Téma szűrés

478
szűrt
3859
összesen

Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!

A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!

KISOKOS: Gyűlöletbűncselekmények áldozatainak

Az alábbi kiadványunk gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára tartalmaz hasznos információkat. Mit jelent egyáltalán az, hogy gyűlölet-bűncselekmény? Milyen gyűlölet-bűncselekményeket ismer a magyar jog? Hogyan tegyünk feljelentést? Hogyan zajlik a nyomozás? Mi történik utána, a büntetőeljárás későbbi szakaszaiban? Mik a sértett jogai, kötelezettségei? Ejárhat-e ügyvéd a sértett képviseletében? Milyen pénzügyi támogatást nyújt az állam bűncselekmények áldozatainak, és milyen feltételekkel? Lehet-e kérni kártérítést? Ezekre, és hasonló kérdésekre talál választ informatív anyagunkban:

Tovább romlott a magyar jogállamiság állapota az Európai Bizottság jelentése szerint

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése minden vizsgált területen súlyos problémákat mutat Magyarországon, visszaigazolva a civil szervezetek aggályait. Érdemi javulást nem tudott azonosítani az Európai Bizottság egyetlen területen sem, ami különösen aggasztó annak fényében, hogy a jogállamisági problémák miatt Magyarország jelentős uniós forrásoktól eshet el. Nyolc hazai civil szervezet közös értékelése az uniós jelentésről.

Kedden jelenik meg az Európai Bizottság második jogállamisági jelentése

A hírek szerint július 20-án jelenik meg az Európai Bizottság 2020-ról szóló jogállamisági jelentése. A 2019-ről szóló, előző jelentés minden vizsgált területen a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarország kapcsán, visszaigazolva a civil szervezetek aggályait. A kormány jogállamiságot sértő tavalyi lépései fényében meglepő lenne, ha idén más lenne az összkép. A civil szervezetek abban bíznak, hogy idén a kritika mellett ajánlásokat is megfogalmaz majd az Európai Bizottság a jelentésben, és a problémák beazonosítását konkrét lépések követik majd.

Épül a Fidesz mélyállama – itt a negyedik Korrupciófigyelő jelentés

Informális személyes kapcsolatok hálózatán keresztül betonozza be hatalmát a kormánypárt.

A demokrácia alapjait forgatja ki a kormány az új civilellenes törvénnyel

A hatalom azokat a szervezeteket vonja szoros állami ellenőrzés alá, amelyeket a polgárok a hatalomgyakorlás kontrolljára hoztak létre, és gyanúsnak állítja be az egyik legfontosabb állampolgári erényt, a közügyek alakításában való részvételt.

A védettségi igazolvány azért diszkriminatív, mert nem a védettséget igazolja

Ha valaki a saját elhatározásából dönt úgy, hogy nem oltatja be magát, attól bizonyos feltételek teljesülése esetén nem jogsértő megtagadni az újrainduló szolgáltatásokat. Számos más esetet azonban egyszerűen figyelmen kívül hagyott a kormány, amivel jogellenesen diszkriminál. Állásfoglalásunkban azt vizsgáljuk, hogy a védettségi igazolvánnyal kapcsolatban megvalósuló szabályozás mennyire felel meg a korábban közölt jogi szempontjainknak.

Korrupciófigyelő: Teljes ágazatok kerülnek a kormány klientúrájának befolyása alá

A felsőoktatás mellett szinte észrevétlenül került kormányközeli kezekbe a magyar gázszolgáltatás jelentős része, a bankszektor egy újabb szelete, és folyamatban van az állami koncessziók központosított kiszervezése is. Itt a K-Monitor és a TASZ harmadik Korrupciófigyelő jelentése.

Magyarországi kórkép a jogállamról

Készül az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése. Ehhez szolgáltatott együtt anyagot az Európai Bizottság kérdéssorára válaszolva nyolc magyar civil szervezet: az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország. Az angol nyelvű beadvány teljes szövege itt olvasható. A tavalyi (első) jogállamisági jelentés Magyarországra vonatkozó megállapításaihoz képest a helyzet a civil szervezetek szerint majdnem minden tekintetben tovább romlott. A kormányerő a járványhelyzetet kihasználva tovább erősítette eddig is hegemón helyzetét. Mi is történt 2020-ban a magyar jogállammal? A civil szervezetek 2020. március eleji közös jelentését szemlézzük.

A járvány nem lehet ürügy az időhúzásra az Alkotmánybíróság szerint sem

Meg kell jelölniük az állami szerveknek, hogy pontosan milyen feladatuk maradna ellátatlanul, ha időben válaszolnának az adatigénylésekre.

Facebook-törvény: nem a cenzúráról, hanem az átláthatóságról kell szabályozást alkotni

A platformokat a törlések és letiltások miatt éri a legtöbb kritika, de a fő gond az, hogy a felhasználók nem tudnak utánanézni az őket érintő döntések hátterének.

Segítség