A TASZ erőforrásai korlátozottak, így jogsegélyszolgálatunk nem tud minden megkeresés alkalmával jogi képviselet ajánlani a perbe fogottaknak. Ügyvédet csak akkor tudunk a szólásszabadságukat gyakorló polgárok mellé állítani, ha a perben valami olyet lehet kimondatni a bírósággal, ami a TASZ stratégiai céljainak elérését segíti. Az alábbi kérdések és válaszok összefoglalják, hogy milyen ügyekben ajánlunk képviseletet, de egyben segítséget is nyújtanak azok számára, akiket közvetlenül nem tudunk támogatni.

1.      Mi történik, ha jogi eljárás indul Ön ellen, amiért bírált valakit?

Ha valakit nyilvánosan kritizálnak, és az illető szerint a kritika sérti a jogait, több jogi eszköz közül választhat. Indíthat polgári pert a személyhez fűződő jogai megsértése miatt (személyiségi jogi per), kezdeményezhet büntetőeljárást (rágalmazás vagy becsületsértés), és ha a sértő állítás a sajtóban jelent meg, indíthat sajtó-helyreigazítási pert. Önnek attól függően kell a védekezési stratégiát választania, hogy milyen eljárás indult. Az alábbi kérdésekre adott válaszokkal a védekezés lehetséges útjai kötött igyekszünk eligazítani.

2.      Mi alapján dől el, hogy milyen eljárás indul?

A kritizált személy dönti el, hogy a fenti eljárások közül melyiket választja. Ezek nem zárják ki egymást, tehát akár párhuzamosan is megindíthatóak.

A sajtó-helyreigazítási eljárás csak a sajtóban megjelent állításra lehet reakció, és a felperes csak azt kérheti, hogy az adott sajtóorgánum egy helyreigazító közleményt jelentessen meg. Mivel ez az eljárás magánszemélyek ellen nem indítható, így a továbbiakban részletesen nem ismertetjük a szabályait.

A személyiségi jogi per során azt vizsgálja a bíróság, hogy megsértették-e a felperes személyiségi jogait, legtöbbször a jóhírnévhez való jogát. Az ilyen perben a legenyhébb jogkövetkezmény a jogsértés megállapítása, a legsúlyosabb pedig a kártérítés illetve a sérelemdíj megfizetésére kötelezés.

A büntetőeljárásban a vád leggyakrabban becsületsértés vagy rágalmazás. Ilyenkor a bíróság arról dönt, hogy a nyilvánosan elhangzott vélemény alkalmas-e a becsület csorbítására. Rágalmazást csak akkor lehet megállapítani, ha a becsületsértő közlés egyben tényállítás is volt. Ha az eljárás során bebizonyosodik a közöltekről, hogy, hogy az tartalmilag igaz, akkor a per felmentéssel zárulhat (ennek bizonyítására azonban nem minden eljárásban kerülhet sor). Bár a törvény lehetővé teszi szabadságvesztés kiszabását, Magyarországon a rendszerváltás óta senkinek sem kellett börtönbe vonulnia a véleménye miatt. Jellemző szankció a pénzbüntetés.

3.      Milyen véleménynyilvánításokért kell jogi felelősséget vállalni?

A véleménynyilvánítás szabadsága kitüntetett fontosságú alapjog, ezért kiemelt védelmet élvez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az értékítéletek megfogalmazása általában szabad, még ha azok sértőek vagy bántóak is. Jogi felelősség a jellemzően a tényállításokhoz kapcsolódik: ha valaki tudatosan hamisan állít vagy híresztel valamit egy másik személyről, akkor felel az állításáért. Szélsőséges esetben az értékítélet is lehet jogellenes, de csak akkor, ha a kifejezés indokolatlanul bántó, lekicsinylő, lealacsonyító vagy durván sértő.

4.      Hogyan zajlik a személyiségi jogi per?

A kritizált személy keresetlevélben fordul a bírósághoz, amiben megjelöli azt a véleményt, ami meglátása szerint sértette a személyhez fűződő jogait. A bíróság tárgyalásra idézi a kritikát megfogalmazó személyt, ő lesz az alperes, míg a keresetlevelet benyújtó felperesként szerepel a perben. Az alperesnek lehetősége van jogi érvekkel reagálnia a keresetlevélben foglaltakra írásban, a tárgyalást megelőzően, vagy a tárgyaláson szóban. A tárgyalást meg lehet tartani az alperes távollétében is. A bíróságnak el kell döntenie, hogy a sérelmezett véleménynyilvánítás értékítélet vagy tényállítás volt-e. Értékítélet esetén az alperes mentesül a felelősség alól, kivéve, ha a vélemény olyan szélsőségesen sértő vagy megalázó, ami a felperes emberi méltóságának lényegét kérdőjelezi meg.  Ha a bíróság tényállításnak minősíti a véleményt, akkor az alperes mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja az állítás igazságtartalmát. Mindkét oldal érveinek mérlegelése után a bíróság arról dönt, hogy történt-e jogsértés. Ha igen, akkor a polgári törvénykönyv szabályai szerint az felperes kérésétől függően a bíróság többek között elrendelheti, hogy az alperes nyilvánosan nyújtson elégtételt, például a jogsértést megállapító bírósági döntés közzétételével, internetes közlés esetén hagyjon fel a jogsértéssel, vagyis távolítsa el a sértő tartalmat. A felperes javára a bíróság nem vagyoni kárainak megtérítésére sérelemdíjat, vagyoni kára esetén kártérítést ítélhet meg, amit az alperes köteles megfizetni.

5.      Hogyan zajlik a büntetőeljárás?

A rágalmazás és a becsületsértés magánindítványra üldözendő, magánvádas eljárás. Ez azt jelenti, az eljárás a cselekményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet feljelentést tenni, és hogy nem az ügyész képviseli a vádat, mint például egy rablási ügyben, hanem a kritizált személy jár el a bíróság előtt mint magánvádló. Ez a szabály nem érvényesül, ha a sértett hivatalos személy: ilyenkor a rendőrség nyomoz és az ügyész képviseli a vádat, a terheltet rabosítják, vagyis a rendőrség a nyomozás során felveszi az adatait és az ujjlenyomatát, és kihallgatja az illetőt. A véleményt megfogalmazó személyt feljelentettnek nevezik az eljárás során. A büntetőügyben a feljelentettnek kötelező megjelennie a tárgyaláson, ha ezt nem teszi meg, a bíróság előállítathatja. A becsületsértési per során a fő kérdés az, hogy alkalmas-e a becsület csorbítására a kijelentés, míg rágalmazás esetén azt vizsgálja a bíróság, hogy a kritika becsületsértő tényállítás formájában hangzott-e el. Becsületsértő értékítélet miatt nem állapítható meg a rágalmazás elkövetése. A büntetőeljárás során a bíróság, ha a feljelentett indítványozza, elrendelhet valóságbizonyítást a tényállításokkal kapcsolatban, és ha a feljelentettnek sikerül bizonyítania, hogy az állítása igaz volt, akkor mentesülhet a büntetőjogi felelősség alól.

6.      Mi a helyzet a közszereplőkkel és a közhatalom-gyakorlókkal?

Az Alkotmánybíróság esetjoga és egyes jogszabályi rendelkezések szerint a közszereplők és a közhatalom gyakorlói több beavatkozást kötelesek eltűrni a magánszférájukba, mint egy átlagember. Éppen ezért több és élesebb kritikát kell elviselniük a közszereplésükkel és a közhatalom gyakorlásával kapcsolatban is. A közügyek megvitatásának szabadsága a demokrácia alapvető feltétele, és ez csak akkor érvényesülhet, ha minden állampolgár szabadon kritizálhatja az államhatalmat gyakorló és a nagy befolyással rendelkező embereket. A közszereplői státusz esetről-esetre vizsgálandó, a közhatalom-gyakorlók esetében pedig az a fő kérdés, hogy az adott személyt a kritika magánemberi vagy közéleti szerepében érte-e. Míg a miniszterelnöknek szinte minden cselekedete állhat erős kritika alatt, addig például egy osztályvezető orvos a közkórházban, közpénzen végzett munkája esetén erősebb kritikát köteles elviselni, mint a magánkórházban dolgozó kollégája.

7.      Kiknek nyújt segítséget a TASZ?

A forrásaink végesek, és csak stratégiai jelentőségű ügyekben tudunk jogi képviseletet nyújtani.A TASZ csak olyan személyeknek tud jogi segítséget nyújtani, akiket a közéleti vitában megfogalmazott véleményük miatt vontak jogi eljárás alá. Magánemberek egymás közötti vitái nem tartoznak ebbe a körbe. Nem vállalunk jogi segítségnyújtást olyan ügyekben sem, melyek közszereplők illetve közhatalom-gyakorlók politikai tevékenységétől független privátszférájával kapcsolatos kritikákon alapulnak. Ezért a következőkben közzéteszünk olyan információkat, amik a segítségére lehetnek, ha Önt a véleményének kifejezése miatt polgári vagy büntető perbe fogják.

8. Mit tehetek, ha a TASZ nem nyújt számomra jogi képviseletet?

A szólásszabadsággal kapcsolatos perekben rendre ugyanazok a problémák merülnek fel. Az ezekhez kapcsolódó jogi érveket ezen az oldalon olvashatja el, ezeket szabadon használhatja a saját perében.

 

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek