Súlyos jogalkalmazói félreértésekről, a romák büntető-jogalkalmazásbeli hátrányos megkülönböztetéséről tanúskodik a Miskolci Törvényszék mai ítélete, amelyben “magyarok elleni” rasszista bűncselekmény elkövetése miatt ítéltek el kilenc romát aránylatanul hosszú szabadságvesztésre azért, mert 2009. őszén gárdisták autójára támadtak Sajóbábonyban.

2009. november 14-én a Borsod megyei Sajóbábonyban a Jobbik rendezvényt tartott a helyi iskolában. Az épület előtt mintegy száz, - a bíróság által abban az időben a cigány kisebbség rendszeres megfélemlítése miatt már jogerősen feloszlatott  Magyar Gárda egyenruhájához hasonló öltözéket viselő - személy tartózkodott. A helyi romákat a gárdisták jelenléte és a Jobbikos rendezvény érthetően megfélemlítette, hiszen mind a párt, mind a feloszlatott egyesület, illetőleg annak illegális utódszervezetei nyíltan rasszista, cigányellenes politikája közismert volt. Ráadásul az esemény előtt csak néhány hónappal került sor a romák elleni sorozatgyilkosság utolsó, halálos kimenetelű esetére, és a romák országszerte rettegtek attól, hogy a rasszista gyilkosságsorozat folytatódni fog.

A helyi cigányok egy nagyobb csoportja az iskola elé ment, a Jobbik lakossági fórumára azonban nem engedték be őket, így összeszólalkoztak a kívül strázsáló gárdistákkal, akikkel szemben az odaérkező rendőrség nem intézkedett, pusztán a két csoport közé álltak, a romákat hátrébb tolva. A kialakult konfliktus miatt sajtóhírek szerint a Jobbik helyi vezetője “hívta be” másnap Sajóbábonyba az “Új Magyar Gárda keleti dandárjának majd 600 tagját”. November 15-én a jobbikos behívására számos gépjárműben szélsőséges szimpatizánsok közeledtek a település felé, akik jó részét a rendőrség feltartóztatta, egy piros Suzuki azonban tovább tudott haladni. A település határában, a cigánysor közelében a gárdisták előző napi jelenléte és a rendőrség akkori tétlensége miatt feldúlt, támadástól tartó romák egy csoportja karókkal, botokkal ütlegelni kezdte az autót, az esemény során az autó két utasa könnyebben megsérült.

A Miskolci Törvényszék mai, elsőfokú ítéletében rongálás mellett gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak) elkövetésében találta bűnösnek a roma származású elkövetőket.

Nem kérdés, hogy az elkövetők önbíráskodó cselekménye elítélendő, jogellenes, azért büntetőjogi felelősséggel tartoznak. A TASZ álláspontja szerint azonban a bíróság tévedett, amikor a történteket - az ügyészi váddal egyetértve - közösség tagja elleni erőszakként minősítette, és emiatt súlyosabb büntetéseket szabott ki, mint amelyek a törvényes minősítés esetén jártak volna (mindenképpen aránytalan továbbá, hogy két évig ültek előzetesben a vádlottak).

A gyűlölet-bűncselekmények, vagyis az előítélet által motivált bűncselekmények szigorúbb büntetését a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok védelme indokolja. Az elkövetők cselekményének indítéka nyilvánvalóan nem előítélet, hanem a rasszistáktól való félelem és azok elűzésének szándéka volt, ezért hiányzott a közösség tagja elleni erőszak megállapításának alapvető feltétele.

Az indíték nem megfelelő értékelésén túl hibázott a bíróság abban is, hogy ‘a magyar nemzet tagjai elleni’ cselekményként határozta meg a történteket. Az eset körülményeiből, az előzményekből és a vádlottak vallomásaiból is világosan az következik, hogy az elkövetők általuk gárdistának vélt személyek autójára támadtak. A gárdisták csoportja, vagyis szélsőséges, cigányellenes személyek csoportja pedig nem azonosítható a magyar nemzet tagjaival, még akkor sem, ha az elkövetők a “magyar” jelzőt – mint a “gárdista” megjelölés szinonimáját - használták is a cselekmény elkövetése során.

A TASZ határozott véleménye, hogy cigányellenes csoportok tagjait nem védheti a rasszista cselekményeket szankcionálni hivatott gyűlölet-bűncselekmény tényállás, tehát a bíróságnak a cselekményt másként, enyhébb súlyú bűncselekményként kellett volna minősítenie. Álláspontunkat támasztja alá a Legfelsőbb Bíróságnak egy  2011. évi ítélete is.

A téves bírósági döntés továbbá azért ad okot aggodalomra, mert ismétlődően azt tapasztaljuk, hogy miközben romákkal szemben egyre több ügyben merül fel a rasszizmus vádja, addig romák elleni rasszista cselekmények esetében, ha egyáltalán indul eljárás, a hatóságok azokat alulminősítik, vagyis nem gyűlölet-bűncselekménynek, hanem enyhébben büntetendő cselekménynek minősítik és az ügyek döntő többsége nyomozati szakban megakad.

A törvényszék a több évszázados szociális hátrányokat, kirekesztettséget, súlyos diszkriminációt elszenvedő, egy sorozatgyilkosság miatt az esemény idején traumatizált roma kisebbség tagjaival szemben alkalmazta a közösség tagja elleni erőszak tényállását, akárcsak a Miskolci Városi Bíróság tette az elhíresült miskolci ügyben hozott I. fokú, még nem jogerős ítéletében. Ezek az ítéletek a TASZ szerint a büntető jogalkalmazásban megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés kirívó példái.

A TASZ bízik abban, hogy a fellebbezések folytán a Debreceni Ítélőtábla korrigálni fogja a súlyos jogalkalmazói hibát és helyesen fogja minősíteni a bűncselekményt.

Az ügyről hamarosan részletesebben beszámolunk blogunkon.

 

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek

Hozzászólások

Ebben az esetben teljesen jogos a TASZ véleménye, mellyel magam is egyetértek. Viszont voltak esetek, amikor a TASZ úgy nyilatkozott a sajtóban, hogy vélhetően nem ismerte kellően a körülményeket.

Ilyen volt a Tavaszmező utcában történt magyar ellenes támadás, amikor a hírhedt Józsefváros közepén romák támadtak a nem roma egyetemistákra. Én is ott voltam és az én tanúvallomásomat is felvették a rendőrök. A romák akkor látszólag mindenféle ok nélkül kötöttek bele két utcán dohányzó egyetemistába, akik nem voltak hajlandók cigarettát adni. Erre kezdődött az összeszólalkozás, a romák az egyetemistákat magyarságuk miatt becsmérelték és halálos fenyegetésekkel illették. A szavakat tettek követték és a romák késekkel támadtak az egyetemistákra (akik egyébként vissza sem szóltak a romáknak úgy tele volt a gatyájuk, ilyen szép jogi nyelven megfogalmazva). Szerencséjük csak az volt a megtámadottaknak, hogy be tudtak menekülni az egyetem egyik épületébe, amit a támadók a rendőrök kiérkezéséig ostromoltak és ordítozták, hogy "Gyertek ki rohadék fehérek, rohadék magyarok, elvágjuk a torkotokat!".

Aztán hagy ne mondjam, hogy a rendőri intézkedés alatt nagyjából 40-45 roma került elő a környező házakból és kórusban ordítozták, hogy már megint a romákat verik és büntetik és rasszizmusnak vannak kitéve.

Egyébként tisztelem a TASZ munkáját, de az a sajtónak adott interjú a mai napig zavar, mert azt bizonyította, hogy a TASZ is hajlamos a kettős mércére vagy csak simán nem vizsgálta meg kellően a körülményeket mielőtt nyilatkozik. Talán egy Aktívnak vagy híradónak adott riport lehetett emlékeim szerint.

Nincs és nem lesz olyan összetűzés, amelbyen a tasz szerint ne a rűcigányoknak lenne iagzuk. Olyan nem létezik. Csodálkozom, hogy ilyen tapasztalat után még nem látiod át a tasz szellemiségét.

Keveslem a büntetést.

Ezek az enyhe ítéletek nem fogják a többségi társadalmat folyamatosan terrorizáló rasszista cigányokat elrettenteni a további agressziótól.

A megdoglotok budos magyarok mi ha nem egy nep elleni megnyilvanulas, hisz a hattere nem az hogy kik ellen iranyult hanem altalanos megnevezes, megha ez esetben epp csak gardistakrol is essen szo, semmifele eroszakos buncselekmeny nem lenne szabad megengedett cask azert mert ok jajj szegeny kisebbseg, de eppen ugy magyar reszrol sem, ha be tudnanak vegre illeszkedni a magyar tarsadalomba.
A birosag itelete pedig abszolut helytallo, a buntetest pedig meg keveslem is ahhoz kepest hogy akar bele is hallhattak volna teszem azt egy balta a fejben nem annyira egeszseges mint a tasz-nal hinni velik...

Felhivnam a figyelmet arra, hogy a referenciakent megjelolt LB dontes nem azt allitja, amit a TASZ szeretne, hogy allitson. Az itelet mindossze annyit fogalmaz meg, hogy a feloszlatott magyar garda nem lehet csoportkepzo ismerv a tenyallas "lakossagi csoport" szempontbajol. Egy szo nincs arrol az iteletben, hogy egy gardista ne lehetne rasszitsa buncselekmeny aldozata. A Tasz ellenben ezt allitja:

"A TASZ határozott véleménye, hogy cigányellenes csoportok tagjait nem védheti a rasszista cselekményeket szankcionálni hivatott gyűlölet-bűncselekmény tényállás, tehát a bíróságnak a cselekményt másként, enyhébb súlyú bűncselekményként kellett volna minősítenie."

Nem kevesebbet allit a szervezet, minthogy egy bizonyos ideologia kepviselete per definitionem kizarja jogalanyok egy koret a buntetojog bizonyos szabalyainak vedelme alol. Ez azon tul, hogy abszurd, kifejezetten onkenyes, veszelyes es vegtelenul doktriner jogszemlelet.

A tasznál a jog és azok alapelvei csak akkor nyomnak a latban, ha az érdekük úgy kívánja. (Pl. ártatlanság vélelme. Zsanett ügyben - ahol 5 rendőr volt a terhelt - egyszerűen nem voltak hajlandóak figyelembe venni. Ha cigány a terhelt, egyből előjön ez a vélelem.)

Taszisták már megint hebegnek habognak, ennyit is értek:)
Kellett nektek a rasszista buncselekmény, de szerintetek azt csak magyarok kovethetik el cigányok kárára.

Undorító amit muveltek, kezdeményezni kellene a betiltásotokat mocskok.

Ok, nem illeti meg őket a gyűlőlet bűncselekmény miatti védelem. Viszont, ha valakik baltával, s egyéb fegyverekkel felfegyverkezve csapatostól megtámad embereket, akkor azt minősítsük gyilkossági kisérletnek, s az alapján mérjék rájuk az éveket. Ugyanis kedves TASZ baltával, s kaszával 25 ember négy ellen, az nem önvédelem, az nem garázdaság, hanem gyilkossági kisérlet.

Eredetileg a facebook-ra írtam ezt, egy barátom osztotta meg a cikket.

A gárdistáknak semmi keresni valójuk nem volt a cigány házak között. A közösség egy ellene agresszívan fellépő, önkényes elveket valló csoporttal szemben védte magát. Könnyebb sérülések okozásáért önvédelem közben semmiféle büntetés nem járhat, legfeljebb - a méltányosság mértékében - az anyagi kár megtérítésére kötelezhető az elkövető.
Ez az ítélet nálam rendkívüli módon kiverte a biztosítékot. Én ismerek cigányokat, soha nem volt még részem agresszióban részükről, ellenben kisebb segítséget már kaptam tőlük, egy-két esetben. Elfogadhatatlan, hogy egy jogállam (?) bírósága ilyen ítéletet hozzon, az üzenet pedig egyértelmű: bármit megtehetünk (kik?), a cigányok pedig csak üljenek a seggükön, meg se mukkanhatnak.

Oldalak