Az Országgyűlés szakmai egyeztetés nélkül döntött: szeptember 1-től megemelik a szabálysértési bírságok összegét. Az emelés független attól, hogy az érintett milyen szabálysértést követett el és milyen vagyoni helyzetben van. Súlyos problémának tartjuk, hogy a jogalkotó láthatóan egy szimpla költségvetési kérdésnek tekinti a szabálysértési bírságolást, amitől plusz bevételt remél.

A hátrányos helyzetű családok gyermekeinek iskolai lemorzsolódása évtizedek óta közismert jelenség, amellyel a hazai iskolarendszer nem tud mit kezdeni, sőt, a gyerekeket és a szülőket még szankciókkal is sújtja az állam. Tornanádaskán kirívóan rossz a helyzet, ezért négy évvel ezelőtt az Alapvető Jogok Biztosához fordultunk, aki mindenben igazat adott nekünk.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) roma származású ügyfelének magánélethez való jogát, amikor az önkormányzat jogalap nélküli ellenőrzést végzett gyöngyöspatai lakosok házaiban.

Ma, a nemzetközi roma napon megalakult az Európai Roma Jogok Központjának (ERRC) új szerveződése, a Roma Jogok Hálózata. Az első találkozó hibrid formában, Budapesten került megrendezésre. A hálózat tagja 18 emberi jogi szervezet 15 különböző országból, akiknek közös célja, hogy olyan roma és nem roma jogvédőket, aktivistákat kössön össze egymással, akik a roma közösséghez tartozók alapvető jogait védik Európa különböző térségeiben. A hálózathoz csatlakozott a Társaság a Szabadságjogokért is.

A kormány folytasson oltási kampányt, a legkiszolgáltatottabbak is kapjanak védelmet a negyedik hullám idején! Civil és szakmai partnereinkkel együtt nyílt levelet fogalmaztunk meg, amit most te is aláírhatsz a mielőbbi hatékony fellépésért.

Több megkeresés érkezett hozzánk 2015 tavaszán egy felerészt romák lakta borsodi faluból amiatt, hogy a mélyszegénységben élő roma családokból tömegesen emeltek ki gyerekeket, akik hosszú távra állami gyermekvédelmi ellátásba kerültek. A szegénység és rossz társadalmi helyzet miatti gyermekkiemeléseket ugyan tiltja a Gyermekvédelmi törvény (Gyvt.), mégis régóta elterjedt ez a gyakorlat hazánkban.

Számtalan települést és állampolgárt érint az a probléma, hogy az önkormányzatok által kiadott közösségi együttélési rendeletek alapjogsértő szabályokat tartalmaznak. Legtöbbször a szabályt megalkotó képviselő-testületek sincsenek tisztában azzal, hogy miről rendelkezhetnek a közösségi együttélés alapvető szabályaként és miről nem. Ezen szeretnénk változtatni, és hozzájárulni egy egységes, jogszerű gyakorlat kialakításához.

A kormány terve, hogy kiárusítsa az önkormányzati bérlakásokat, szétszaggatja a szociális védőhálót. Ez a döntés visszafordíthatatlan károkat fog okozni az egyre mélyülő lakhatási válságban, mert ezzel megszűnik a megfizethető önkormányzati bérlakásállomány. Ezért közösen tiltakozunk a május 11-én benyújtott törvénymódosítás elfogadása ellen.

Közel száz hátrányos helyzetű, szegregáltan élő ember válhat hajléktalanná Hajdúhadházon, noha az önkormányzat épp az ő életkörülményeik javítására nyert 500 millió forint EU-s támogatást. Az érintett családoknak attól is tartaniuk kell, hogy elveszik tőlük gyermekeiket.

Mit tegyen az, akinek nincs érvényes TAJ száma? Hova mennek a honvédségi oltóbuszok? Közérdekű adatigényléssel fordultunk az illetékes szervekhez.