Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!
A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!
A lenti prezit azért készítettük, hogy átlátható tájékoztatást nyújtsunk azokról a döntési helyzetekről, amelyekkel egy fogyatékos személy segítője (szülő, testvér, tanár, más professzionális segítők) szembesülhet egy fogyatékos ember élete során. Az életútba ágyazottan összegyűjtöttük a főbb döntési helyzetekkel kapcsolatos legfontosabb jogi információkat. A tájékoztató kitér az egyes témáknál a jogorvoslati lehetőségekre, amelyek befolyásolhatják az adott meghozandó döntést.
Számos hozzánk forduló szülő küzd azzal, hogy a magatartászavaros, nehezen kezelhető, sajátos nevelési igényű (“SNI-s”) gyerekét nem fogadják az iskolában, vagy csak épp hogy megőrzik, de nem kapja meg a számára előírt és szükséges fejlesztéseket, oktatást.
Az alábbi kisokost a TASZ munkatársai készítették az ingyenes jogsegélyszolgálat tapasztalatai alapján. Célja, hogy használható információkat és tippeket adjon azoknak az érintetteknek és családtagjaiknak, akiket gondnokság alá akarnak helyezni, akikkel szemben már megindult az eljárás, vagy szeretnék megszüntetni a gondnokságot.
Az alábbiakban pszichoszociális fogyatékossággal élő szülőknek szeretnénk segítséget nyújtani. Egyre gyakrabban kapunk segélykérő hívásokat olyan szülőktől, akik valamilyen pszichiátriai diagnózissal élnek. Éva története is ilyen.
“2002-ben egy nyílt pszichiátriai osztályon voltam. Éjszaka zaklatottnak éreztem magam, és nem tudtam aludni. Nem akartam felébreszteni a szobatársaimat, így fel-alá mászkáltam a folyosón. A nővér rám szólt, hogy ha nem megyek vissza a szobába, akkor a figyelőbe küld. Nem tudtam, hogy a figyelő ugyanaz, mint a zárt osztály.”
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Európában a felnőtt lakosság mintegy 27%-a küzdött valamilyen mentális nehézséggel csak az elmúlt évben. Az elérhető legfrissebb adatok szerint Magyarországon is több mint fél millió ember kap évente pszichiátriai/pszichológiai kezelést valamilyen egészségügyi intézményben. Még ennél is nagyobb azoknak a száma, akik problémáikkal magánúton, vagy egyáltalán nem fordulnak szakemberhez.
Sokan fordulnak hozzánk
- gyermekvédelmi ügyekben: amikor valakinek gyermekjóléti alapellátásba, vagy védelembe veszik a gyermekét, esetleg kiemeléssel fenyegetik vagy ki is emelik a gyermekét a családból.
- gondnoksággal kapcsolatos ügyekben: amikor valaki szeretné megszüntetni a gondnokságot, vagy szeretne kiköltözni az intézetből.
Ahhoz, hogy az ilyen ügyekben el lehessen járni, szükség van iratokra. Mi is akkor tudunk jogi tanácsot nyújtani Önnek, hogyha elolvastuk az iratokat.
Mit jelent a diszkrimináció? Magyarul ez a hátrányos megkülönböztetés: amikor valakit másokhoz képest hátrány ér egy meghatározott tulajdonsága miatt.
Szilvi egy autizmussal élő kislány édesanyja, akit állapotával járó időnkénti indulati kitörései miatt szeretetteljesen az ő Zivatarlánykájának nevez. Zivatarlányka, mint a legtöbb óvodás, nagy izgalommal várta az iskolakezdést: volt szép új táskája, gondosan bekötött füzetei és sok lelkesedése. A gyermek első osztályban ügyesen meg is tanult írni, olvasni, számolni. Köszönhetően részben annak, hogy megkapta a számára szakértői bizottság által előírt heti nyolc óra fejlesztést. De a reményteljes időszakot hamar kiábrándulás követte, a kötelező integráció rémálommá vált.