Tegnapi döntésével az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette azt az ítéletet, ami rágalmazás miatt bűnösnek mondta ki ügyfelünket, ifj. Szalai Ottót. A döntés azért nagyon fontos, mert ismét kimondta, hogy a közszereplők és a közhatalom gyakorlók tevékenységének kritizálása az egyik legalapvetőbb szabadságjog egy demokratikus társadalomban. Az Alkotmánybíróság folytatta azt a szólásszabadság párti utat, amin az új Ptk.-t vizsgáló határozatban elindult.

Szalai úr Siklóson él, a helyi képviselő testület tagja. Munkája során rendszeresen éles kritikával illette a város vezetését, különösen Marenics János polgármester tevékenységét. Havonta megjelenő, saját terjesztésű lapjában hosszan írt arról, hogy egy veszteséges év végén a siklósi önkormányzat vezetői, köztük a polgármester is, jutalomban részesültek. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a városvezetés tagjai „saját magukra nem sajnálják az adófizetők pénzét és úgy bánnak vele mintha a sajátjuk lenne”. Ezt a mondatot magyar büntetőbíróságok tényállításnak minősítették, és miután ügyfelünk nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani az állítását, rágalmazásért elítélték. Ezután fordultunk az alkotmánybírósághoz, ahol rámutattunk arra a problémára, hogy amikor a bíróságok egy állításról eldöntik, hogy az értékítélet vagy tényállítás, akkor az esetek többségében magát az ügyet is eldöntik. Míg ugyanis az értékítéletek szinte bármilyen megkötés nélkül élvezik a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét, addig a tényállítások esetében a súlyos bizonyítási teher a kritikát megfogalmazó személy vállát nyomja. Jelen esetben a bíróság úgy értelmezte ügyfelünk kritikáját a polgármesterrel kapcsolatban, hogy bűncselekmény elkövetésével, sikkasztással vádolja őt. Így a rágalmazási eljárásban azt kellett volna bizonyítania a mentesüléshez, hogy a polgármester valóban bűnelkövető, ami meglehetősen abszurd egy jogállamban, ahol a bűncselekmények feltárása a rendőrség, a vád képviselete pedig az ügyészség feladata.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint a bíróságok döntései alaptörvény-ellenesek voltak, mert kiterjesztően értelmezték a tényállítás fogalmát, ezáltal pedig korlátozták Szalai úr szólásszabadságát. Hangsúlyozta az Alkotmánybíróság, hogy az ügy tárgyát képező kijelentés a közéleti, politikai vita területére tartozik, ami kiemelt védelmet élvez, hiszen a szabad közbeszéd a demokrácia lényegi eleme.

„A büntetőügyben eljáró bíróságoknak figyelemmel kell lenniük a közlés tárgyára és  kontextusára, megjelenésének módjára, körülményeire és aktualitására” mondta ki a határozat, ami a szólásszabadság korábban lefektetett absztrakt elveit egy konkrét ügyben alkalmazta, és kijelölte azokat a szempontokat, amiket a bíróságoknak ezentúl kötelezően figyelembe kell venniük a rágalmazási és becsületsértési ügyek eldöntése során.

„Nem csak az ügyfelünk, de a szólásszabadság is nyert tegnap az Alkotmánybíróságon. Ez az alapvető szabadságjog gyakran marad alul a perekben Magyarországon, ám ezt a döntést és a benne szereplő iránymutatást már a mindennapi ügyekben döntő bíróságok sem hagyhatják figyelmen kívül” -mondta el Dojcsák Dalma, a TASZ politikai szabadságjogok programjának munkatársa

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek