Rendőrségi panaszlevelek

Panasz bejelentése sérelmezett rendőri eljárás esetén

Rendőrségi intézkedési panasz igazoltatás során történt motozás miatt


Panasz bejelentése sérelmezett rendőri eljárás esetén


A jogsértő (vagy jogsértőnek vélt) rendőri intézkedés ellen panaszt lehet tenni. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv erről a jogorvoslati formáról a 93. §-ban a következőket írja:

93. § (1) Panasz előterjesztésére az jogosult, akivel szemben az intézkedést foganatosították.
(2) A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szervnél lehet előterjeszteni.
(3) A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője indokolt határozattal bírálja el.
(4) A határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közléstől számított 8 napon belül a felettes szervhez címezve, a panaszt elbíráló határozatot hozó rendőri szervnél lehet előterjeszteni.
(5) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv a határozatát visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.
(6) A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül indokolt határozatában az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
(7) Ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az első fokú határozatot hozó szervet új eljárásra utasíthatja.
(8) A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel.
(9) A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát - a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - kérheti az, aki az (1) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult.

Fontos szabály, hogy az intézkedés során a rendőrt a törvény 20. §-a szerint az intézkedés alanya azonosíthatja:
Ennek során a rendőrt elsősorban:
* az egyenruhája és az azonosító jelvénye, vagy a szolgálati igazolványa igazolja.
* Amennyiben a rendőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles a rendőri mivoltát szóban közölni, és - ha az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - magát a szolgálati igazolványával igazolni.
* A rendőr az intézkedés befejezése után az intézkedés alá vont személy kérésére köteles az azonosító jelvényének számát közölni vagy szolgálati igazolványát felmutatni, a nevét és a szolgálati helyét megjelölni.

Kapcsolódó anyag:
Általános rendőri panaszminta

Rendőrségi intézkedési panasz igazoltatás során történt motozás miatt



A rendőri intézkedés általános szabályairól

Az igazoltatásra a Rtv. (a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv) szerint az alábbi szabályok vonatkoznak:

29. § (1) A rendőr a feladata ellátása során igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát meg kell állapítania. Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. A rendőr az általa ismert vagy más jelen lévő ismert kilétű személy közlését is elfogadhatja igazolásként. (2) Az igazoltatás megtagadása esetén az igazoltatott e célból feltartóztatható, az igazoltatás sikertelensége esetén előállítható, és a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető, fényképfelvétel készíthető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők.
(3) Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatást követően kérelmére közölni kell az igazoltatás okát, kivéve, ha az a közbiztonság érdekét veszélyezteti.
(4) A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a valószínű veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi.
Azaz a rendőr nem vizsgálhatja át a zsebeket, a ruházatot minden kötöttség nélkül, hanem csak akkor, ha az a személyazonosság megállapítása céljából szükséges, vagy bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt igazolt. Ha nincs gyanú, nincs jogszerű zsebkipakoltatás sem.

A jármű, csomag (táska) átvizsgálásának lehetősége ennél is szűkebb, erre csak az alább megjelölt szabályok szerint kerülhet sor:

30. § (1) A Rendőrség a bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja. (2) A Rendőrség az (1) bekezdésben írt cél elérése érdekében épületet, építményt, helyszínt, csomagot és járművet átvizsgálhat.

Ha tehát valaki csak egyszerűen ácsorog egy helyen, vagy halad egy utcán, és a viselkedésében nincsen semmi gyanús, akkor táskájának, illetve ruházatának átvizsgálása minden különösebb kérdés nélkül nem számít jogszerűnek.

A gyakorlat azonban sajnálatos módon - elsősorban nagyvárosokban – azt mutatja, hogy zsebek kipakoltatására, táskák átnézésre sokszor rutinszerűen kerül sor. A legtöbb ember ilyenkor bosszúsan legyint, és mérgelődve bár, de beletörődik a helyzetbe. Véleményünk szerint azonban a rendőri gyakorlat megváltoztatása szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy hány dühös állampolgár jelenti be a rendőrségeken az általa elszenvedett jogsértéssel kapcsolatos panaszait.

Kapcsolódó anyag:
Motozásos panaszminta

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Lobbitörvényt most! - sajtóközlemény

Az érdekérvényesítést a korrupciótól, a demokratikus jogalkotást az önkényes törvénygyártól egy erős lobbitörvény választja el. Ha tenni szeretne a demokratikus jogalkotás védelméért és a lobbizás átlátható és számonkérhető szabályozásáért, küldjön levelet Navracsics Tibor miniszternek, és kérje a kormányt, hogy alkosson lobbitörvényt!

Nyilvánosságra hoztuk a PM szakértői anyagait - Vajon mi alapján döntött a kormány?

A TASZ nyilvánosságra hozta a sávolyi projekt állami támogatásával kapcsolatos pénzügyminisztériumi szakértői anyagokat, és szakértőkkel elemeztette a múlt héten nyilvánosságra hozott KPMG-tanulmányt. Kérdéseink: 1. Mi alapján és miért döntött mégis a kormány a projekt MFB-hitele és egyéb módon való támogatásáról? 2. Miért hallgatja agyon ezt az ügyet a magyar média, és miért hallgatnak a politikai pártok, köztük a Fidesz is? 3. Van-e Magyarországon jelenleg a civil társadalomnak elég ereje ahhoz, hogy megakadályozza a hitelszerződés aláírását?