11 kérdést válaszolunk meg legújabb 1X1-ünkben, mellyel a köznevelésben tiltakozókat tájékoztatjuk jogaikról. 

A szövegben a következő kérdésekre adunk választ: 

1. Mit tehet a pedagógus, nevelőtestület, ha az iskolaigazgató megtiltja neki a tiltakozást, véleménynyilvánítást?

2. Mit tehet a pedagógus, nevelőtestület, iskolaigazgató, ha a KLIK tiltja meg a tiltakozást, véleménynyilvánítást?

3. Hogyan sztrájkolhatnak pedagógusok?

4. Ki dönti el, hogy a pedagógusoknak milyen minimális szolgáltatást kell biztosítaniuk sztrájk idején?

5. Tüntethetnek a pedagógusok munkaidőben?

6. Mi a különbség a tüntetés vagy demonstráció és a sztrájk között?

7. Beteget jelenthetnek a pedagógusok tiltakozásul?

8. Részt vehetnek-e a pedagógusok polgári engedetlenségben?

9. Ha a pedagógusok nem tudnak hatékonyan sztrájkolni, megkérhetik-e a gyerekeket, tanulókat, hogy ők “sztrájkoljanak”?

10. A szülő távol tarthatja-e gyermekét az iskolától, a köznevelés helyzete elleni tiltakozásul?

11. Kérdezősködhet, nyilvántartást vezethet-e az iskolarendőr vagy a KLIK arról, hogy kik támogatják vagy nem támogatják egy iskolában a tiltakozást?

 

1. Mit tehet a pedagógus, nevelőtestület, ha az iskolaigazgató megtiltja neki a tiltakozást, véleménynyilvánítást?

A nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) 70. § (3) bekezdése értelmében "A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben." Egy iskola nevelőtestületének tehát törvényben is garantált joga, hogy tiltakozzék, nyilvánosan véleményét fejezze ki, ha a véleménynyilvánítás tartalmát az adott intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben releváns véleménynek tartja. A véleménynyilvánítás ebben az esetben lehet szakmai állásfoglalás, az iskola működését érintő politikai követelés, nyílt levél, sajtótájékoztató, szülőknek rendezett fórum stb.

A nevelőtestület az Nkt. szerint "a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége". A nevelőtestületnek tehát szavazó tagjai a közalkalmazotti jogviszonyban illetve munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok (de pl. a megbízási szerződéssel oktató, illetve óraadó pedagógusok nem, ld. ehhez még Nkt. 70. § (5) bekezdést). Ugyanígy tagja a nevelőtestületnek az igazgató is.

Az igazgató az Nkt. 69. § (2) bekezdése szerint ugyan felel "b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért". Azonban a nevelőtestület vezetése nem foglalja magában a nevelőtestületi döntések megvétózásának jogát. Ugyanígy az ellenőrzés joga sem foglalja magába a nevelőtestület által jogszerűen meghozott döntések megváltoztatásának jogát.

Iskolánként változhat, hogy az iskola SZMSZ-e (szervezeti és működési szabályzata), vagy esetleg egy korábbi nevelőtestületi határozat hogyan szabályozza a nevelőtestület döntéshozatali eljárását. (Hány főnek kell jelen lennie, a jelenlévők hány százalékának szavazata szükséges a nevelőtestület érvényes döntéséhez stb.) Ezt a kérdést ugyanis a köznevelési törvény nem szabályozza: a nevelőtestület meghatározza saját döntéshozatalának rendjét (ld. 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet, 117. § (3) bekezdés). Az igazgató azonban nem tehet mást, mint hogy szavazatával megpróbálja az többségben lévő kollégák döntését a neki tetsző irányba elmozdítani. A jogszerűen meghozott nevelőtestületi döntést az igazgatónak nincs joga megváltoztatni.

Fontos továbbá, hogy az iskola igazgatója nem tud az iskolában tanító pedagógusoknak felmondani, mivel nem gyakorol munkáltatói jogokat felettük – kivéve, ha önálló költségvetéssel rendelkező intézményről van szó (ld. Nkt. 69. § (1) b) pont). Ha Ön nem önálló költségvetéssel rendelkező, állami fenntartású intézményben tanít, a munkáltatói jogokat Ön felett a KLIK járási (a fővárosban kerületi) tankerületi vezetői gyakorolja (44/2015 (IX. 10.) EMMI utasítás, 10. § (2) bekezdés, 9. pont, valamint 16. § (1) bekezdés). A KLIK-nek sincs joga azonban egy pedagógusnak felmondani az iskolát érintő kérdésekben történő szakmai véleménynyilvánításért – ld. részletesebben a következő kérdésre adott válaszban.

 

2. Mit tehet a pedagógus, nevelőtestület, iskolaigazgató, ha a KLIK tiltja meg a tiltakozást, véleménynyilvánítást?

A KLIK-nek nincs felhatalmazása arra, hogy a pedagógusok illetve a nevelőtestület tiltakozó jellegű véleménynyilvánítását megtiltsa. A véleménynyilvánítás alkotmányos jog, amelyet kizárólag törvényben lehet korlátozni. A köznevelési törvény azonban a KLIK-et nem hatalmazza fel arra, hogy a nevelőtestület véleménynyilvánítási, javaslattételi jogát korlátozza. A KLIK vagy valamely intézményi alegysége által hozott, a nevelőtestület tiltakozó véleménynyilvánítását megtiltó döntéseknek tehát nincs semmiféle jogalapja.

Ha arról szerez tudomást, vagy feltételezi, hogy a KLIK megtiltotta egy iskola nevelőtestületének, pedagógusának vagy igazgatójának a véleménynyilvánítást, illetve egy tüntetésen való részvételt, küldje el az illetékes tankerületi igazgatónak levelünket, amelyben elmagyarázzuk, hogy miért jogsértően járt el!

A KLIK-nek ahhoz sincs joga, hogy megszüntesse egy pedagógus munkaviszonyát az iskolát érintő kérdésekben történő szakmai véleménynyilvánításért. Ez önmagában persze nem garancia arra, hogy ne mondanának fel jogszerűtlenül egy pedagógusnak. A KLIK-nek azonban két okból sem áll érdekében ez. Egyrészt, ha egy teljes iskola nevelőtestületének munkaviszonyát kellene megszüntetnie, nagyon nehéz lenne a helyükre kellő gyorsasággal új pedagógusokat találnia, különösen a tanév közepe táján. Másrészt, jelentős presztízs-veszteséget okozna egy jelenleg (2016 elején) a sajtóbeszámolók szerint meglehetősen népszerűtlen intézménynek egy ilyen lépés.

 

Fontos azonban tudnia, hogy a KLIK-nek joga van ellenőrizni, hogy az esetlegesen munkaidőben, tanítási időben, a gyermekek felügyeletének idején zajló tiltakozások mellett:

1. a gyermekek, tanulók, szülők jogait nem sértik-e a tiltakozások, és

2. a KLIK munkavállalói teljesítik-e a munkaszerződésükből fakadó kötelezettségeket.

 

Ezért például a KLIK kérheti a megtartott órák igazolását, vagy a meg nem tartott órák pótlásának igazolását. E jogszerű követeléseknek azonban két szempont szab határt:

1. A KLIK követelései nem mentesülnek a jogállamiság, jogbiztonság normái alól. Így például a KLIK-nek nincs joga olyan rövid határidőt szabni az információszolgáltatásra, hogy az ésszerűen ne legyen teljesíthető.

2. A KLIK követeléseinek teljesítése nem mehet a gyermekek, tanulók jogainak rovására. Így például a KLIK nem szabhat olyan rövid határidőt az információszolgáltatásra, hogy az csak akkor teljesíthető, ha a tanórák elmaradnak, és a pedagógusok órákon vagy napokon keresztül fénymásolnak. A gyermeknek, tanulónak ugyanis joga van ahhoz, hogy a tanórákat neki megtartsák, az intézményfenntartó feladata pedig e jogok érvényesülésének biztosítása, nem pedig akadályozása.

Ha úgy ítéli meg, hogy e két határt átlépi a KLIK vizsgálódása, küldje el az illetékes tankerületi igazgatónak levelünket, amelyben elmagyarázzuk, hogy miért jogsértően járt el!

 

3. Hogyan sztrájkolhatnak pedagógusok?

A sztrájk teljes vagy részleges munkabeszüntetés, munkavállalói követelések érvényre juttatása céljából. A legtöbb munkavállalónak – így a pedagógusoknak is – joga van sztrájkolni, de csak törvényben meghatározott feltételek között.

A sztrájktörvény alapján a sztrájk mindig egy végső lépés: nem történhet meg előzetes bejelentés nélkül, és nem kerülhet rá sor a munkaadóval történő előzetes egyeztetés nélkül.

A következő feltételek fennállása esetén kezdeményezhető sztrájk:

"2. § (1) a) a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy

b) az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre.

(2) Amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a Kormány3 öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét. Több munkáltatót érintő sztrájk esetében a munkáltatók, kérelemre, kötelesek képviselőjüket kijelölni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett egyeztetés ideje alatt is egy alkalommal sztrájk tartható, azonban ennek az időtartama a két órát nem haladhatja meg."

A sztrájkot megelőzően tehát meg kell kezdődnie a munkaadóval való egyeztetésnek, és legalább egy hétig kell tartania, kivéve, ha az egyeztetésre a munkavállalónak önhibáján kívül nem volt lehetősége – például a munkaadó nem volt hajlandó tárgyalni vele a követeléseiről. Ez alatt az idő alatt már egyetlen egyszer egy rövid, maximum 2 órás munkabeszüntetésre is van lehetőség – a köznyelvben ez "figyelmeztető sztrájk" néven ismert. Azonban a figyelmeztető sztrájkot is egyeztetés előzi meg: nem jogszerű az ilyen rövid munkabeszüntetés sem, ha nem előzi meg egyeztető eljárás, a követelések előzetes ismertetése.

Javasoljuk tehát, hogy amennyiben sztrájkot szeretne kezdeményezni, a jogszerűség érdekében:

1. Legalább egy hétnyi egyeztetés után fogjon csak sztrájkba;

2. az egyeztetési eljárásról, annak minden tárgyalásáról, üléséről vezessen jegyzőkönyvet, amelyet a munkaadó és a munkavállaló képviselője is aláír;

3. Az egyeztetési eljárás során írásban figyelmeztesse a munkaadót a sztrájkra.

A sztrájk során a munkavállaló kötelezhető arra, hogy a munka legalább egy részét elvégezze, vagyis "még elégséges szolgáltatást" (a köznyelvben: minimális szolgáltatást) nyújtson. Erről több információt talál a következő kérdésre adott válaszban.

 

4. Ki dönti el, hogy a pedagógusoknak milyen minimális szolgáltatást kell biztosítaniuk sztrájk idején?

A sztrájk idején nyújtott minimális elégséges szolgáltatás mértéke, feltételei kétféleképp határozhatók meg. Egyes szakmák esetében külön törvény határozza meg, mi számít minimális elégséges szolgáltatásnak, vagyis milyen munkavégzésre kötelezhető a munkavállaló a sztrájk idején. Más szakmák – s így a köznevelésben dolgozó pedagógusok esetében is – azonban hiányzik ez a törvényi szabályozás.

A sztrájktörvény szerint ilyenkor:

"4. § (3)8 […] a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit."

Tehát a munkáltatóval való egyeztetés során derül ki, mi a munkáltató elképzelése a minimális, elégséges szolgáltatási Előfordulhat, hogy ez irreálisnak tűnik -- pl. a munkavállaló úgy gondolja: a munkaadója annyira magas szintű elégséges szolgáltatást vár el, hogy a munkabeszüntetésre lényegében nincs is lehetőség. A tárgyalások ilyen eredményét nem kell elfogadni: ha a munkaadó elvárásai az elégséges szolgáltatásról ellehetetlenítik a sztrájkjog gyakorlását, a munkavállalók az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhatnak. A bíróság – mivel a munkaadóval ellentétben nem fűződik érdeke a magas szolgáltatási szinthez  – valószínűleg pártatlanabb, elfogulatlanabb szolgáltatási szintet fog előírni.

 

5. Tüntethetnek a pedagógusok munkaidőben?

A tüntetésen való részvétel önmagában nem menti fel a munkavállalót a munkavégzés kötelezettsége alól. Ezért a gyakorlatban a munkaidőben történő tüntetésre kétféleképp kerülhet sor jogszerűen:

 (1) egy jogszerű sztrájk során, ha a munkavállaló a tüntetés idején a sztrájk keretén belül amúgy is beszünteti a munkavégzést, VAGY

(2) a munka jogszerű átszervezésével.

Az utóbbi esetben tulajdonképpen a pedagógus nem is munkaidőben tüntet, hiszen a munka jogszerű átszervezése a munkaidő átcsoportosítását jelenti. Ha például a mai 7. óra jogszerűen elmarad, de egy későbbi, meghatározott időpontban azt pótolják, illetve mai 7. órában is gondoskodnak a gyermekek, tanulók felügyeletéről, és arra jogosult személy engedélyezte az átszervezést, akkor jogszerűen tüntethet a mai 7. óra idején az a pedagógus, aki az órát tartotta volna.

Ha a pedagógiai munka átszervezésével szeretne a pedagógus, a nevelőtestület vagy az intézményvezető (igazgató) időt felszabadítani a tiltakozásra, tüntetésre, a következőkre kell ügyelnie:

1. A gyermekek, tanulók felügyelete tanítási időben a köznevelési intézmény kötelessége. Az óra vagy órák elmaradása önmagában nem ment fel ez alól: az iskolának az elmaradt tanórák idejében is gondoskodnia kell a gyermekek, tanulók szakszerű felügyeletéről.

2. Az elmaradt órákat pótolni kell, máskülönben az órák elmaradása sztrájknak minősül, és ekként minden bizonnyal jogszerűtlen. Lehetőleg már az elmaradt tanórák előtt hirdessék meg a pótórák időpontját, és azt írásban közöljék a tanulókkal, szülőkkel. A pedagógusoknak a tanórák tartásán kívül természetesen számos, nem tanítási természetű, munkaviszonyukból eredő kötelezettsége van, amelyek teljesítését szintén jogszerűen pótolni kell – máskülönben (jó eséllyel jogszerűtlen) sztrájkra kerül sor.

3. Az igazgató joga, hogy megállapítsa a köznevelési intézmény közalkalmazottai – köztük a pedagógusi munkát végző munkavállalók – munkaidő-beosztását (munkarendjét) (44/2015. (IX. 10.) EMMI utasítás, 19. § (8) bekezdés, b) pont). Az igazgató természetesen e jogot csak a jogszabályi keretek között gyakorolhatja, ám e jog kiterjedhet a tanórák rendjének bizonyos határok közötti átrendezésére, valamint a pedagógusok tanóra-tartáson kívül munkájának átütemezésére.

4. Javasoljuk, hogy az elmaradt tanórákra járó gyermekek, tanulók szüleivel előre, a lehető leghamarabb egyeztesse az órák elmaradását, és tájékoztassa őket mind az órák pótlásáról, mind pedig a tanulók felügyeletének változatlan biztosításáról. Az órák pótlásának idejében igyekezzék a tanulókkal, szülőkkel együttesen megegyezni, hogy őket se érje hátrány, és ne veszítse el szimpátiájukat.

 

6. Mi a különbség a tüntetés vagy demonstráció és a sztrájk között?

A "demonstráció" alatt általában tüntetést, a gyülekezési jog gyakorlását értjük. A demonstráció lényegében közterületen történő csoportos, békés véleménynyilvánítás, a gyülekezési törvény szabályozza. Nincs köze a sztrájkhoz, mivel a munkaviszonnyal nincs összefüggésben. Történhet tehát munkaidőben vagy azon kívül is. Bővebb információt a tüntetések bejelentéséről, szervezéséről itt talál.

Bár a békés gyülekezéshez mindenkinek joga van, de a tüntetésen való részvétel nem mentesít a munkaviszonyból eredő kötelezettségek alól. Ha tehát Ön munkaidőben szeretne tüntetni, gondoskodni kell arról, hogy ez ne sértse a munkavállalói kötelezettségeit. Ehhez az előző kérdésre adott válaszban talál több segítséget.

A sztrájk elsősorban a munkaviszonnyal, a munkáltató elvárásaival, működésével, a munkavégzés körülményeivel összefüggő követelésre irányul, szükségszerűen munkabeszüntetéssel jár, ezért értelemszerűen csak munkaidőben kerülhet rá sor. A sztrájktörvény szabályozza. Nem csak a teljes munkabeszüntetés számít sztrájknak, hanem a részleges munkabeszüntetés is, például ha a pedagógus nem tartja meg az utolsó óráját. Nem számít azonban sztrájknak a munka jogszerű átszervezése: ha a pedagógus nem tartja meg az utolsó óráját, de azt törvényes keretek között pótolja, nem beszélhetünk sztrájkról.

 

7. Beteget jelenthetnek a pedagógusok tiltakozásul?

A közelmúltból akad nemzetközi példa arra is, hogy pedagógusok úgy tiltakoztak a közoktatás körülményei ellen, hogy tömegesen beteget jelentenek. Ezzel lényegében a sztrájk szabályozása alól mentesülve igyekeztek munkabeszüntetéssel nyomást gyakorolni a munkaadóra. A betegszabadság alatt járó távolléti díj, majd a táppénz igénybevétele azonban nem jogszerű, az alábbiak miatt.

Ha a munkavállaló beteget jelent, az első 15 napban a betegnek betegszabadság (és ezzel távolléti díj) jár, ezután pedig "táppénz" (Munka Törvénykönyve, 126. § (1) bekezdés, 146. § (5). Ezt a tiltakozók valódi betegség, egészségügyi ok hiányában jogszerűtlenül veszik igénybe, aminek jogi következménye lehet. A munkáltató (a KLIK) ugyanis visszakövetelheti az indokolatlanul felvett távolléti díjat, a társadalombiztosító pedig a jogosulatlanul felvett táppénzt. Ha a tiltakozó ezeket nem fizeti vissza, a munkaadó illetve a társadalombiztosító akár polgári peres eljárásban is érvényt szerezhet ennek a követelésnek.

 

Fontos azonban, hogy a táppénz felvételének az adott esetben nem lehet büntetőjogi következménye. A táppénz társadalombiztosítási juttatás. Aki ezzel szándékosan és célzatosan visszaél – vagyis a pénz megszerzése céljából szándékosan "mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz", két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A tárgyalt esetben azonban a pedagógusnak nem a pénz megszerzése a célja, hanem a tiltakozás, véleménynyilvánítás a munkából való távolmaradás útján.

Figyelem! Ha Ön már 15 napnyi betegszabadságot igénybe vett ebben a naptári évben, akkor Ön már csak táppénzt kaphat, ha beteget jelent. Ezért ebben az esetben ha csak egyetlen napra jelent is beteget, akkor is táppénzt fog jogosulatlanul igénybe venni!

 

8. Részt vehetnek-e a pedagógusok polgári engedetlenségben?

A polgári engedetlenség mindig "végső megoldás": csak akkor lehet jogszerű, ha más út már nem állt rendelkezésre egy súlyos alapjog-sérelem, igazságtalanság kifejezésére. Ez csupán ritkán fordul elő. A pedagógusok tüntethetnek, gyakorolhatják panaszjogukat, megpróbálhatnak sztrájkjogukkal élni stb. A puszta törvényszegéssel szemben polgári engedetlenségről tehát csak akkor beszélhetünk, ha a törvényes eszközök sikertelen kimerítése után is fennáll a súlyos alapjog-sérelem, igazságtalanság. Amíg a rendelkezésre álló, még nem bizonyítottan nem hatékony törvényes eszközöket az engedetlenkedő nem merítette ki, nem beszélhetünk polgári engedetlenségről, csak törvénysértésről.

Mielőtt tehát polgári engedetlenségre adná a fejét, alaposan gondolja végig: maradt-e még más, törvényes lehetősége a tiltakozásra? Ha igen, tudja-e bizonyítani, hogy azért nem használja ezeket a lehetőségeket, mert bizonyítottan nem hatékonyak?

Nem feltétlenül dönthető el számos részlet ismerete nélkül, hogy egy adott cselekmény polgári engedetlenségnek minősülhet-e. A polgári engedetlenségről szóló tájékoztatónk segít eligazodni abban, hogy milyen elvek döntik el, egy adott helyzetben jogos-e a polgári engedetlenség.

 

9. Ha a pedagógusok nem tudnak hatékonyan sztrájkolni, megkérhetik-e a gyerekeket, tanulókat, hogy ők “sztrájkoljanak”?

A tanulók nem munkavállalók az iskolában, így sztrájkjoguk sincsenek – de éppen ezért nem is vonatkoznak rájuk a jogszerű sztrájkolás szigorú törvényi követelményei. Viszont a tanulónak a köznevelési törvényben is nevesített joga, hogy "az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről" (46. § (6) g) pont). A véleménynyilvánítás módjának ugyanakkor határt szab, hogy a tanulónak kötelessége az iskolai tanórákon, foglalkozásokon való részvétel (46. § (1) a) pont). Az óralátogatás kötelezettsége alól pedig a pedagógus nem mentheti fel a tanulót tetszőleges indokkal. Pedagógusként tehát Ön nem kérheti meg arra a gyermeket, tanulót, hogy ne vegyen részt a foglalkozásokon – akkor sem, ha már nem tanköteles tanulóról van szó. Arról viszont nyugodtan tájékoztathatja a tanulókat, ha – a házirend általános szabályainak megfelelően – igazolt lesz az egy adott napra távolmaradásukhoz engedélyt kérő tanulók hiányzása. (A hiányzások igazolásáról ld. a következő kérdésre adott választ.)

Azoknak a tanulóknak, akik nem kívánnak távol maradni az iskolából, az iskola köteles a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítani a felügyeletet, és megtartani a tanórákat is. Senkit nem érhet hátrány az iskolában, tanulmányi előmenetelében, tanórai részvételében azért, mert nem kívánja távolmaradással kinyilvánítani a köznevelési rendszerrel kapcsolatos kritikus véleményét.

 

10. A szülő távol tarthatja-e gyermekét az iskolától, a köznevelés helyzete elleni tiltakozásul?

A gyermek, tanuló hiányzása az iskolából igazolt, ha "a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra" (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, 51. § (2) bekezdés a) pont). Vagyis Ön szülőként az iskola házirendjében megszabott esetekben és eljárásban kérhet engedélyt arra, hogy – betegségtől független okból – gyermeke igazoltan hiányozzék az iskolából. Ezt az engedélyt írásban, a hiányzás előtt kell kérnie (sok iskolában például erre szolgáló formanyomtatványon).

A iskolából távolmaradás rendjét szabályozó rendelet nem határozza meg tételesen – s így nem is korlátozza – azokat az okokat, amelyek esetén a távolmaradás igazolható. Éppen ezért nem csak a temetés, esküvő, síelés stb. (a köznyelvben "családi okként" emlegetett események) miatti hiányzás lehet jogszerű. A szülőnek ugyan a köznevelési törvény szerint is kötelessége biztosítani gyermeke tankötelezettségének teljesítését (72. § (1) b) pont), de például egy egyszeri, egynapos, tetszőleges indokú hiányzás önmagában semmiképpen nem veszélyezteti a tanuló tankötelezettségének teljesítését. A tanuló 16. életévének betöltéséig tanköteles (köznevelési törvény, 45. § (3) bekezdés).

Fontos, hogy nagykorú (azaz 18. életévét betöltött) gyermekét nem tarthatja távol az iskolától, és nem is kérhet engedélyt az iskolától nagykorú gyermeke igazolt hiányzására. A nagykorú tanulók maguk kell kérjenek engedélyt a távolmaradásra, ha támogatni kívánják a köznevelés elleni tiltakozást. Azt pedig kizárólag saját maguk dönthetik el, hogy a köznevelés elleni tiltakozást kívánják-e távolmaradással (vagy más eszközökkel) támogatni vagy sem.

 

11. Kérdezősködhet, nyilvántartást vezethet-e az iskolarendőr vagy a KLIK arról, hogy kik támogatják vagy nem támogatják egy iskolában a tiltakozást?

Nem. A közoktatás állapotáról, mint valamely közpolitikai kérdésről alkotott vélemény, valamint az adott kérdésről szóló tüntetésekkel kapcsolatos szimpátia, az azon való részvétel ténye vagy szándéka politikai véleménynek minősül. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) szerint pedig a politikai véleményre vonatkozó személyes adat – vagyis az, hogy egy adott személynek mi a politikai véleménye – különleges adat (3. § 3. pont), amelyet főszabály szerint csak az érintett írásbeli hozzájárulása esetén lehet kezelni. A véleménynyilvánítás szabadsága (Alaptörvény, IX. cikk (1) bekezdés) pedig védelemben részesíti azt a jogot is, hogy az egyén politikai véleményét mások előtt elhallgassa. Ön tehát nem köteles választ adni az Ön tiltakozásokkal kapcsolatos véleményét, azokban való részvételét firtató iskolarendőrnek, KLIK vezetőnek. Ön viszont jogsértést követ el, ha ilyen információt másokról – kollégáiról, beosztottjairól, tanulókról vagy szüleikről – az iskolarendőrnek, intézményvezetőnek vagy a KLIK-nek továbbad.

A munkahelyen megjelenő rendőr, akárcsak a KLIK mint munkáltató, hatalmi helyzetből teszi fel a kérdéseit, amelyekre így az érintettnek nincs módja szabadon eldönteni, hogy válaszol-e vagy sem. Önmagában tehát már a kérdésfeltevés is jogszerűtlen adatkezelést eredményezhet, ha az érintettek nem érezhetik úgy, hogy szavadon eldönthetik, munkáltatójuk, illetve a rendőr részére elárulják-e politikai véleményüket.

Ha Önt vagy ismerősét faggatja az iskolarendőr, küldje el az illetékes rendőrfőkapitánynak levelünket, amelyben tájékoztatjuk a kérdezősködés jogszerűtlenségéről, és felhívjuk a figyelmét a lehetséges szankciókra!

Ha Ön vagy ismerősét a KLIK vezetője vagy alkalmazottja faggatja, küldje el az illetékes tankerületi igazgatónak levelünket, amelyben tájékoztatjuk a kérdezősködés jogszerűtlenségéről, és felhívjuk a figyelmét a lehetséges szankciókra!

A jogszerűtlen adatgyűjtéssel kapcsolatos jogorvoslatokról érdeklődhet Jogsegély Szolgálatunknál!

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek