Kevesen örülnének, ha a hatalom bele akarna szólni abba, hogy a lakásukban hogyan élik az életüket, és időről időre vadidegen hatósági emberek vizsgálnák a wc-jüket, vagy nyitogatnák a hűtőszekrényt. A leghátrányosabb társadalmi helyzetben lévő csoportokra mégis újra hasonló szabályokat kényszerítenének.

Az elmúlt hetekben a koronavírus okozta krízis kapcsán ismét napvilágra került az a súlyos, rendszerszintű probléma, hogy a vidéki falvakban, nagy szegénységben élő emberek sokszor el vannak zárva még az ivóvíztől is.

A hajléktalanság büntetése ellen szervez tüntetést a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Utcajogász Egyesület december 10-én, az emberi jogok világnapján a Széll Kálmán térre.

Elvárjuk, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat ne megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel kezelje.

Jogerősen megnyertük a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) azt a pert, amit a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottunk.

A Kúria 2019. április 10-i ítélete tett pontot annak az ügynek a végére, amely a TASZ és Tiszavasvári önkormányzata között zajlott 2016 óta. A Kúria szerint is megsértette az önkormányzat a település roma lakóinak egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy szélsőséges közszereplők közreműködésével próbálták megfélemlíteni, megregulázni őket.