Téma szűrés

437
szűrt
4086
összesen

Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!

A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!

KISOKOS: A közérdekű bejelentők védelméről

2014. január 1-től hatályos az új bejelentővédelmi törvény. A K-Monitor és a TASZ most megpróbál válaszolni a szabályozással kapcsolatos néhány alapvető kérdésre, amiket a következő Horváth Andrásnak érdemes átgondolnia, mielőtt cselekszik.

A törvény elemzésekor felmerült kérdések és ellentmondások miatt szükségesnek láttuk megkérdezni, hogy mire is gondolt a költő - aki jelen esetben a törvény előkészítésében oroszlánrészt vállaló KIM - a szöveg írásakor.

KISOKOS: Adatigénylés az Európai Unió intézményeitől

KISOKOS: Újságíróknak közérdekű adat megszerzéséről

A Legal Leaks Eszköztár a média bármely területén - nyomtatott vagy online média, rádió, televízió - dolgozó újságíróknak, valamint azoknak a bloggereknek és más, információval foglalkozó szakembereknek szól, akiknek munkájuk során állami/kormányzati szervezetek vagy intézmények birtokában lévõ adatokat kell megszerezniük.

KISOKOS: Mit kell tudni az információszabadságról?

A következőkben olyan kérdésekre kap választ, amelyek a mindenkit megillető a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjognak a gyakorlása kapcsán gyakran felmerülnek. Szinte biztos, hogy számos olyan kérdés is megfogalmazódik Önben, amelyre ezen az oldalon nem kap választ, ebben az esetben keresse meg a TASZ jogsegélyszolgálatát.

KISOKOS: Közérdekű adatot kérő levelek

Ha első kézből szeretne információt szerezni közügyekről, ha gyanús Önnek, hogy valamely állami szerv, hivatal, önkormányzat nem tartja tiszteletben mások jogait vagy törvényellenesen működik, vagy ha csak az állam működését szeretné jobban átlátni, akkor kérdezzen!

Kérjen közérdekű adatot bármely állami szervtől és terjessze azokat, éljen alkotmányos jogával!

Két év korrupciója egy jelentésben

A jogállam eróziója és a korrupció közpolitikai eszközzé emelése Magyarországon egyszerre, egymással szoros összefüggésben történik, többnyire valamilyen közérdekű cél mögé rejtve. Az elmúlt két évben e közérdekű cél a járvány elleni védekezés volt. A K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért ezt a folyamatot dokumentálta az elmúlt két évben. E munkának az összefoglaló és záró jelentése a 2020 márciusától 2022 márciusáig tartó időszakot öleli fel. Jelentésünkben bemutatjuk az elmúlt két év legjelentősebb átláthatatlanságot fokozó és korrupció elleni fellépést nehezítő változásait, költségvetési visszásságait, a közvagyon kiszervezését és az ellenzéki önkormányzatokat aránytalanul hátrányosan érintő intézkedéseit.

Fővárosi Törvényszék: jogellenesen rejtegeti az EMMI az egészségügyi szakpolitikai programokat

A Háttér Társaság a TASZ közreműködésével indított pert az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) szemben, mivel az nem volt hajlandó kiadni az évekkel ezelőtt elfogadott egészségügyi szakpolitikai programokat, arra hivatkozva, hogy azok döntéselőkészítő adatnak minősülnek. A Fővárosi Törvényszék szerint azonban az EMMI ezt nem tudta megfelelően bizonyítani, ezért az adatok kiadására kötelezte a minisztériumot.

Itt a K-monitor és a TASZ hatodik korrupciófigyelő jelentése

Hatodik jelentésünk a 2021. októbere és 2021. decembere/januárja közötti időszakot tekinti át. Bemutatjuk, hogy:

Megszerezte és nyilvánosságra hozza a TASZ az Elios-jelentést

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Eleven Gyál civil csoportot képviselve megszerezte az Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálati jelentést. A jelentést közzéteszi a szervezet, hogy a sajtó feldolgozhassa, és így a széleskörű nyilvánosság is értesülhessen arról, milyen következtetésekre jutott az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Tiborcz István cégének korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban.

A jelentés itt érhető el.

Alkotmánybírósághoz fordultunk az uniós források elköltésének átláthatóságáért

Oknyomozó újságírók és közérdekű adatperek nélkül nem derülne fény a közpénzek elköltésének titkos útjaira - de van úgy, hogy még velük sem. Pedig az állam köteles átláthatóan működni és nyilvánossá tenni polgárai számára a közpénzekkel való gazdálkodást. Azonban ahelyett, hogy minél követhetőbbé tenné a közpénz útját, egyre inkább ellehetetleníti annak megismerését.

Ezért több ügyben is jogi képviseletet nyújtunk a Direkt36 egykori újságírójának, Zöldi Blankának, aki éveken keresztül próbált információt szerezni különböző, közpénzekből létrejött beruházásokról. Egymásnak ellentmondó bírói ítéletek születtek arról, hogy meddig követhető a közpénzzel való költekezés és egyáltalán közpénz-e az uniós forrás az alvállalkozók kezében. Most több éves pereskedés után az Alkotmánybírósághoz fordultunk az újságíró képviseletében, hogy az uniós források hazai beruházásokban való átláthatóságát teljes terjedelmében érvényesítsük.

Már 2016-ban megpróbálta a kormány a közvagyon MNB-alapítványi kiszervezésével titkosítani a közpénzek elköltését, azonban az Alkotmánybíróság akkor fellépett ellene, kimondva, hogy nem fosztja meg a közpénzt “közpénz-jellegétől” az alapítványosítás, azok átláthatóságát továbbra is garantálni kell, mert ez közérdek. Tehát a “közalapítványoknak” is átláthatóan kell működniük, azok felé bárki fordulhat közadatigényléssel is. A kormány azonban azóta is egyre rafináltabb módokon igyekszik eltüntetni a közpénzeket. 2020 végén Alaptörvény-kiegészítéssel próbálta szűkíteni a közpénz fogalmát azzal, hogy belefoglalta: “közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”. Azonban a kiegészítés nem törölte el az Alaptörvény többi rendelkezését, ezért továbbra is minden közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni, a közpénzekre vonatkozó adatok pedig közérdekű adatok. Így végső soron a bíróságok feladata az Alaptörvény kikényszerítése: a közérdekű adatokat visszatartó szerveket perben kötelezni az adatok nyilvánosságra hozatalára. De a bírói döntés sem mindig elég: egyik ügyünkben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2017 óta tagadja, hogy kezelné bizonyos beruházások építőanyagaira vonatkozó adatait, és hiába kötelezte a bíróság a céget az adatok kiadására, a végrehajtást máig akadályozza, adat tehát továbbra sincs.

A nem megfelelő szabályozás is korlátja az adatokhoz való hozzáférésnek. A közérdekű adatok kiadását szabályozó Infotörvény hiányossága miatt egy másik ügyünkben, ahol a Strabag Általános Építő Kft. nem adta ki a beruházási adatokat, a Fővárosi Ítélőtábla az Alkotmánybírósághoz fordult, ugyanis a jelenlegi szabályozás nem ad garanciát arra az esetre, ha egy nem közfeladatot ellátó, de ugyanúgy közpénzből gazdálkodó cég tagadja meg a közpénzekre vonatkozó tájékoztatást. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy így alkotmányellenes a törvény: 2020. végéig adott időt a parlamentnek a mulasztás orvoslására, azonban hiába írunk már 2022-t, még mindig semmit nem tett az Országgyűlés.

A leginkább aggályos viszont az, hogy a bíróságok eltérően értelmezik, hogy milyen mélységig kell átláthatónak lennie a közpénzek felhasználásának. Leginkább a Mészáros és Mészáros Kft-vel szembeni perünk mutat erre rá, melyben a megtagadott adatok kiadásával kapcsolatban hat bírói ítélet is született, eltérő végkövetkeztetésekkel. Az ügyben az elmúlt évek legjelentősebb infrastrukturális beruházásairól, több tíz milliárd forintból finanszírozott út- és vasútépítéseiről kért a cégtől a Direkt36 újságírója adatokat. Ezek a projektek közpénzből, az Európai Unió támogatásával valósultak meg. Az eddigi kutatások szerint az ügyben érintett projektek esetében több ízben a legfelső politikai körökhöz családi- és baráti szálakon kötődő vállalkozók szállítottak építőanyagot, több száz millió forintnyi fizetség ellenében. A látható állampolgári figyelem és érdeklődés ellenére azonban a magyar állam jelenleg is olyan alapvető információkat titkol a projektekkel kapcsolatban, mint hogy pontosan milyen építőanyagokból, milyen minőségben valósították meg a beruházásokat, és ezért pontosan mely cégek és mennyi fizetséget kaptak.

Az ügyben első- és másodfokon úgy döntött a bíróság, hogy nem lehet a céggel szemben bírósághoz fordulni, majd a Kúria megállapította, hogy lehet, és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. Az új eljárás három szakaszában pedig három különböző álláspont érvényesült. Az elsőfokú bíróság szerint az új Alaptörvény-kiegészítés miatt az uniós forrás nem közpénz, így annak a megismerése nem lehetséges. A másodfokú bíróság szerint megismerhető az adat, mert az Infotörvény szerint közérdekből nyilvános adat az uniós forrás felhasználásával kapcsolatos adat. A Kúria mégis elutasította az adatigény érvényesítését, mert szerinte az alvállalkozók olyan szintjét képezik a szerződéses kapcsolatoknak, melyre nem terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség még akkor sem, ha a Mészáros és Mészáros Kft. feléjük részben vagy egészben európai uniós forrásból teljesíti a kifizetést. A Kúria hasonlóan húzta meg a vonalat a Strabag Rail Kft-vel szembeni ügyben is, ami alapján a Strabag is csak az államháztartás irányába felel a nyilvánosságnak, az alvállalkozóival kötött szerződések adatai nem ismerhetőek meg, hiába teljesíti részben vagy egészben európai uniós forrásból a kifizetéseket. Ebben az ügyben fordultunk most az Alkotmánybírósághoz.

A Kúria a kormány 2016-os törekvéséhez hasonlóan egy bizonyos szinten megállítja a közpénz követhetőségét. Pedig akkor átlátható egy beruházás, ha az elejétől a végéig az, a folyamatban nem veszti el a közpénz a közpénz jellegét, ahogyan ezt az Alkotmánybíróság egyszer már kimondta. Most azt kérjük az Alkotmánybíróságtól, hogy biztosítsa az újságíró tájékozódását szemben azzal a precedenssel, melyben a Kúria kimondta, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. alvállalkozói kifizetései nem minősülnek közpénznek, és állapítsa meg, hogy az uniós forrásokból megvalósuló beruházások közpénznek minősülnek (hiszen az állam, a tagállam bevételei), valamint megismerhetőségük önmagában is közérdeket szolgál (jogunk van tudni, hogy az EU forrásai hogyan hasznosulnak).

Az Alkotmánybíróság előtt a feladat, hogy a demokratikus átláthatóság védelmében az információszabadság érvényesítésével áttörje a Kúria által önkényesen épített gátat. A közpénz ugyanis a közé, jogunk van tehát megismerni a sorsát és számonkérni az államon az utolsó fillérig, ahogyan az újságíróknak joguk van tájékoztatni az állampolgárokat az állami költekezésekről. Az átláthatóság és a sajtó szabadsága kiemelt közérdek.


Átláthatóság

Jogi eljárások keretében dolgozunk a korrupció ellen. Teszünk azért, hogy komoly jogi következményei legyenek az állami titkolózásnak, és hogy az állam szervei a mindennapokban is átláthatóan működjenek. Tesszük mindezt úgy, hogy magunk is közérdekű adatokat igénylünk, illetve peres eljárásokban képviselünk adatigénylőket.

Segítség