Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!
A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) roma származású ügyfelének magánélethez való jogát, amikor az önkormányzat jogalap nélküli ellenőrzést végzett gyöngyöspatai lakosok házaiban.
Számtalan települést és állampolgárt érint az a probléma, hogy az önkormányzatok által kiadott közösségi együttélési rendeletek alapjogsértő szabályokat tartalmaznak. Legtöbbször a szabályt megalkotó képviselő-testületek sincsenek tisztában azzal, hogy miről rendelkezhetnek a közösségi együttélés alapvető szabályaként és miről nem. Ezen szeretnénk változtatni, és hozzájárulni egy egységes, jogszerű gyakorlat kialakításához.
5 megyében 125 önkormányzat közösségi együttélési rendeletében találtunk a magánszférát súlyosan sértő szabályokat. 2018 végén arra kértük a vizsgált megyék kormányhivatalait, hogy szólítsák fel az önkormányzatokat a jogsértő rendeleti szabályok hatályon kívül helyezésére.
Elsőfokon pert nyertünk a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben, amit a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottunk.
Borsod megyében már legalább nyolc településen léptetett életbe az önkormányzat olyan helyi rendeletet, amely kizárja mindazokat a szociális juttatásokból és a közmunkából, akik más településtől kapott költözködési támogatással telepednének le náluk (vagyis: a miskolcról „kitelepített” romákat). Először a Kormányhivataltól kértük, hogy lépjen fel e súlyosan diszkriminatív szabályozásokkal szemben. Miután ez az út nem bizonyult hatékonynak, az ombudsmanhoz fordultunk.
A TASZ szerint a miskolci lakásrendelet ezév májusi módosítása alaptörvény-ellenes: sérti a helyi mélyszegénységben élők, főleg a romák egyenlő bánásmódhoz való jogát más alapjogok gyakorlásával összefüggésben. Ezért a TASZ a múlt héten beadvánnyal fordult az ombudsmanhoz, arra kérve őt, hogy támadja meg a rendelet-módosítást az Alkotmánybíróság előtt.
Az illetékes ügyészségekhez és kormányhivatalokhoz fordultunk, hogy vizsgálják ki a törvénysértő gyakorlatot. Korábban már többször élesen bíráltuk a hajléktalanság kriminalizációját szolgáló jogalkotást, most azonban a gyakorlat még az emberi méltóságot sértő jogszabályoknak sem felelt meg. A kormányhivatalok jogosultak törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására az önkormányzati intézkedések vonatkozásában, az ügyészség pedig ellenőrzi a szabálysértési hatóságok eljárásának és intézkedésének törvényességét.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság a mai tárgyaláson megszüntetett két szabálysértési eljárást is annak az aktivistának az ügyében, aki az egyik szószólója volt egy demonstratív lakásfoglalási akciónak egy üresen álló VII. kerületi épületben. A bíróság javarészt elfogadta a hajléktalant képviselő Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje, Fazekas Tamás érveit.
Az Alkotmánybíróság határozatának értelmében alkotmányellenes hajléktalanokat azért bírságolni, mert életvitelszerűen közterületen laknak. A TASZ szerint az Alkotmánybíróság akkor járt volna el helyesen, ha a már befejezett szabálysértési eljárások felülvizsgálatát elrendeli.
A TASZ a kunyhórombolás ellen fellépő A Város Mindenkié aktivistáinak képviseletében az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, mert a bíróság szerint szabálysértést követtek el, amikor a jogsértő kunyhóbontást meg akarták akadályozni, és a helyszínt nem hagyták el.