Az alapvető jogok biztosa a TASZ indítványa alapján 2017. július 4-én nyilvánosságra hozott jelentésében megállapította, hogy a mai rendszerben alapvetően sérül a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek oktatáshoz és egyenlő bánásmódhoz való joga.

 

Bár 2014. szeptembere óta az állam fejlesztő nevelés-oktatás keretében köteles biztosítani az alapfokú oktatást a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekeknek, valójában csak töredékük jut hozzá a fejlesztéshez. Nagyobb részük papíron, vagy úgy sem kapja meg az alapfokú oktatást. Az ombudsman szerint a kiszolgáltatott, fogyatékossággal élő gyerekek oktatásának „teljes kiüresítése” zajlik.

2016. februárjában fordultunk az alapjogi biztoshoz, a hozzánk érkező számos panasz és egy frissen megjelent, reprezentatív kutatás súlyos megállapításai alapján. A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek oktatásból való teljes kiszorulását állapította meg a legnevesebb gyógypedagógiai karon készült országos kutatás. Eszerint a törvény értelmében garantált 20 órás iskolai fejlesztő oktatást csak a gyerekek harmada kapja meg, nagyrészük teljesen elszigetelődik otthoni, vagy bentlakásos intézményekben. Ez utóbbi izolált formában ráadásul a kötelező 20 órás fejlesztést sem kapják meg, átlagosan csupán 6-7 óra oktatást kapnak hetente ezek a gyerekek. Sok esetben azt is csak papíron, valós fejlesztést – szakember és eszközök híján – még így sem kapnak.

Az alapjogi biztost beadványunkban arra kértük, vizsgálja meg a többezer kiszolgáltatott gyermeket érintő jogsérelmet, és kezdeményezze az ezt lehetővé tevő elkülönítő közoktatási forma (az ún. fejlesztő oktatás-nevelés) felülvizsgálatát.

Az ombudsman a beadványunkban foglaltakat alaposan megvizsgálta, állásfoglalást kért számos releváns szakmai és kormányzati szereplőtől. Minden szakmai szervezet, egyetemi kar, oktatási intézmény megerősítette, hogy lehetetlen ellátni a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók oktatását, hiszen az alapvető feltételek is hiányoznak ehhez. A gyógypedagógusok fele hiányzik a rendszerből, és az iskolák által kötelezően nyújtandó szállítást sem tudják megoldani az intézmények. A szakértői bizottságok pedig úgy kénytelenek manipulálni a gyermekek diagnózisát, hogy ki tudjanak jelölni számukra ellátó intézményt ebben az alig működő rendszerben. Így sok esetben arra kényszerülnek a családok, hogy  bentlakásos intézménybe adják a gyermeküket.

Az ombudsman akkurátus vizsgálata összegzéseképpen megállapítja, hogy a magyar állam jelenleg nem tesz eleget a kiszolgáltatott, súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók oktatásával kapcsolatos alkotmányos feladatának. Tíz pontban sorolja fel azokat a súlyos alapjogsérelmeket, melyek azonnali megszüntetésére szólítja fel a felelős minisztériumot.

Kapcsolódó blogunkat itt olvashatja.

 

Súlyos-halmozott fogyatékosság

A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek jelentős része nem tud járni, beszélni, értelmi fogyatékossággal él. Leggyakrabban a kommunikációs, az értelmi és a mozgásos funkciók akadályozottsága ezeknél a gyerekeknél együttesen van jelen.

„A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók – mint a kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés – minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. Ennek következtében az érintett személy pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben eltérnek az átlagtól, így tevékenységeiben erősen akadályozottá válik, és társadalmi részvételében jelentősen korlátozott lehet. A súlyos és halmozott fogyatékosság hátterében rendszerint a korai életszakaszban bekövetkező, a központi idegrendszert érintő komplex károsodás áll. A fogyatékosságok a legkülönfélébb kombinációkban és súlyossági fokozatokban, esetleg eltérő időben jelenhetnek meg.”

 

Fejlesztő oktatás-nevelés

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 15. §-a szerint a súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók tankötelezettségüket fejlesztő nevelés-oktatáskeretében teljesíthetik. A fejlesztő nevelés-oktatás keretében az érintett gyerekek heti legalább 20 óra oktatásban vesznek részt, azonban ez a minimális óraszám „indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszámban is” nyújtható. A fejlesztő nevelés-oktatás iskolai kereteken kívül is nyújtható: otthoni ellátás keretében vagy bentlakásos szociális intézményben.

E kategória ilyen fokban rugalmas meghatározása teszi azt lehetővé, hogy a kötelező 20 óra oktatásból, és a közösségi élményt és a valós fejlesztést lehetővé tevő oktatási helyszínről is kirekesszék ezeket a gyerekeket.

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek