenni.

Jogszabályok:
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. 49.§

NEMZETKÖZI JOGÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK

Ezek közös jellemzője, hogy akkor lehet valamely nemzetközi emberi jogi fórumhoz fordulni, ha a hazai jogorvoslati lehetőségeket az illető már kimerítette.

Európai Emberi Jogi Bírósághoz (EEJB) fordulás

Amennyiben úgy ítéli meg, hogy véleménynyilvánítási szabadságával (10. cikk), békés gyülekezéshez, egyesüléshez való jogával(11. cikk) illetve gondolat- lelkiismereti vagy vallásszabadságával (9. cikk) kapcsolatban sérelem érte, és az ügyben a hazai jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, akkor a Magyar Állam ellen kérelmet nyújthat be az EEJB-hoz.

A kérelmet a jogerős határozat meghozatalától számított 6 hónapon belül írásban, akár magyar nyelven is, postai úton terjesztheti elő az a természetes személy, nem-kormányzati szervezet vagy személyek csoportja, aki vagy amely a jogsérelem áldozatának érzi magát.

Az eljárással illetve a kérelemmel kapcsolatos további részletes információk (illetve a kérelmet magában foglaló űrlap letölthető):

A Bíróság az eljárás első szakaszában azt vizsgálja meg, hogy a kérelem alkalmas-e arra, hogy a második szakaszban érdemben vizsgálja az ügyet.

Mit várhat az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletétől?

Az EEJB a konkrét ügyben nem jogorvolati fórum olyan értelemben, hogy a hazai hatóság határozatát nem semmisítheti meg illetve nem is változtathatja meg. Az ítéletnek mégis kötelező ereje van az államra nézve az adott ügy vonatkozásában: amennyiben a Bíróság megállapítja valamely jog sérelmét, úgy az állam köteles a konkrét ügyben a jogsérelmet orvosolni és következményeit megszüntetni. A Bíróság azonban nem írhatja elő az állam számára, hogy ezt milyen módon tegye. Szigorúan jogilag nézve nem köteles az állam általános és a jövőre vonatkozó konzekvenciákat levonni egy adott ítéletből, a gyakorlatban azonban a Bíróság ítéleteinek, a szabadságjogok értelmezésének nagyon is fontos hatása van a jogalkotásra és a részes államok jogának közelítésére az emberi jogok területén.

A Bíróságnak ugyanakkor lehetősége van kártérítés megállapítására illetőleg költségek megtérítésére is, amennyiben a kérelmező erre igényt tart.

Panasz előterjesztése az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál

A korábban Emberi Jogi Bizottságnak nevezett szervezetet 2006-ban nevezték és alakították át Emberi Jogi Tanáccsá. Egyúttal a panaszeljárás jellege is megváltozott, amit jól szemléltet, hogy panasz helyett „kommunikációnak” nevezik a beadványt.

Beadványt természetes személyek illetve ezek csoportja terjeszthet a Tanács elé, amennyiben olyan súlyos és rendszeres emberi jogi jogsértéseket tapasztalnak, amelynek áldozatai vagy amelyek bekövetkezéséről közvetlen és biztos forrásból van tudomásuk.

A beadvány célja nem lehet politikai jellegű és nem lehet ellentétes az ENSZ alapelveivel.

A beadvány benyújtásának is feltétele a hazai jogorvoslatok kimerítése, kivéve, ha azok hatástalanok vagy igénybevételük túlságosan hosszú ideig tartana.

A beadványokat az alábbi címre kell elküldeni:

Human Rights Council and Treaties Division
Complaint Procedure
OHCHR-UNOG
1211 Geneva 10, Switzerland
Fax: (41 22) 917 90 11
E-mail: CP@ohchr.org

További információk: http://www2.ohchr.org/english/bodies/chr/complaints.htm

Kapcsolódó hírek

Kommentek