Jogi eljárások keretében dolgozunk a korrupció ellen. Teszünk azért, hogy komoly jogi következményei legyenek az állami titkolózásnak, és hogy az állam szervei a mindennapokban is átláthatóan működjenek. Tesszük mindezt úgy, hogy magunk is közérdekű adatokat igénylünk, illetve peres eljárásokban képviselünk adatigénylőket.
A kábítószerhasználók üldözését rossznak tartjuk. Az államnak nem büntetőjogi eszközökkel kellene fellépnie, hanem az ártalom csökkentését lehetővé tevő eszközöket alkalmaznia.
A bevándorlás jelenségére a helyzet összetettségével összhangban kell keresni megoldásokat. Ez nem csak európai vagy magyar helyzet, a világnak megoldást kell találnia arra, hogy soha nem látott tömegek kénytelenek elhagyni az otthonukat. Jogvédő szervezetként határozott véleményünk, hogy ezek a válaszok csak úgy születhetnek meg, ha a gyűlölet szítása nem viszi el az erőforrásokat, és ha ezek a megoldások a jogrendünket, illetve kultúránkat meghatározó értékek, többek között az emberi jogok alapjain állnak. Bár közvetlen jogi segítséget (képviseletet, tájékoztatást) nem nyújtunk menekült embereknek, fontosnak tartjuk, hogy a magyar állam működése során tiszteletbe tartsa az emberi jogokat, illetve szakmai álláspontunkat megosszuk a kormánnyal és a polgárokkal. Ennek érdekében 2017-ben többrészes beszélgetéssorozatot tartottunk, amelyhez kapcsolódóan álláspontokat készítettünk.
Egyik legfontosabb célunk, hogy mindenki szabadon bírálhassa a közhatalom gyakorlóit, és ne érje hátrány azokat a polgárokat, akik kritikát fogalmaznak meg a hatalommal szemben, akár szóban, akár írásban, akár egy tüntetés keretében.
Magyarországon a jogsértő megfigyelés is törvényes: az elrendelésének nincsenek szigorú feltételei, és azt nem független szerv, hanem az igazságügyi miniszter engedélyezi. A művelet egésze felett a függetlennek szintén nem nevezhető adatvédelmi hatóságnak lenne lehetősége kontrollt gyakorolni, amely azonban bizonyította, hogy nem alkalmas erre a feladatra.