Rendőrségi panaszlevelek

Panasz bejelentése sérelmezett rendőri eljárás esetén

Rendőrségi intézkedési panasz igazoltatás során történt motozás miatt


Panasz bejelentése sérelmezett rendőri eljárás esetén


A jogsértő (vagy jogsértőnek vélt) rendőri intézkedés ellen panaszt lehet tenni. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv erről a jogorvoslati formáról a 93. §-ban a következőket írja:

93. § (1) Panasz előterjesztésére az jogosult, akivel szemben az intézkedést foganatosították.
(2) A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szervnél lehet előterjeszteni.
(3) A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője indokolt határozattal bírálja el.
(4) A határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közléstől számított 8 napon belül a felettes szervhez címezve, a panaszt elbíráló határozatot hozó rendőri szervnél lehet előterjeszteni.
(5) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv a határozatát visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.
(6) A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül indokolt határozatában az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
(7) Ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az első fokú határozatot hozó szervet új eljárásra utasíthatja.
(8) A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel.
(9) A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát - a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - kérheti az, aki az (1) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult.

Fontos szabály, hogy az intézkedés során a rendőrt a törvény 20. §-a szerint az intézkedés alanya azonosíthatja:
Ennek során a rendőrt elsősorban:
* az egyenruhája és az azonosító jelvénye, vagy a szolgálati igazolványa igazolja.
* Amennyiben a rendőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles a rendőri mivoltát szóban közölni, és - ha az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - magát a szolgálati igazolványával igazolni.
* A rendőr az intézkedés befejezése után az intézkedés alá vont személy kérésére köteles az azonosító jelvényének számát közölni vagy szolgálati igazolványát felmutatni, a nevét és a szolgálati helyét megjelölni.

Kapcsolódó anyag:
Általános rendőri panaszminta

Rendőrségi intézkedési panasz igazoltatás során történt motozás miatt



A rendőri intézkedés általános szabályairól

Az igazoltatásra a Rtv. (a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv) szerint az alábbi szabályok vonatkoznak:

29. § (1) A rendőr a feladata ellátása során igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát meg kell állapítania. Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. A rendőr az általa ismert vagy más jelen lévő ismert kilétű személy közlését is elfogadhatja igazolásként. (2) Az igazoltatás megtagadása esetén az igazoltatott e célból feltartóztatható, az igazoltatás sikertelensége esetén előállítható, és a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető, fényképfelvétel készíthető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők.
(3) Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatást követően kérelmére közölni kell az igazoltatás okát, kivéve, ha az a közbiztonság érdekét veszélyezteti.
(4) A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a valószínű veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi.
Azaz a rendőr nem vizsgálhatja át a zsebeket, a ruházatot minden kötöttség nélkül, hanem csak akkor, ha az a személyazonosság megállapítása céljából szükséges, vagy bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt igazolt. Ha nincs gyanú, nincs jogszerű zsebkipakoltatás sem.

A jármű, csomag (táska) átvizsgálásának lehetősége ennél is szűkebb, erre csak az alább megjelölt szabályok szerint kerülhet sor:

30. § (1) A Rendőrség a bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja. (2) A Rendőrség az (1) bekezdésben írt cél elérése érdekében épületet, építményt, helyszínt, csomagot és járművet átvizsgálhat.

Ha tehát valaki csak egyszerűen ácsorog egy helyen, vagy halad egy utcán, és a viselkedésében nincsen semmi gyanús, akkor táskájának, illetve ruházatának átvizsgálása minden különösebb kérdés nélkül nem számít jogszerűnek.

A gyakorlat azonban sajnálatos módon - elsősorban nagyvárosokban – azt mutatja, hogy zsebek kipakoltatására, táskák átnézésre sokszor rutinszerűen kerül sor. A legtöbb ember ilyenkor bosszúsan legyint, és mérgelődve bár, de beletörődik a helyzetbe. Véleményünk szerint azonban a rendőri gyakorlat megváltoztatása szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy hány dühös állampolgár jelenti be a rendőrségeken az általa elszenvedett jogsértéssel kapcsolatos panaszait.

Kapcsolódó anyag:
Motozásos panaszminta

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Lobbitörvényt most!

Irritálja, ha láthatatlan és elszámoltathatatlan gazdasági érdekérvényesítők szabályozzák az életét? Szeretné, ha nyilvános lenne, hogy a politikusokat kik és milyen érvekkel győzködik? Ne csak négyévente szóljon bele az ország életébe: legyen aktív polgár, és kérje a kormányt a lobbizás szabályozására!

Merj kérdezni!

A TASZ online kampánya az ENSZ drogpolitikájának megkérdőjelezéséről

KISOKOS: Közérdekű adatot kérő levelek

Ha első kézből szeretne információt szerezni közügyekről, ha gyanús Önnek, hogy valamely állami szerv, hivatal, önkormányzat nem tartja tiszteletben mások jogait vagy törvényellenesen működik, vagy ha csak az állam működését szeretné jobban átlátni, akkor kérdezzen!

Kérjen közérdekű adatot bármely állami szervtől és terjessze azokat, éljen alkotmányos jogával!