Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!
A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!
Az alábbi kiadványunk gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára tartalmaz hasznos információkat. Mit jelent egyáltalán az, hogy gyűlölet-bűncselekmény? Milyen gyűlölet-bűncselekményeket ismer a magyar jog? Hogyan tegyünk feljelentést? Hogyan zajlik a nyomozás? Mi történik utána, a büntetőeljárás későbbi szakaszaiban? Mik a sértett jogai, kötelezettségei? Ejárhat-e ügyvéd a sértett képviseletében? Milyen pénzügyi támogatást nyújt az állam bűncselekmények áldozatainak, és milyen feltételekkel? Lehet-e kérni kártérítést? Ezekre, és hasonló kérdésekre talál választ informatív anyagunkban:
2018 végén 5 megye valamennyi közösségi együttélési rendeletét megvizsgáltuk, és 125 helyi önkormányzati rendeletben találtunk a magánszférát sértő, jogellenes rendelkezéseket. Ezért Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatalaihoz fordultunk és kértük, hogy bocsássanak ki törvényességi felhívást az érintett önkormányzatok képviselő-testületei részére a támadott rendelkezések hatályon kívül helyezése iránt. Akciónk sikeresen zárult, a kormányhivatalok sok érvünkkel egyetértettek, és felhívásuk folytán a képviselő-testületek a támadott rendelkezések jó részét hatályon kívül helyezik.
Tíz éve gyilkolták meg Tatárszentgyörgyön roma származásuk miatt Csorba Róbertet és ötéves kisfiát. Ez a nap emblematikus lett azóta, ilyenkor a romák elleni rasszista sorozatgyilkosság valamennyi áldozatára emlékezünk.
Elsőfokon pert nyertünk a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben, amit a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottunk.
2017 nyarán 55 olyan önkormányzati szociális rendeletet támadtunk meg, melyben a legszegényebb lakosokat kötelezik lakásaik takarítására, a tűzifa gúlába állítására, ha szociális segélyt akarnak kapni. A négy megye kormányhivatalai fele részt igazat adtak nekünk, ezúttal a megmaradt, jogsértő rendeleteket támadtuk meg az ombudsman előtt.
Mai ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették roma származású ügyfelünk alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) véleményezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) készülő rendelettervezetét, amely a szegregáció lehetőségét teremti meg. A Minisztériumnak megküldött álláspontunk szerint a világnézeti meggyőződésen alapuló szegregáció három okból is jogellenes: sérti az állam világnézeti semlegességét; alapjogok gyakorlása illetve alkotmányos értékek érvényre juttatása érdekében szükségtelen, valamint nem biztosítható az önkéntessége.
Borsod megyében már legalább nyolc településen léptetett életbe az önkormányzat olyan helyi rendeletet, amely kizárja mindazokat a szociális juttatásokból és a közmunkából, akik más településtől kapott költözködési támogatással telepednének le náluk (vagyis: a miskolcról „kitelepített” romákat). Először a Kormányhivataltól kértük, hogy lépjen fel e súlyosan diszkriminatív szabályozásokkal szemben. Miután ez az út nem bizonyult hatékonynak, az ombudsmanhoz fordultunk.
A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) most megjelent kiadványa egyedülálló kezdeményezés Magyarországon: 24 olyan előítélet-motivált bűncselekményt mutat be, amelyek 2009-2013 között történtek, és a munkacsoport tagjainak valamelyike - közöttük a TASZ - jogi képviseletet látott el benne. Segítségével a közvélemény tájékozottabb lehet a témában, a hatóságok és a szakma pedig célzottabb és eredményesebb választ tud adni a felmerülő problémákra.
Mai ítéletében megerősítette az első fok döntését a Fővárosi Ítélőtábla, és kimondta, hogy nem sértette a HírTv jóhírnevét, amikor a TASZ blogposztjában azt írta, hogy a HírTv Keresztmetszet című műsora manipulált, szándékosan félrevezette közönségét, alaptalanul vádaskodott és megsértette a hiteles újságírás alapszabályait.