Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!
A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!
A járvány elleni védekezés alapjaiban forgatta fel az életünket, sok megszokott dologról kell lemondanunk. A jog, hogy kifejezhessük a véleményünket és közös ügyek mentén szerveződhessünk, azonban továbbra is a miénk. Sokszor nem a megszokott eszközökkel vagy a megszokott módon, de egy kis kreativitással továbbra is jogszerűen és hatékonyan lehetünk aktív polgárok.
Ezen az oldalon összeszedtük azokat az eszközöket, amelyek segítségével te is aktív polgár maradhatsz a saját közösségedben, akár tiltakozni, szerveződni, vagy éppen jótékonykodni szeretnél.
Ha valakit politikai szabadságjogai valamelyikében sérelem ér, az alábbi lehetőségek közül választhat a jogsérelem orvoslása érdekében:
Felhívjuk az olvasó figyelmét arra, hogy a jogszabályi környezet 2018. október 1-től jelentős mértékben változott: hatályba lépett a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény.
Ezért számos kérdést nem is lehet előzetesen egyértelműen
megválaszolni. A kérdéses pontokat külön jelezzük, illetve a
jogalkalmazói gyakorlat kialakulása nyomán frissítjük a tájékoztatást.
A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.
Sok lehetőség van arra, hogy a lakosok a helyi közügyeket érintő politikai döntéshozatalban részt vegyenek. Az ötévente tartott önkormányzati választásokon és a kivételesen előforduló helyi népszavazáson kívül a helyi közösségek más eszközökkel is befolyásolhatják az őket érintő helyi kérdéseket. Ilyen további eszköz a közmeghallgatás is, amely közvetlen kapcsolatot teremthet a lakosok és a döntéshozók között. Ez az 1x1 abban abban igazít el, hogy a helyi szinten meghozott döntésekbe hogyan és milyen feltételek mellett szólhatunk bele a választásokon és a népszavazásokon kívül.
“Beszélhetek-e kollégáimmal egy tanulóm droghasználatáról?” “Kell-e értesítenem a rendőrséget, ha kábítószer-túladagolásos esethez riasztottak?” Ezek a kérdések bármely iskolai és egészségügyi dolgozó számára felmerülhetnek és a válasz sokszor nem egyértelmű. Két új kiadványunkkal szeretnénk segíteni a pedagógusok és egészségügyi dolgozók adatvédelmi tájékozottságát kábítószerrel kapcsolatos ügyekben.
A gyülekezéshez való jog alapvető emberi jog. A gyülekezések során bárki másokkal közösen kinyilváníthatja véleményét, történjen az köz- vagy magánterületen. A véleménynyilvánítás történhet némán, beszéddel, énekkel, maszkban, álldogálva, vagy menetben is. A TASZ tekintet nélkül mondanivalójára minden, gyülekezési jogával élni akaró polgárnak jogsegélyt nyújt, forródrótunkon ügyvédeink éjjel-nappal elérhetőek.
Ezen az oldalon olyan érveket szedtünk össze, amelyek hasznosak lehetnek azoknak, akiket a szólásszabadságuk gyakorlása miatt fogtak perbe. A megfelelő érvek kiválasztása és előadása a bíróságon segíthet a per megnyerésében.
A TASZ erőforrásai korlátozottak, így jogsegélyszolgálatunk nem tud minden megkeresés alkalmával jogi képviselet ajánlani a perbe fogottaknak. Ügyvédet csak akkor tudunk a szólásszabadságukat gyakorló polgárok mellé állítani, ha a perben valami olyet lehet kimondatni a bírósággal, ami a TASZ stratégiai céljainak elérését segíti. Az alábbi kérdések és válaszok összefoglalják, hogy milyen ügyekben ajánlunk képviseletet, de egyben segítséget is nyújtanak azok számára, akiket közvetlenül nem tudunk támogatni.
A jogsegélyszolgálatunkhoz gyakran érkeznek rendőri visszaéléssel, túlkapással, bántalmazással kapcsolatos panaszok. A rendőrség az állami erőszakmonopólium egyik letéteményese, ezért különösen fontos, hogy a rendőrség nevében eljáró személyek betartsák a rájuk vonatkozó garanciális szabályokat.