Választás, szavazás

Újabb papíron független intézmény, az NVB is tesz a szabad választások ellen

A Nemzeti Választási Iroda (NVB) múlt hét pénteki iránymutatásának kiadásával visszaélt jogszabályi felhatalmazásával. Az NVB iránymutatása alapján ahhoz, hogy a testület ne törölje egy párt országos listáját ezentúl egy, jogszabályban nem szereplő feltételt is kell teljesíteni: egy párt legalább 27 jelöltjének legalább kilenc megyében és a fővárosban kell indulnia a listája megtartásához. Ezzel az NVB a törvényen túlterjeszkedve, ezért alaptörvény-ellenesen fogja korlátozni azoknak a jelölteknek a választhatóságát, akik listán szerettek volna indulni a tavaszi országgyűlési választásokon.

A TASZ állásfoglalása az NVB 1/2018. sz. iránymutatásáról

1. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 1/2018. sz. iránymutatása -- állítása szerint -- a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 254. § (2) bekezdését értelmezi. A törvény hivatkozott bekezdése egyértelműen úgy rendelkezik, hogy egy párt, jelölő szervezet országos listája akkor kerül törlésre, ha “a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált egyéni választókerületi jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot” [a TASZ kiemelése].

Az Állami Számvevőszék három legnagyobb hazugsága

Közelmúltban kiadott állásfoglalásunkra az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenzéki pártokat ért szankcióról egy állami szervhez szokatlanul heves reakció érkezett az ÁSZ-tól. Közleményük azonban nem csak hevessége miatt sikerült emlékezetesre, hanem amiatt is, hogy minden bekezdésére jut egy olykor kérdésnek álcázott, könnyen megcáfolható  ̶á̶l̶l̶í̶t̶á̶s̶ hazugság.

Válaszok az ÁSZ hozzánk írt kérdéseire

"Az Állami Számvevőszék megdöbbenve értesült a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet véleményéről, amelyben nyíltan törvénysértésre buzdítják a döntő mértékben közpénzekből működő magyarországi pártokat. Az ÁSZ nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a pártok ellenőrzését alkotmányos és jogállami kötelezettségeinek megfelelően, a vonatkozó és hatályos törvények maradéktalan betartásával, az adófizető állampolgárok érdekében végezte el és a megállapításait továbbra is fenntartja. Az ÁSZ határozottan visszautasítja a TASZ vádaskodásait, feltételezéseit. Az ÁSZ megdöbbentőnek tartja továbbá, hogy a TASZ véleményének nyilvánossá tétele után anarchisták fizikailag is megtámadták az Állami Számvevőszék budapesti székházát. Az ÁSZ nyugalomra inti a közvéleményt."

A kormánynak meg kell mondani, hogy mit tett a fogyatékossággal élő emberekért

Magyarországon 2016. december 31-én 57 039 fogyatákossággal élő ember állt gondnokság alatt a KSH adatai szerint. Ezek az emberek jogi szempontból gyermeknek minősülnek, életük legalapvetőbb kérdéseiben sem hozhatnak döntéseket. A gondnokuk határozza meg, hogy hol és kivel éljenek, hogy mit dolgozhatnak, vagy éppen megszülethet-e a gyermekük attól függően, hogy mely ügyekben állnak gondnokság alatt. Miért baj ez, mit szól ehhez az ENSZ és hogy állunk az alternatívákkal?

Választási monitoring programba kezdünk a 2018-as parlamenti választások kapcsán

Civil jogérvényesítő tevékenységbe, választási monitoring programba kezd a 2018-as parlamenti választások kapcsán. Sajtótájékoztatójukon bemutatták, hogy mivel segítik a polgárok, az újságírók és a jelöltek és pártok munkáját a választásokig tartó időszakban. Kerekasztal-beszélgetésünkön az ellenzéki pártok mindannyian kétségüknek adtak hangot: a 2018-as országgyűlési választások vajon szabadok és tisztességesek lesznek-e.