Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!
A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!
A Kormány 2013. november 29-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló T/13215. számú törvényjavaslatot, amit a parlament december 17-én el is fogadott. A törvény jelenleg kihirdetésre vár. A parlamenti vita idején a törvényjavaslat nem különösebben keltette fel a közvélemény figyelmét, elfogadása napján is csak azzal került be a hírekbe, hogy az áldozatok majd nyilvánosságra hozhatják besúgóik kilétét. A törvény azonban ennél érdekesebb rendelkezéseket is tartalmaz.
750 ezer forintos lobbiajándék, összehasonlíthatatlan vagyonnyilatkozatok, újságírók két hetes kitiltása és a parlamenti közvetítések irányítottsága. A héten tárgyalja a Parlament a saját működéséről szóló törvényjavaslatot.
Pintér Sándor belügyminiszter álláspontja szerint levéltitok megsértésének a büntető törvénykönyvben foglalt tényállása valósult meg, amikor Jose Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének a magyar miniszterelnökhöz írt levele nyilvánosságra került. A TASZ álláspontja szerint a levelet Mong Attila újságíróhoz kiszivárogtató forrás nem követett el bűncselekményt.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért az adatvédelmi biztos védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A három jogvédő szervezet szerint a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.
A Pénzügyminisztérium véleményezésre megküldte azt a törvénytervezetet, amely annak adja meg a jogi kereteit, hogy a nagy állami adatbázisokban nyilvántartott személyes adatokat, anonimizálás után, hogyan lehet kutatási célokra felhasználni.
Sok szó esett az AB ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított perünkről, úgy tűnik ezzel a végzéssel most véget ért. Egy közhatalmi szerv (Országgyűlés) egyik tagjának egy másik közhatalmi szervhez (Alkotmánybíróság) intézett indítványa személyes adatnak minősül. Olvassa el a Legfelsőbb Bíróság határozatát!
A Fővárosi Ítélőtáblának az Alkotmánybíróság elleni perünkben hozott jogerős határozata ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztettünk be a Legfelsőbb Bírósághoz.
Megérkezett az Alkotmánybíróság elleni perünk másodfokú ítéletének írott változata. A perről részletesen beszámoltunk honlapunkon és az üggyel a sajtó is sokat foglalkozott. Most az ítélet szövegének közreadásán túl csak néhány érdekességre szeretnénk felhívni a nyilvánosság figyelmét.
A Fővárosi Ítélőtábla 2005. május 5-i tárgyalásán másodfokon, jogerősen is elutasította a Társaság a Szabadságjogokért keresetét. A TASZ 2004 novemberében perelte be az Alkotmánybíróságot közérdekű adat közlésének megtagadása miatt.
Már a köztársasági elnök aláírására vár az adatvédelmi törvény módosítása, amely a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó számos fontos szabályt érint. Pontosították a közérdekű adat fogalmát, változtak a személyes adatoknak az Európai Gazdasági Térségen kívülre továbbításának szabályai. A jövőben a módosítás nyomán megtudhatjuk, hogy a közfeladatot ellátó személyek mennyit keresnek, és az Alkotmánybíróság által kifogásolt döntés-előkészítő, illetve belső használatú adatok definíció is kikerült a törvényből, hogy helyét egy a nyilvánosságot hasonlóan korlátozó szabálynak adja át.