Március elsejétől új jogviszony szerint foglalkoztatják az egészségügyi dolgozókat. Az új, úgynevezett szolgálati munkaszerződést február 28-ig írhatják alá – aki ezt nem teszi meg, annak a hónap végén automatikusan megszűnik a munkaviszonya.

A koronavírus elleni oltóanyagok megjelenése kapcsán számos munkáltatóban merülhet fel az igény arra, hogy munkavállalói beoltassák magukat. A munkáltatónak természetesen az az érdeke, hogy dolgozói a lehető legrövidebb időre essenek ki a munkából, egyes munkahelyeken, pl. egészségügyi és szociális intézményekben pedig még fontosabb a fertőzések elkerülése. Így, bár a koronavírus elleni oltás önkéntes, munkavállalóként szembesülhetünk azzal, hogy a munkáltatónk az oltás beadatására ösztönöz minket. Összeszedtük, mit tehet és mit nem tehet meg a munkáltató.

A koronavírus elleni védőoltás meglétét igazoló dokumentumot még nem vezették be, sőt még az sem biztos, hogy lesz egyáltalán. Mégis fontos beszélni róla, mert ez alapján dőlhet majd el, hogy kinek kell maszkot viselni, vagy ki mehet koncertre. Bár az emberek közötti megkülönböztetés nem tilos, a szabályokat úgy kell kialakítani, hogy ne szenvedjenek el hátrányos megkülönböztetést azok, akik még nincsenek beoltva.

Jelenlegi tudásunk szerint a tömeges oltás az egyetlen módja annak, hogy felszabadulhassunk a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések alól, és azok is biztonságban lehessenek, akik valamiért nem olthatók. Éppen ezért az eddigi tudományos tapasztalatokra alapozva mindenkit arra buzdítunk, hogy oltassa be magát, ha elérhető válik számára olyan oltás, ami megbízható és hatásos. Ahhoz azonban, hogy az oltással kapcsolatban tudatos és tájékozott döntést hozhassunk, a kormánynak végre átláthatóan kellene kommunikálnia a vakcinákról, az oltási tervről és a regisztrációról.

Az egészségügy kifehérítése mindannyiunk érdeke, de ezt csak úgy szabad megvalósítani, hogy közben átmenetileg sem kerülhetnek a jelenleginél hátrányosabb helyzetbe a várandós nők. Tehát nem elég büntetni a hálapénzt, hanem ki kell dolgozni az orvosok fogadásának szabályozott rendszerét, és az ellátás színvonalának egységesítése is elengedhetetlen.

Az állami egészségbiztosítás rendszerének átalakítása alapvető jogokat sért, mert súlyosan veszélyezteti a szegénységben élő betegek egészségügyi ellátását. A törvényt támadó indítvány elkészítéséhez szakértői segítséget nyújtottunk a parlamenti ellenzéknek, amely az Alkotmánybíróságtól kérte a társadalombiztosítási törvény módosításának megsemmisítését.