Közösségellenes felhatalmazás

Tavaly novemberben az AB alkotmányellenesnek találta az önkormányzatok ún. közösségellenes magatartások megállapítására jogosító törvényi felhatalmazását, mivel a homályos tartalmú, túl általános fogalmak lerontják a jog biztonságát, és nem nyújtanak garanciát a helyi hatalmi önkény ellen. Viszont a megsemmisítés után röviddel hatályba lépett egy újabb törvényi felhatalmazás, amely a TASZ álláspontja szerint ugyanolyan bizonytalan, parttalan, mint elődje. Az alkotmányosság próbáját elbukó „közösségellenes magatartások” kategóriáját a közösségi együttélés szabályai váltják fel, továbbá az önkormányzatok jogosultak meghatározni az öngondoskodás és a közösségi feladatokhoz való hozzájárulás rendjét, illetve a rend megsértése esetén közigazgatási és helyszíni bírságot szabhatnak ki. A TASZ szerint a törvény adta felhatalmazás kereteit és terjedelmét nem határozza meg biztonsággal a törvényalkotó, ami önkényes önkormányzati jogalkotásra ad lehetőséget és ezzel sérti a jogbiztonság elvét.

Az új szabálysértési törvény hatályba lépésével az önkormányzatoknak 2012-ben megszűnt a szabálysértési jogköre. Cserében viszont az önkormányzati rendészeti arzenálba először a közösségellenes magatartások, majd a közösségi együttélési szabályszegések kerültek be. Sokszor bebizonyosodott, hogy társadalmi problémák rendészeti kezelése a kormányzat egyik koherens társadalompolitikai beavatkozási elve; ebben az esetben is sejthető, hogy a helyi önkény a leszakadt társadalmi csoportokat sújtja majd, azokat, akiktől a segélyeket vonják meg, akiket a közmunkából zárnak ki, akik ellen szigorítják a büntető törvénykönyvet és a szabálysértési törvényt. A TASZ az alapjogi biztoshoz fordult, azt kérve, hogy a biztos indítványozza az AB-nál az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezésének megsemmisítését.