Átláthatóság

Quaestor-ügy: ha egyszer már elloptak valamit, arról nem lehet adatokat kikérni

Ügyfelünk, mint Quaestor-károsult, közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz. Többek között azt szerette volna megtudni, hogy a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjába – melynek számláját az MNB vezeti – teljesített-e az MNB befizetést, valamint, hogy benyújtott-e ehhez a hitelkérelemhez állami kezességvállalást, vagyis közpénzből kipótolja-e az állam a kárrendezés költségeit, ha erre szükség van. A magyar bíróságok szerinte azonban ezt nincs joga megtudni.

Rám szállt a kamara, mert tiltakoztam a hálapénz ellen

Sokan ismerhetik azt az ügyet, amelyben egy veszprémi onkológus nőgyógyász 150 ezer forintot kért rákos betegektől a kezelésükért, műtétjükért. Aki nem fizetett, azt nem operálta meg, hagyta meghalni. Ezt az orvost a bíróság bűnösnek találta, „nélkülözhetetlen szakértelmére” hivatkozva azonban felmentette a letöltendő börtönbüntetés alól, és a foglalkozásának gyakorlásától sem tiltotta el. Bár a Magyar Orvosi Kamara (MOK) köteles lett volna, mégsem indított etikai vizsgálatot a nőgyógyász ellen, hanem jó ideig elmismásolta az ügyet.

A közpénz útjai kifürkészhetetlenek

Európában mindenki szeretné tudni, hogy hová kerülnek az adóbefizetései. Elméletben ezek az adatok közérdekűnek számítanak az uniós tagállamokban. Magyarország kivételt képezhet ez alól a szabály alól, itt sem a magyar állampolgárok, sem más európai uniós állampolgárok nem tudhatják meg, hogy milyen cégekhez futnak be a közpénzek, legalább is bizonyos állami szervezetek szerint.

Nyertünk, megszüntette a nyomozást az ügyészség a BKK-botrány etikus hackere ellen

Megszüntette a nyomozást az ügyészség a BKK-botrány etikus hackere ellen. A 18 éves fiatalember azzal vált ismertté, hogy miután felhívta a BKK figyelmét az online jegyárusítási rendszerük hibáira, a vállalat fejelentette őt és a rendőrség házkutatást is tartott a lakásában. Az etikus hackert mi képviseltük.

Nem dönthetnek vakon a bíróságok: jogunk van tudni, mire megy a közpénz

Egyre többször tapasztaljuk, hogy a bíróságok úgy mondanak ítéletet közpénz-költések eltitkolhatóságáról, hogy nem is ismerik meg azokat az adatokat, amelyek titkosításáról döntenek. Arról, hogy a titkosítás megalapozott-e, nem lehet „vakon” dönteni, ahhoz muszáj megismerni az eltitkolni kívánt adatokat.

Megszüntette a nyomozást az ügyészség Horváth András ellen

Megszüntette a nyomozást  a Fővárosi Főügyészség Horváth András, a NAV egykori munkatársa ellen. Az ügyészség döntése alapján nem valósult meg egyetlen bűncselekmény sem azok közül, amelyekkel a feljelentő NAV vádolta ügyfelünket. A határozat azt is kimondta, hogy a közérdekű bejelentők ellen akkor sem indítható büntetőeljárás, ha a közérdekű bejelentéssel kapcsolatban megsértik a jogszabályokat.