Rendőrségi panaszlevelek

Panasz bejelentése sérelmezett rendőri eljárás esetén

Rendőrségi intézkedési panasz igazoltatás során történt motozás miatt


Panasz bejelentése sérelmezett rendőri eljárás esetén


A jogsértő (vagy jogsértőnek vélt) rendőri intézkedés ellen panaszt lehet tenni. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv erről a jogorvoslati formáról a 93. §-ban a következőket írja:

93. § (1) Panasz előterjesztésére az jogosult, akivel szemben az intézkedést foganatosították.
(2) A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szervnél lehet előterjeszteni.
(3) A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője indokolt határozattal bírálja el.
(4) A határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közléstől számított 8 napon belül a felettes szervhez címezve, a panaszt elbíráló határozatot hozó rendőri szervnél lehet előterjeszteni.
(5) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv a határozatát visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.
(6) A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül indokolt határozatában az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
(7) Ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az első fokú határozatot hozó szervet új eljárásra utasíthatja.
(8) A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel.
(9) A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát - a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - kérheti az, aki az (1) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult.

Fontos szabály, hogy az intézkedés során a rendőrt a törvény 20. §-a szerint az intézkedés alanya azonosíthatja:
Ennek során a rendőrt elsősorban:
* az egyenruhája és az azonosító jelvénye, vagy a szolgálati igazolványa igazolja.
* Amennyiben a rendőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles a rendőri mivoltát szóban közölni, és - ha az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - magát a szolgálati igazolványával igazolni.
* A rendőr az intézkedés befejezése után az intézkedés alá vont személy kérésére köteles az azonosító jelvényének számát közölni vagy szolgálati igazolványát felmutatni, a nevét és a szolgálati helyét megjelölni.

Kapcsolódó anyag:
Általános rendőri panaszminta

Rendőrségi intézkedési panasz igazoltatás során történt motozás miatt



A rendőri intézkedés általános szabályairól

Az igazoltatásra a Rtv. (a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv) szerint az alábbi szabályok vonatkoznak:

29. § (1) A rendőr a feladata ellátása során igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát meg kell állapítania. Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. A rendőr az általa ismert vagy más jelen lévő ismert kilétű személy közlését is elfogadhatja igazolásként. (2) Az igazoltatás megtagadása esetén az igazoltatott e célból feltartóztatható, az igazoltatás sikertelensége esetén előállítható, és a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető, fényképfelvétel készíthető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők.
(3) Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatást követően kérelmére közölni kell az igazoltatás okát, kivéve, ha az a közbiztonság érdekét veszélyezteti.
(4) A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a valószínű veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi.
Azaz a rendőr nem vizsgálhatja át a zsebeket, a ruházatot minden kötöttség nélkül, hanem csak akkor, ha az a személyazonosság megállapítása céljából szükséges, vagy bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt igazolt. Ha nincs gyanú, nincs jogszerű zsebkipakoltatás sem.

A jármű, csomag (táska) átvizsgálásának lehetősége ennél is szűkebb, erre csak az alább megjelölt szabályok szerint kerülhet sor:

30. § (1) A Rendőrség a bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja. (2) A Rendőrség az (1) bekezdésben írt cél elérése érdekében épületet, építményt, helyszínt, csomagot és járművet átvizsgálhat.

Ha tehát valaki csak egyszerűen ácsorog egy helyen, vagy halad egy utcán, és a viselkedésében nincsen semmi gyanús, akkor táskájának, illetve ruházatának átvizsgálása minden különösebb kérdés nélkül nem számít jogszerűnek.

A gyakorlat azonban sajnálatos módon - elsősorban nagyvárosokban – azt mutatja, hogy zsebek kipakoltatására, táskák átnézésre sokszor rutinszerűen kerül sor. A legtöbb ember ilyenkor bosszúsan legyint, és mérgelődve bár, de beletörődik a helyzetbe. Véleményünk szerint azonban a rendőri gyakorlat megváltoztatása szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy hány dühös állampolgár jelenti be a rendőrségeken az általa elszenvedett jogsértéssel kapcsolatos panaszait.

Kapcsolódó anyag:
Motozásos panaszminta

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Van beleszólásod: vegyél részt aktívan a közügyekben!

Szeretnéd a saját szemeddel látni, mit művelnek az önkormányzati képviselőid, de nem engednek be az ülésekre? Meg akarod mutatni másoknak is, mit gondol a helyi szemétlerakó létesítéséről a választott képviselőjük, de nem engednek felvételt készíteni az önkormányzati képviselő-testületi ülésről? Felszólalnál az óvodai férőhelyek hiánya miatt a közmeghallgatáson, de nem hagynak szóhoz jutni? Vagy esetleg már évek óta nem is volt közmeghallgatás a településeden? Új, helyi aktivistákat támogató 1x1-ünkben megmutatjuk, ezekben a helyzetekben – és még sok más hasonló helyzetben – mit tehetsz. Sőt: számos mintabeadványt is kínálunk Neked, hogy a helyi önkormányzat munkájának monitorozása során Téged ért jogsérelmekkel jogi ismeretek nélkül is könnyen fel tudd venni a harcot.

Küldjön e-mailt Orbán Viktornak és Lázár Jánosnak!

Kedden az Alkotmánybíróság megsemmisített egy alkotmányellenes törvényt. A kormánypártok a döntésre reakcióként az Alkotmány átszerkesztését, az alkotmányvédelem korlátozását javasolják - a TASZ szerint a megoldás az alkotmányosság betartása. Ha Ön szerint is, kérjük küldjön levelet Orbán Viktornak és Lázár Jánosnak! Az alábbi levelet használhatja mintaként, tetszése szerint változtathatja, módosíthat rajta. Felhívjuk figyelmét, hogy a levelet egyszerre csak egy címzettnek tudja elküldeni. Kérjük, ne felejtse el aláírni!

KISOKOS: Helyi önkormányzati aktivizmusról

Sok lehetőség van arra, hogy a lakosok a helyi közügyeket érintő politikai döntéshozatalban részt vegyenek. Az ötévente tartott önkormányzati választásokon és a kivételesen előforduló helyi népszavazáson kívül a helyi közösségek más eszközökkel is befolyásolhatják az őket érintő helyi kérdéseket. Ilyen további eszköz a közmeghallgatás is, amely közvetlen kapcsolatot teremthet a lakosok és a döntéshozók között. Ez az 1x1 abban abban igazít el, hogy a helyi szinten meghozott döntésekbe hogyan és milyen feltételek mellett szólhatunk bele a választásokon és a népszavazásokon kívül.