Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!
A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!
Bejelentette Áder János köztársasági elnök a kormány gyűlöletkeltő, a szexuális és nemi kisebbségeket kiközösítő népszavazásának dátumát, ami a választásokkal egy napon, április 3-án lesz. A civil szervezetek érvénytelen szavazásra buzdítanak minden szavazópolgárt, hogy Magyarországon mindannyian biztonságban és egyenlőségben élhessünk.
Kedden átment a homofób és transzfób népszavazás négy kérdése az országgyűlésen, de az ötödik kérdésről sem mondott le a kormány: a népszavazás útjába álló kúriai ítéletet megtámadta az Alkotmánybíróságon. Nyolc civil szervezet annak érdekében írt most az Alkotmánybíróságnak, hogy a kormány kezdeményezése a lehető legkevesebb kárt okozhassa, és az ötödik kérdésben ne lehessen elrendelni népszavazást.
A benyújtott kérdések azt igazolják a szervezet szerint, hogy a kormány kezdeményezése nem a népakarat valódi kinyilvánításáról szól, hanem arról, hogy a kabinet a népszavazás álcája mögött folytassa a saját polgáraival szembeni gyűlöletkeltést, a gyerekeket használva fel eszközként.
A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) most megjelent kiadványa egyedülálló kezdeményezés Magyarországon: 24 olyan előítélet-motivált bűncselekményt mutat be, amelyek 2009-2013 között történtek, és a munkacsoport tagjainak valamelyike - közöttük a TASZ - jogi képviseletet látott el benne. Segítségével a közvélemény tájékozottabb lehet a témában, a hatóságok és a szakma pedig célzottabb és eredményesebb választ tud adni a felmerülő problémákra.
A Minority Rights Groups International (MRG) nevű nemzetközi emberi jogi szervezet ma hozta nyilvánosságra angol nyelvű éves jelentését, amely Európa különböző országaiban a kisebbségi csoportokkal szembeni gyűlöletbeszéddel és erőszakos gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozik. A kiadvány példákat és esettanulmányokat is bemutat Bulgáriáról, az Egyesült Királyságról, Franciaországról, Grúziáról, Görögországról, Magyarországról, Oroszországról, Törökországról és Ukrajnáról. A magyar esettanulmányt Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogramjának vezetője írta.
Már elektronikusan is elérhetők a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munakcsoport szakértőinek, köztük a TASZ Romaprogram-vezetőjének a Fundamentum c. emberi jogi folyóiratban illetőleg a Belügyi Szemlében megjelent írásai gyűlölet-bűncselekmény témában.
Emberi jogi szervezetek közös javaslattal hívják fel a jogalkotók figyelmét, hogy a jelenleg az Országgyűlés által tárgyalt új Büntető Törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak védelmét.
Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt (pdf) juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot öt főbb problémakört kiemelve. A civilek véleménye szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene nevesítenie, és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták továbbá, hogy az új Btk. tervezete megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét.
A gyűlölet-bűncselekmények elleni, nemzetközi szervezetek által is gyakran kritizált erőtlen fellépés hazánkban a jogi szabályozás hiányosságaiból is adódik. Erre a megállapításra jutottunk, amikor az új Büntető Törvénykönyv jelenleg zajló kodifikációjához kapcsolódóan négy másik, a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépés terén komoly tapasztalattal rendelkező civil szervezettel együtt áttekintettük az ilyen bűncselekményekre vonatkozó hatályos büntetőjogi szabályozást.