2013. június 13-án az Egri Törvényszéken kezdődik a tárgyalása annak a közérdekű pernek, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért saját nevében indított a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen. A TASZ szerint a rendőrség etnikai hovatartozás illetve bőrszín alapján diszkriminálta a gyöngyöspatai romákat a 2011. évi szélsőséges „járőrözések” idején és az azt követő hónapokban. A per tétje: a bíróság megállapítja-e az állam felelősségét a romák hátrányos megkülönböztetésében.

Mint az közismert, 2011. tavaszán szélsőséges, cigányellenes, paramilitáris szervezetek (Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, Véderő, Betyársereg) szállták meg a Heves megyei Gyöngyöspata cigánysorát, az állam pedig heteken keresztül tétlenül szemlélte az eseményeket, saját erőszakmonopóliumának bitorlását. A TASZ az események kezdetétől fogva egészen a parlamenti vizsgálóbizottság jelentésének megszületéséig aktív terepmunkájának tapasztalatai alapján folyamatosan és keményen kritizálta a kormány, a belügyi vezetés és a rendőrség mulasztásait.

Az akkor még külön hivatalt képviselő nemzeti és etnikai kisebbségi jogi ombudsman 2011. áprilisi jelentésében szintén azt állapította meg, hogy a rendőrség elmulasztott jogszabályokat alkalmazni a szélsőségesekkel szemben.

Mindeközben a rendőrség, fokozva a romákkal szemben kialakult ellenséges, megfélemlítő és megszégyenítő légkört, elkezdte a helyi romákat bagatell (jellemzően közlekedési) szabálysértésekért keményen bírságolni, míg a szélsőségeseket még ugyanilyen szabálysértésekért sem vonták felelősségre.

A 2011. április 26-i tömegverekedést követően a szélsőséges csoportok távoztak a cigánysorról, ám a helyi romák nemigen nyugodhattak meg. Miközben a település jobbikos polgármestert választott, a rendőrség egészen az év végéig folytatta a járőrözések idején megkezdett, etnikailag aránytalan szabálysértési bírságolási gyakorlatát. Ezt a gyakorlatot Kállai Ernő kisebbségi ombudsman a 2011. decemberi gyöngyöspatai utóvizsgálati jelentésében részletesen elemezte és valószínűstette az egyenlő bánásmód sérelmét.

A TASZ a kisebbségi ombudsmani jelentések megállapításaira és saját tereptapasztalataira alapozva perelte be a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot (mivel a Gyöngyösi Rendőrkapitányság nem jogi személy, csak a felettes szerv volt perbe vonható). Az egyenlő bánásmódról szóló törvény ugyanis – többek között - civil szervezetek számára lehetővé teszi, hogy amennyiben a hátrányos megkülönböztetés személyek nagyobb, pontosan meg nem határozható körét érinti, úgy a saját nevükben indítsanak pert a közérdekű igény érvényesítése céljából.

Keresetünkben egyrészt azt állítjuk, hogy a rendőrség a szélsőségesek járőrözésének időszakában a cigányokat zaklató paramilitárisokkal szemben elmulasztott intézkedésekkel az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti zaklatásban részesítette a gyöngyöspatai romákat. A rendőrség ugyanis ahelyett, hogy megfelelő bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti tevékenységgel a közbiztonságot, közrendet  és köznyugalmat biztosította volna, a szélsőségesekkel való „empatizálással” tökéletesen aláásta a cigányság biztonságérzetét és a rendőrségbe vetett bizalmát. Ezzel az emberi méltóságot sértő magatartásával fokozta a szélsőségesek által kialakított megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő légkört, amely a cigány származású emberek bűnözőként történő megbélyegzésén alapult.


Ebktv. 10. § (1) Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.


A rendőrség mulasztásait a TASZ 2011. májusi jogi állásfoglalásában részletesen elemezte.

A romákkal szemben kialakult megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő légkörről a 2011. márciusában készült videónk tanúskodik: 

A TASZ keresetében másrészt azt állítja, hogy a rendőrség 2011. március 1. és 2011. december 31. napja között Gyöngyöspatán folytatott szabálysértési feljelentési és helyszíni bírságolási gyakorlatával szintén megsértette a helyi romák egyenlő bánásmódhoz való jogát. Az etnikailag aránytalan szabálysértési bírságolási gyakorlat, amit a szakirodalom etnikai profilalkotásnak hív, egyfelől az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti közvetlen hátrányos megkülönböztetést, másfelől zaklatást valósított meg.

A zaklató hatású bírságolási gyakorlatról még 2011-ben készült videónkat ezennel hozzuk nyilvánosságra: 

A TASZ keresetlevelét teljes terjedelmében itt olvashatja.

A per első tárgyalása június 13-án 13:00-kor lesz az Egri Törvényszék (Eger, Barkóczy u. 1.) I. em. 58-as tárgyalójában.

 

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek

Hozzászólások

Ennyi hazugságot még egy helyen nem láttam. Tiszta szívemből kívánok minden taszos magyargyűlölőnek a lakásába egy megfélemlített cigány családot életük végéig.

Honnan szalajtották össze a tasz-t? Bármelyik tagjuk látott már cigányt közelről? Kedves taszosok, ugyan költözzetek már be ózdra, avasra vagy bármely hasonló környékre, sétálgassatok kicsit egyedül sötétedés után!
Miért nem álltok ki a hulladék-horda idős áldozatai mellett is?