Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!
A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!
A titkosszolgálatok lényegében korlátlan adatgyűjtési jogosítványokkal rendelkeznek Magyarországon. A megfigyelésnek nincsenek szigorú feltételei, és még ezeket sem független szerv ellenőrzi. A Pegasus-ügy kapcsán beigazolódott, hogy nem elméleti jellegű problémáról van szó: úgy törhették fel magyar állampolgárok telefonjait, hogy ennek semmilyen nemzetbiztonsági oka nem volt. Pedig minden ember természetes és alapvető szükséglete, hogy életének legyen olyan tartománya, amelyhez nem férhet hozzá senki, hanem csak az övé. Nem beszélhetünk emberi méltóságról ott, ahol teljesen átláthatóvá válunk az állam számára. Ezért úgy döntöttünk, minden lehetséges fórumon fellépünk a Pegasus-ügy érintettjeit képviselve, hogy elejét vegyük a politikailag motivált megfigyeléseknek.
Ezen az oldalon bemutatjuk az összes jogi tevékenységet, amelyet a TASZ a Pegasus-ügyben végez.
Egyre szélesebb körben, és szinte mindig társadalmi vita nélkül vetnek be arcfelismerő rendszereket polgáraik megfigyelésére és követésére az államok. A hiányos szabályozás alapvető jogokat sért, a technológia pontatlanságai pedig a diszkriminációt is felerősítik. A Szabadságjogi Szervezetek Nemzetközi Hálózata (INCLO) az adatvédelem napján jelentést tesz közzé a nemzetközi tapasztalatokról, amelynek elkészítésében a TASZ is részt vett – a probléma Magyarországot is érinti.
Birtokunkba került egy a Belügyminisztérium Jogszabály Előkészítő Osztályának vezetője által létrehozott dokumentum, amely a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról címet viseli. A tervezet számos, alapvető jogot korlátozó rendelkezést tartalmaz. A Társaság a Szabadságjogokért ezúton teszi közzé véleményét a megalkotni tervezett szabályokról.
Az igazságügyi miniszter elnézést kért a tisztségéből jogellenesen elmozdított korábbi adatvédelmi biztostól. A Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a magyar polgároktól kellett volna elnézést kérnie, a sajnálkozás pedig nem is orvosolja a jogsértést. Minderről az alábbi nyílt levelet írták Trócsányi Lászlónak.
Az Európai Bíróság mai ítélete kimondta: jogsértően történt az adatvédelmi biztos intézményének lecserélése a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra. Ez alapján egyértelmű: a kétharmados felhatalmazottság sem menti fel a magyar államot az európai normák alól.
A Kormány 2013. november 29-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló T/13215. számú törvényjavaslatot, amit a parlament december 17-én el is fogadott. A törvény jelenleg kihirdetésre vár. A parlamenti vita idején a törvényjavaslat nem különösebben keltette fel a közvélemény figyelmét, elfogadása napján is csak azzal került be a hírekbe, hogy az áldozatok majd nyilvánosságra hozhatják besúgóik kilétét. A törvény azonban ennél érdekesebb rendelkezéseket is tartalmaz.
Az Alkotmánybíróság döntése nyomán egyelőre nem léphet hatályba a nemzetbiztonsági törvény módosításának egy része. A parlament által elfogadott módosítás, mely a közalkalmazottak és közvetlen környezetük folyamatos ellenőrzésére ad felhatalmazást, a TASZ álláspontja szerint súlyosan alapjogsértő.