Romaprogram

A TASZ azért indította el Romaprogramját, mert Magyarországon az egyik legsúlyosabb emberi jogi kérdés a romák diszkriminációja, valamint az ellenük irányuló rasszista erőszak. A program első három évében aktív terep- és közösségi munkát is végzett, videón is rögzítve a tevékenységeinket, eseteket. A program rendkívül magas költségei miatt azonban ilyen formában nem volt fenntartható, ezért 2013-ban átalakítottuk. Célunk mindvégig a romákkal szembeni strukturális (hatósági, intézményi) diszkrimináció elleni fellépés volt, ez továbbra is a program fókusza. Ezen belül elsősorban a rendőrségi, illetve egyéb büntető jogalkalmazásbeli hátrányos megkülönböztetéssel foglalkozunk, mint például a rendőrségi etnikai profilalkotással, illetve a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán a jogalkalmazás terén megfigyelhető kettős mércével. Rendszeresen véleményezünk továbbá a mélyszegénységben élőket, így elsősorban a közöttük felülreprezentált romákat hátrányosan megkülönböztető, a komplex, támogató programok helyett rendészeti szemléletmódot előtérbe helyező jogszabályokat. Ügyeinkről, témáinkról videófilmeket is készítünk.

Itt megtekintheti a 2010-2012 között végzett tevékenységeinkről készült ismertető videót:

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nekik itthon nem volt semmi gondjuk

Kati gyerekeit októberben vitték el, azóta harcol értük minden nap. Végül 4 hónapos küzdelme eredményre vezetett, a három gyerek újra otthon van. Sem ők, sem szüleik nem értik, mi szükség volt erre a „kis kirándulásra”, - ahogyan a gyámhivatal nevezte, amikor nevelőszülőkhöz szállította a gyerekeket.

Milliárdokat spórolhatnánk a szabálysértési eljárások ésszerűsítésével

Akár évi 6–10 milliárd is megtakarítható lenne a szabálysértési szankciórendszer részleges átalakításával. Ráadásul az új szisztéma igazságosabb lenne a szabálysértések elkövetőinek és a károsultaknak is, mint a mostani – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság koordinálta civil munkacsoport kutatásaiból.

Győzött a jog a kiszorítós rendeletek felett

A Kúria múlt heti döntése megerősítette, hogy jogellenesek és diszkriminatívak azok a helyi önkormányzati rendeletek, amelyek a 2014-es alapjogsértő miskolci lakásrendelet-módosításra reagálva próbálják távoltartani a megyeszékhelyről elüldözni kívánt szegényeket. Az utolsó ilyen rendeletet novemberben helyezik hatályon kívül.