Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar állam megsértette az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát azzal, hogy rendőrök bántalmazták a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) roma származású ügyfelét.

A Fővárosi Ítélőtábla három jogerős ítéletben is elutasította az oltási terv nyilvánossága miatt benyújtott keresetünket, de elismerte igazunkat, és maga az oltási terv is ezeknek a pereknek a hatására vált megismerhetővé. A bíróság szerint már nem kötelezhető sem a Belügyminisztérium, sem a Nemzeti Népegészségügyi Központ arra, hogy a perben is adják ide a dokumentumot, a perek költségeit azonban viselniük kell.

Több száz családot üldözött el az önkormányzat végiggondolt tervezés és szakmai koncepció nélkül a Hős utcából. Ezért a Kontúr Egyesülettel közösen panasszal fordultunk az EBH-hoz, akik nem kívántak érdemben foglalkozni a számtalan kiszolgáltatott ember ügyével, így bíróságra vittük az ügyet. A bíróság igazat adott nekünk és a hatóságot új eljárásra kötelezte.

Nem hagyhatja magukra a súlyos-halmozott fogyatékossággal élő embereket, és az őket gondozó édesanyjukat az állam! Az érintett családok emberi méltóságát, magánélethez való jogát, és egyenlő bánásmódhoz való alapjogát súlyosan megsértették az állami szervek azzal, hogy nem tartanak fenn a törvényeknek megfelelő ellátásokat – mondta ki a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte őket. Az ítélet óriási hatással lehet több ezer, hasonló helyzetben lévő család életére.

Több megkeresés érkezett hozzánk 2015 tavaszán egy felerészt romák lakta borsodi faluból amiatt, hogy a mélyszegénységben élő roma családokból tömegesen emeltek ki gyerekeket, akik hosszú távra állami gyermekvédelmi ellátásba kerültek. A szegénység és rossz társadalmi helyzet miatti gyermekkiemeléseket ugyan tiltja a Gyermekvédelmi törvény (Gyvt.), mégis régóta elterjedt ez a gyakorlat hazánkban.

Saját korábbi határozatával is szembement az EBH, amikor elutasította azt a kérelmet, amit a Kontúr Egyesülettel együtt nyújtottunk be a Hős utcai szegregátum lakóinak érdekében. A kőbányai önkormányzat ugyanis jogsértően számolja fel a telepet, ahhoz hasonlóan, ahogy Miskolcon bántak a számozott utcák lakóival.

Egy 2015 óta húzódó gondnoksági ügyünkben a Kúria kimondta: a személyi autonómia korlátozása olyan súlyos jogkorlátozás, amely során a bíróság nem hozhat csak a múltbeli állapot alapján ítéletet, hanem köteles megvizsgálni, változtak-e az érintett körülményei. A döntés nyomán megismételt eljárás eredményeképpen ügyfelünk, aki időközben jelentősen más élethelyzetbe került, nem került gondnokság alá.

Kapronczay Stefánia vagyok, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója. Három évvel ezelőtt volt életem egyik legfelemelőbb pillanata. Több ezer ember előtt álltam a Hősök terén, és ígéretet tettem, hogy a TASZ mindent megtesz majd azért, hogy a civilellenes törvény megbukjon.

Az Európai Unió Bírósága mai ítéletében kimondta, amit a hazai civil szféra is évek óta hangoztat: a civilellenes törvény megbélyegzi a civileket, káros a civil szférára és ellentétes az uniós joggal. Az ítélet megállapítja, hogy a törvény korlátozza a tőke szabad mozgását, az egyesülés szabadságát, a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogot, és alkalmas arra, hogy aláássa a civil szervezetek iránti bizalmat.