Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!
A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!
2014. január 1-től hatályos az új bejelentővédelmi törvény. A K-Monitor és a TASZ most megpróbál válaszolni a szabályozással kapcsolatos néhány alapvető kérdésre, amiket a következő Horváth Andrásnak érdemes átgondolnia, mielőtt cselekszik.
A törvény elemzésekor felmerült kérdések és ellentmondások miatt szükségesnek láttuk megkérdezni, hogy mire is gondolt a költő - aki jelen esetben a törvény előkészítésében oroszlánrészt vállaló KIM - a szöveg írásakor.
A Legal Leaks Eszköztár a média bármely területén - nyomtatott vagy online média, rádió, televízió - dolgozó újságíróknak, valamint azoknak a bloggereknek és más, információval foglalkozó szakembereknek szól, akiknek munkájuk során állami/kormányzati szervezetek vagy intézmények birtokában lévõ adatokat kell megszerezniük.
Ha első kézből szeretne információt szerezni közügyekről, ha gyanús Önnek, hogy valamely állami szerv, hivatal, önkormányzat nem tartja tiszteletben mások jogait vagy törvényellenesen működik, vagy ha csak az állam működését szeretné jobban átlátni, akkor kérdezzen!
Kérjen közérdekű adatot bármely állami szervtől és terjessze azokat, éljen alkotmányos jogával!
A következőkben olyan kérdésekre kap választ, amelyek a mindenkit megillető a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjognak a gyakorlása kapcsán gyakran felmerülnek. Szinte biztos, hogy számos olyan kérdés is megfogalmazódik Önben, amelyre ezen az oldalon nem kap választ, ebben az esetben keresse meg a TASZ jogsegélyszolgálatát.
Nem adja ki az Európai Bizottság az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) jelentését az Elios-ügyről, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt Eleven Gyál civil csoport beperelte a Bizottságot.
Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.
A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.
Egy 2015-ös törvénymódosítás óta a közérdekű adatok kiadására fordított munkaerő árát is elkérhetik az adatkezezelők. Legutóbb két héte döntött úgy a bíróság egyik ügyünkben, hogy a közérdekű adatok kiadásáért nem kérhető költségtérítés. Ez már nem az első ilyen döntés, . a magyar bíróságok egyre gyakrabban szabnak annak gátat, hogy az átláthatóságot költségtérítéssel nehezítsék. Három ügyünkön keresztül mutatjuk be, hogy miért nagyon fontos az, hogy a közérdekű adatokhoz ingyen jussanak hozzá az újságírók,és rajtuk keresztül a tágabb nyilvánosság.
Első fokon nyertünk abban a perben, amit Kacsoh Dániel újságíró indított ellenünk. A Magyar Hírlap munkatársa olyan adatok kiadásának megtagadása miatt perelt be minket, amelyeket nem vagyunk kötelesek kiadni az újságírónak, mert azok nem közérdekű adatok. Kacsoh annak ellenére perelt, hogy mi már most is több adatot teszünk közzé honlapunkon, mint amennyit a törvény szerint kötelező lenne. A bíróság a nekünk adott igazat.