A bevándorlás jelenségére a helyzet összetettségével összhangban kell keresni megoldásokat. Ez nem csak európai vagy magyar helyzet, a világnak megoldást kell találnia arra, hogy soha nem látott tömegek kénytelenek elhagyni az otthonukat. Jogvédő szervezetként határozott véleményünk, hogy ezek a válaszok csak úgy születhetnek meg, ha a gyűlölet szítása nem viszi el az erőforrásokat, és ha ezek a megoldások a jogrendünket, illetve kultúránkat meghatározó értékek, többek között az emberi jogok alapjain állnak. Bár közvetlen jogi segítséget (képviseletet, tájékoztatást) nem nyújtunk menekült embereknek, fontosnak tartjuk, hogy a magyar állam működése során tiszteletbe tartsa az emberi jogokat, illetve szakmai álláspontunkat megosszuk a kormánnyal és a polgárokkal. Ennek érdekében 2017-ben többrészes beszélgetéssorozatot tartottunk, amelyhez kapcsolódóan álláspontokat készítettünk.
A minőségi közoktatás alapvető fontosságú. Mi azt támogatjuk, hogy aki szeretne, lehessen magántanuló, és óvodába se legyen kötelező járni. Szerintünk az helyes, ha az állam által szervezett közoktatás világnézetileg semleges – ehhez képest ma az egyházi iskolák több állami pénzt kapnak, mint az államiak.
Egyik legfontosabb célunk, hogy mindenki szabadon bírálhassa a közhatalom gyakorlóit, és ne érje hátrány azokat a polgárokat, akik kritikát fogalmaznak meg a hatalommal szemben, akár szóban, akár írásban, akár egy tüntetés keretében.
2017-ben és 2018-ban megerősítjük a részvételi jogokkal kapcsolatos tevékenységünket annak érdekében, hogy Magyarországon szabad és tisztességes választások legyenek. Ennek során monitorozzuk a választásokkal kapcsolatos jogalkotást és jogalkalmazást, illetve dolgozunk a választással kapcsolatos szabályok közérthetővé tételén. Jogsegélyt nyújtunk polgárok, jelöltek és jelölőszervezetek számára.
Dolgozunk azért, hogy a polgárok civil szerveződései szabadon működhessenek Magyarországon és megvédjük azokat az aktivistákat, akiket jogsérelem ér amiatt, mert vállalták a véleményüket.