A Civil Közoktatási Platform (CKP) akciót szervez 2016. március 30. szerdára, amelynek keretében a résztvevő pedagógusokat arra kérik: a reggel 8 és 9 közötti tanítási órát ne tartsák meg, hanem ebben az időben – esetlegesen az iskola előtt – tiltakozzanak a közoktatásban tapasztalható jogsérelmek, igazságtalanságok ellen. Tájékoztatónkban a polgári engedetlenségben résztvevőknek kívánunk eligazítást adni: mire kell figyelniük az engedetlenség jogkövetkezményeinek minimalizálása, és mások jogainak tiszteletben tartása érdekében.

 

1. Sztrájk vagy polgári engedetlenség?

2. Mire kell odafigyelnie az akciót szervező, abban résztvevő intézményvezetőknek, pedagógusoknak?

a) Gyermekfelügyelet

b) Iskola előtti gyülekezés

c) Tanórák pótlása, munkaidő beosztása

d) Aláírásgyűjtés, adatkezelés

3. Lehet-e büntetőjogi vagy szabálysértési következménye az akcióban való részvételemnek?

4. Lehet-e polgári jogi (kártérítés stb.) következménye, ha részt veszek az akcióban?

5. Milyen munkajogi következményei lehetnek az akcióban való részvételnek?

6. Fegyelmi eljáráshoz vezethet-e, ha részt veszek az akcióban?

a) Eljárás a kollektív szerződés alapján

b) Eljárás az Etikai Kódex alapján

7. Kérhetik-e a nevem "bérelszámoláshoz"? Kell-e jelezni előre a munkáltató felé a részvételt?

 

 

 

 

 

 

1. Sztrájk vagy polgári engedetlenség?

A tervezett akcióról szóló sajtóbeszámolókban bizonytalanság alakult ki: pontosan mi is ez az akció? Sztrájk vagy polgári engedetlenség?

A sztrájk a nemzetközi gyakorlat szerint a munkavállalók gazdasági, szociális követeléseit kívánja érvényesíteni a munkáltatóval szemben. Világos azonban, hogy az akciót szervező CKP követelései céljukat tekintve jórészt nem gazdasági, szociális követelések, hanem az oktatáspolitika széleskörű átalakítására irányulnak. Az akció eszköze pedig nem a termeléskieséssel okozott gazdasági nyomásgyakorlás, hanem a nyilvánosság előtti véleménynyilvánítás. Az állami fenntartású iskolákban dolgozó pedagógusok munkáltatója, a KLIK, önmagában nem is tudna eleget tenni a követeléseknek, hiszen azok természetesen jogszabályváltozásokat, vagyis a politikai döntéshozókkal szembeni követeléseket is magukban foglalnak. Megítélésünk szerint tehát a tervezett akció célját, eszközét és címzettjét tekintve nem sztrájk, ezért jogszerűségét nem is lehet a sztrájk hazai jogi szabályozására alapozva megítélni.

Az akció ehelyett úgy ítélendő meg, mint polgári engedetlenség. Erre utal az is, hogy célja – értelmezésünk szerint – elsősorban a közoktatásban tapasztalható kirívó igazságtalanságok, a művelődéshez, az egyenlő bánásmódhoz és a tanítás szabadságához való alkotmányos emberi jogok sérelme elleni tiltakozás, változás elérése. Az akció persze valóban kötelezettségszegéssel jár: épp ez teszi polgári engedetlenséggé. A kötelezettségszegés abban áll, hogy a munkavállalók egy óra erejéig nem veszik fel a munkát, vagy nem fogadják el a munkáltatói jogkör gyakorlójától az utasításokat, vagy – az órák pótlásával – átszervezik a munkarendet. Ezt a résztvevők nyíltan vállalják is, hiszen akciójuk célja nem szabotálás (ehhez egy órányi munka elmaradása túlságos is rövid lenne!), hanem a közoktatásban tapasztalható jogsérelmek súlyához méltóan hangsúlyos, nyilvános véleménynyilvánítás.

A polgári engedetlenség mindig kötelezettségszegéssel történő véleménynyilvánítás – de a jogi kereteket fókuszáltan, egyetlen ponton hágja át, és általánosságban inkább a jogrendszer javítását, nem pedig aláásását célozza. Éppen ezért a szervezők, résztvevők úgy tudják mérsékelni, minimalizálni az akcióban való részvétel jogkövetkezményeit, hogy biztosítják: a kötelezettségszegés az ügy súlyával arányos marad, indokolatlanul nem sérti mások jogait. Ebből a követelményből egyrészt az következik, hogy a polgári engedetlenség "végső eszköz". A CKP és képviselői már március 1-jén közzétették követeléseiket, és számos alkalommal igyekeztek érdemi tárgyalást kezdeményezni róluk az illetékes döntéshozókkal. Az engedetlenséget tehát az igazolja, hogy a CKP értelmezése szerint a rendelkezésre álló jogszerű érdek- és jogérvényesítő eszközök kimerültek. Másrészt a szervezőknek, résztvevőknek az engedetlenség ideje alatt, megszervezése során is ügyelnie kell arra, hogy a polgári engedetlenség magját adó kötelezettségszegésen – jelen esetben a tanítás vagy általában a pedagógiai munka beszüntetésén, átütemezésén – túl más kötelezettségeket ne sértsenek, másoknak a lehető legkisebb érdeksérelmet okozzák. Az alábbiakban részletezzük, mire kell különösen odafigyelni annak érdekében, hogy ez a követelmény teljesüljön.

2. Mire kell odafigyelnie az akciót szervező, abban résztvevő intézményvezetőknek, pedagógusoknak?

a) Gyermekfelügyelet:

2016. március 30-a – a legtöbb iskolában – tanítási nap. Ezért a szülők joggal számítanak arra, hogy gyermekeik szakszerű felügyeletben részesülnek a tanítási idő egésze alatt. Az akció idején tehát gyermekfelügyeletet kell biztosítani minden, az iskolában megjelenő gyermek számára. A pedagógusok és az iskolák ezen a napon éppúgy felelősek a rájuk bízott gyermekekért, mint bármely más tanítási napon. Az akció szervezői számos alkalommal hangsúlyozták is, hogy az akció idején a gyermekfelügyeletet biztosítják. Ennek megszervezése különös figyelmet igényel, ha az akció résztvevői nem az iskolák területén, hanem az iskola előtt kívánnak tartózkodni – egy osztálykiránduláshoz, vagy más, az iskola területén kívüli programhoz hasonlóan.

b) Iskola előtti gyülekezés:

Az akció szervezői arra is felhívják a résztvevőket, hogy az iskolák előtt tiltakozzanak és követeljék a CKP 12 pontjának, követelésének teljesítését. Mivel e követelések politikai döntéshozók felé irányulnak, az iskola előtti, közterületen történő csoportos véleménynyilvánítás gyülekezési jog gyakorlásának minősül. Ezért ahol az iskola előtti tiltakozás is az akció része, a gyülekezési törvénynek megfelelően az akció előtt legkésőbb 72 órával, tehát legkésőbb március 27. vasárnap reggel 8 óráig az illetékes rendőrkapitányságon tüntetésként be kell jelenteni az akciót. Nem kell bejelenteni a gyülekezést, ha pl. az iskolaudvaron, tehát nem közterületnek minősülő helyen történik.

A bejelentés nem engedélykérés: a rendőrségnek csak egészen kivételes esetekben van joga megtiltani a gyülekezést, és egy rövid emailben is megtörténhet. A bejelentéshez bejelentőlapot itt, további segítséget gyülekezési jogi 1x1-ünkben talál. A bejelentés email útján is megtehető (Budapesten az ugyelet.brfk@budapest.police.hu címen) A bejelentésnek az sem akadálya, hogy a tiltakozás munkaidőben zajlik – a rendőrség a bejelentés tudomásul vétele során nem vizsgálja, hogy résztvevők egyébként bármilyen kötelezettséget szegnek-e azzal, hogy a bejelentett tüntetés helyén tartózkodnak.

A rendőrségi bejelentéssel elkerülhető a gyülekezési joggal visszaélés, szabálysértési bírság stb. Ráadásul a bejelentett tüntetéshez lehet kérni a rendőrség segítségét az esemény biztosítására, ami – például forgalmas útszakaszok melletti iskolák esetén – számottevő segítség is lehet a gyermekek testi épségének védelmében, szakszerű felügyeletében.

c) Tanórák pótlása, munkaidő beosztása:

Ahol egy tanítási óra elmarad, a gyermekek, tanulók jogainak, jogos érdekeinek védelmében pótolni kell az elmaradt tanítási órát. A szervezők lehetőleg már az elmaradt tanórák előtt hirdessék meg a pótórák időpontját, és azt írásban közöljék a tanulókkal, szülőkkel. Ügyeljenek arra is, hogy a szülőknek, tanulóknak a pótórák időpontja ne okozzon fölösleges érdeksérelmet. A megfelelő pótlással elkerülhető, hogy az érintett tanulók jogai sérüljenek, ami ismét a polgári engedetlenség magját alkotó kötelezettségszegés arányosságát biztosítja.

d) Aláírásgyűjtés, adatkezelés:

A CKP arra is felhívja a résztvevőket, hogy a követeléseiket megtestesítő 12 pontot "[í]rassák alá […] a szolidaritást kinyilvánító polgártársaikkal is". Az aláírások – amennyiben azok beazonosíthatók, különösen például olvasható névvel együtt – személyes adatok, amelyek kezelése aláírásgyűjtés, petíció formájában akkor jogszerű, ha megfelel bizonyos adatvédelmi előírásoknak: például adatvédelmi tájékoztatót kell mellékelni meghatározott tartalommal, az aláírásgyűjtést előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak stb. Amennyiben beazonosítható módon aláírást szeretne gyűjteni, petíciót aláíratni a követelésekkel szolidaritást kinyilvánító polgároktól, ehhez itt talál további segítséget aláírásgyűjtés petíciókhoz 1x1-ünkben. A szabályok betartásával elkerülhető a CKP követeléseivel szolidaritást vállaló polgárok személyes adatokhoz fűződő jogának sérelme.

3. Lehet-e büntetőjogi vagy szabálysértési következménye az akcióban való részvételemnek?

Önmagában az akcióban való részvételnek nem lehetnek büntetőjogi vagy szabálysértési következményei. A tervezett munkabeszüntetés nem valósít meg semmilyen büntetőjogi tényállást, sem szabálysértést.

4. Lehet-e polgári jogi (kártérítés stb.) következménye, ha részt veszek az akcióban?

Önmagában az akcióban való részvétel nem adhat alapot például kártérítési követeléseknek. Természetesen az akció során – épp úgy, mint máskor – törekedni kell a személyi és vagyoni kár megelőzésére az iskola területén és azon kívül is (ha a résztvevők az iskola elé mennek tiltakozni).

5. Milyen munkajogi következményei lehetnek az akcióban való részvételnek?

Az akcióban való részvétel bármilyen esetleges munkajogi következményének arányosnak kell lennie a kötelezettségszegéssel, a kötelezettségszegés súlyával aránytalan retorzió jogellenes. A munkaviszony megszüntetése például minden bizonnyal aránytalan, ezért jogszerűtlen lenne egy egyórás iskolai munkabeszüntetés, munkarend-átszervezés esetén, amennyiben a gyermekfelügyelet és az elmaradt tanítási óra pótlása biztosított. Fegyelmi eljárásra ettől még sor kerülhet, de ennek jogkövetkezményei jóval enyhébbek (ld. a következő kérdést).

6. Fegyelmi eljáráshoz vezethet-e, ha részt veszek az akcióban?

a) Eljárás a kollektív szerződés alapján:

A KLIK-kel közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógusokra érvényes kollektív szerződés értelmében a munkáltatónak joga van fegyelmi eljárást indítani a munkavállalóval szemben a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségek szándékos vagy gondatlan megszegése esetén. A munka felvételének megtagadása, a munkarend engedély nélküli átszervezése alapot adhat ilyen eljárásra, hiszen a polgári engedetlenség mindig szándékos kötelezettségszegés. A fegyelmi eljárás jogkövetkezménye legfeljebb szóbeli figyelmeztetés, írásbeli megrovás vagy a jutalmazás lehetőségéből való kizárás lehet (utóbbi maximum 6 hónapra) [ld. a KLIK kollektív szerződése, 7. pont]. Ezeknek a jogkövetkezményeknek a végrehajtását ráadásul 1 év próbaidőre fel is lehet függeszteni – vagyis még vétkesség megállapítása esetén sem biztos, hogy az előbbi jogkövetkezmények bekövetkeznek. A kollektív szerződés szerinti fegyelmi eljárásnak nem lehet munkaviszony megszüntetése (felmentés, felmondás) a jogkövetkezménye.

Fegyelmi büntetés kizárólag a fegyelmi eljárás alá vont személy meghallgatását követően szabható ki. Az eljárás során a pedagógus természetesen megvédheti álláspontját, és előadhatja az engedetlenség arányossága, indokoltsága melletti érveket. Vétkesség megállapítása esetén pedig "az eset súlyától" függő büntetés szabható ki (a fentiek közül) [KLIK kollektív szerződése, 7.1. pont]. Vagyis a fegyelmi büntetésnek a kötelezettségszegéssel arányosnak kell lennie, aránytalan retorzióra nem kerülhet sor. A korábban részletezett elővigyázatosságok – gyermekfelügyelet biztosítása, órák pótlása stb. – abban is segíthetnek, hogy a kötelezettségszegés súlyosságát csökkentik, így súlyosabb fegyelmi büntetések nem szabhatók ki jogszerűen.

b) Eljárás az Etikai Kódex alapján:

A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe minden, állami fenntartású iskolával pedagógusi munkaviszonyban álló személyre érvényes. A Kódex értelmében etikai vétség a Kódexet, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar Alapszabályát sértő, s ezzel a nevelő illetve a nevelő-oktató munkát meghatározó hatályos jogszabályi előírásokba ütköző cselekedet (Etikai Kódex, 5.I. (4) bekezdés). Álláspontunk szerint az akcióban való részvétel nem sérti az Etikai Kódexet vagy a Kar Alapszabályát.

Még ha azonban sor kerülne is ilyen eljárásokra, a jogkövetkezmény nem lehet a munkaviszony megszüntetése: kizárólag figyelmeztetés, vagy a Kar által biztosított kedvezmény, juttatás, jogosultság korlátozása, megvonása, vagy a Karban betöltött tisztségtől való megfosztás lehet az eljárás hátrányos jogkövetkezménye (5.II.(43) bekezdés). Az etikai eljárás nem nyilvános, kivéve, ha a pedagógus kéri vagy abba beleegyezik (5.I. (26) bekezdés), de mindenképpen kötelező része a tárgyalás (5.II. (27) bekezdés), ahol a pedagógusnak lehetőséget kell biztosítani álláspontja kifejtésére.

7. Kérhetik-e a nevem "bérelszámoláshoz"? Kell-e jelezni előre a munkáltató felé a részvételt?

A munkabeszüntetés jogszerű következménye, hogy a munkáltató nem fizet – időarányosan – a munkabeszüntetés idejére munkabért. (A munkavállalók alapbérét jellemzően havi bérben állapítják meg, de az adott havi munkaórák számával leosztva megkaphatjuk az időarányos órabért is.) A munkáltató azonban bérelszámolás céljából nem kérdezheti meg, ki vett részt a véleménynyilvánítási célú akción. Minden munkahelyen kötelező nyilvántartani a munkaidőt, a munkából való – bármilyen okból történő – távolmaradást. Az iskoláknak természetesen a megtartott illetve elmaradt tanórákról is nyilvántartást kell vezetni. Mindezek a KLIK mint munkáltató számára elégséges információval kell szolgáljanak ahhoz, hogy a munkavállalókat megillető bér összegét megállapítsák. Nincs szükség tehát a részvétel KLIK felé történő előzetes bejelentésére, sem pedig a tervezett polgári engedetlenségben résztvevők külön nyilvántartására.

A bérlevonás jogszerűségének megállapítása nehezebb feladat, ha az akció résztvevői – javaslatunknak megfelelően – bepótolják az elmaradt tanórát. A tanítási óra pótlása önmagában nem jelenti az elmaradt munkaóra pótlását, hiszen a pedagógusok munkaideje nem teljes egészében tanítási idő. Vita tárgya lehet, hogy az elmaradt tanítási óra pótlása a pedagógus nem tanítással töltött, kötött munkaidejében történt-e, illetve a pedagógus munkaidejének azon részében, amelyről szabadon rendelkezik. Ha az előbbiek helyett a pótlásra ténylegesen a munkaidőn kívül került sor, akkor az akcióban részt vevők tulajdonképpen a munkarendet módosították felhatalmazás nélkül. A munkaidő beosztására jogosult engedélye nélkül a munkaidő, munkarend átszervezése szintén kötelezettségszegés, de nem olyan súlyú, mint a minden pótlást nélkülöző munkabeszüntetés, és a bérezés szempontjából is más megítélés alá eshet.

 

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek