Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!
A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!
Jelenlegi tudásunk szerint a tömeges oltás az egyetlen módja annak, hogy felszabadulhassunk a koronavírus-járvány miatt bevezett korlátozó intézkedések alól, és azok is biztonságban lehessenek, akik valamiért nem olthatók. Éppen ezért az eddigi tudományos tapasztalatokra alapozva mindenkit arra buzdítunk, hogy oltassa be magát, ha elérhető válik számára olyan oltás, ami megbízható és hatásos. Ahhoz azonban, hogy az oltással kapcsolatban tudatos és tájékozott döntést hozhassunk, a kormánynak végre átláthatóan kellene kommunikálnia a vakcinákról, az oltási tervről és a regisztrációról.
A mostani járványügyi helyzetben kényes az egyensúly a közvélemény tájékoztatása és a személyiségi jogok védelme között.
A közösségi oldalakon és a sajtóban rendre felbukkannak a rossz kórházi körülményeket megörökítő felvételek. Néhány kórházigazgató úgy gondolta, hogy a fényképezés megtiltásával „oldja meg” a problémákat. Most az alapvető jogok biztosa is megerősítette álláspontunkat: ez jogellenes.
Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?
A javaslat véleményezésére adott határidők rendkívűl szorosak voltak, ami alapjaiban gyengíti a társadalmi egyeztetést. Az általunk vizsgált módosítások kapcsán több adatvédelmi szempontból fontos javaslatot tettünk.
A tavaly novemberi, a pécsi egyetemi kampuson történt lövöldözés sokkolta az országot, mindenki a miértekre volt kíváncsi. Közben az elkövető mentális egészségére vonatkozó adatok kerültek nyilvánosságra, úgy, hogy az ő személyazonossága is korán beazonosíthatóvá vált. Levelet írtunk az adatvédelmi biztosnak és az ügyben eljáró igazságügyi orvos szakértőnek.
2009. június 1-jétől a Cseh Köztársaságban a munkavállalói illetve letelepedési vízumkérelmekhez csatolni kell egy orvosi igazolást, amely igazolja, hogy a kérelmező sem szifiliszben, sem tuberkulózisban nem szenved, illetve nem HIV-fertőzött. Ez az új rendelkezés azonban nem vonatkozik egységesen minden ország állampolgáraira, Kongó, Kenya, Moldávia, Mongólia, Nigéria, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Vietnam szerepelnek a listán.