Jogállam

Ilyen hely Magyarország – helyben adunk segítséget azoknak, akik kiállnak a jogaikért

Személyes jogsegélyszolgálatot indítottunk Debrecenben és Pécsen, amit további városokra is kiterjesztünk a jövőben, hogy helyben nyújthassunk támogatást, segítséget azoknak, akik kiállnak a saját és mások jogaiért.

Bármeddig képes jogsértő helyzeteket fenntartani az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság

Bár az Alkotmánybíróság mostanra már a kormánypárti kétharmad által jelölt és megválasztott tagokból áll, az Országgyűlés mégsem veszi komolyan a testület felszólításait, ha törvényalkotásra van szükség, mert a meglévő szabályozás hiányosságai az Alaptörvényt sértő helyzetet eredményeznek. Ezt az Alkotmánybíróság sem kérheti rajtuk számon, így a kölcsönös félrenézéssel a végtelenségig fenn lehet tartani jogsértő állapotokat.

Varga Zs. cinikus határozatai - A Kúria leendő elnöke alkotmánybíróként

Öt éve alkotmánybíró Varga Zs. András, akit a köztársasági elnök a Kúria elnökének jelölt. Nézetei, az alkotmányosságról és általában a jogról alkotott felfogása rajta hagyta a nyomát az Alkotmánybíróságon. A Kúria elnökévé választása előtt fontosnak érezzük, hogy felhívjuk a figyelmet alkotmánybírói ténykedésének néhány elemére.

Még mindig nem helyezték hatályon kívül a jogsértő civilellenes törvényt, pedig nem szabad alkalmazni

Mégis számon kérték a betartását a pécsi Emberség Erejével Alapítványon, majd megvonták tőlük a támogatást, mert nem akartak neki eleget tenni.

Alaptörvény-sértő a kormány passzivitása a koronavírus második hullámában

A koronavírus nemcsak az egészségügyi és járványügyi rendszerek számára jelent globális kihívást, hanem egyben a jogállami működés erőpróbája is. A kormányoknak olyan hatékony intézkedéseket kell bevezetniük, amikkel egymással konkuráló érdekek között teremtenek egyensúlyt. Eközben arra is figyelemmel kell lenniük, hogy csakis olyan jogkorlátozásokat vezessenek be, amiket alkotmányos indokok támasztanak alá. A magyar kormányt 2020 tavaszán, a járvány első hullámában az a kritika érte, hogy a járvány érdekeire hivatkozva túlzott jogkorlátozásokat vezet be és a hatalmat az indokoltnál is jobban koncentrálja a végrehajtó hatalmi ág kezébe. 2020 őszén, a második hullám elején azonban mindeddig a túlzott paternalizmus helyett az állam olyan mértékű passzivitása figyelhető meg, amivel az állampolgárok alapjogait és más alapvető alkotmányos normákat sért meg.

Rendkívüli jogrend után Átmeneti Törvény - civilek közös elemzése a jogszabályról

A rendeleti kormányzásnak a jogrend normális működésének helyreállításával sem mondhatunk búcsút.