Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!
A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!
Felhívjuk az olvasó figyelmét arra, hogy a jogszabályi környezet 2018. október 1-től jelentős mértékben változott: hatályba lépett a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény.
Ezért számos kérdést nem is lehet előzetesen egyértelműen
megválaszolni. A kérdéses pontokat külön jelezzük, illetve a
jogalkalmazói gyakorlat kialakulása nyomán frissítjük a tájékoztatást.
A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.
A gyülekezéshez való jog alapvető emberi jog. A gyülekezések során bárki másokkal közösen kinyilváníthatja véleményét, történjen az köz- vagy magánterületen. A véleménynyilvánítás történhet némán, beszéddel, énekkel, maszkban, álldogálva, vagy menetben is. A TASZ tekintet nélkül mondanivalójára minden, gyülekezési jogával élni akaró polgárnak jogsegélyt nyújt, forródrótunkon ügyvédeink éjjel-nappal elérhetőek.
TÜNTETSZ? ENGEDETLENKEDSZ? ERŐSZAKOSKODNÁL?
Fejezd ki a véleményed bátran, de ne sértsd meg mások jogait!
A tüntetések apropóján összegyűjtöttük azokat a fontos szempontokat, amiket mindenkinek, aki csatlakozik az utcai rendezvényekhez, ajánlunk megismerni, megfontolni.
Nem szabad az a társadalom, amelyik nem tiltakozhat. A véleménynyilvánítás szabadsága és annak közösségi módja, vagyis a gyülekezéshez való jog is alapvető szabadságjogok, amelyek gyakorlását az állam köteles biztosítani. Alapvető jog gyakorlását az állam csak akkor korlátozhatja, ha csak korlátozás árán érvényesíthet egy adott esetben fontosabb másik alapjogot, de akkor is csak arányosan, a feltétlenül szükséges mértékben járhat el. Veszélyhelyzet kihirdetésekor azonban az Alaptörvény szerint különleges jogrend érvényesül, amiben akár fel is függeszthető az alapjogok gyakorlása. Különösen felértékelődik így az Alkotmánybíróság szerepe: garantálnia kell, hogy a kormány – kezében az alapvető jogaink felfüggesztésének lehetőségével – nem él vissza a hatalmával, melyet kizárólag a veszélyhelyzet elhárítására kapott.
Orbán Viktor háza előtt is tüntettek volna a devizahitel-károsultak, a rendőrség azonban a törvényben nem szereplő indokokra hivatkozva, feltételezésekre alapozva tiltotta meg a demonstrációt. A szervező a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságáig ment, ahol kimondták, hogy az előzetes tiltás jogsértő volt.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság egy évvel ezelőtt kérte Kozma Ákostól, az alapvető jogok biztosától, hogy vizsgálja ki a békés gyülekezéshez fűződő jog érvényesülését a koronavírus-járvány idején bevezetett gyűléstilalommal és az annak ellenére megtartott tüntetések rendőrségi kezelésével összefüggésben. Tíz hónap hallgatás után az ombudsman arról tájékoztatta a kezdeményezőket, hogy nem indít vizsgálatot. A civil jogvédők válaszlevélben hívják fel a figyelmet arra, hogy a biztosnak a vizsgálatot le kellene folytatnia.
Pont fél éve korlátozza szükségtelenül a magyar kormány a polgárok egyik legalapvetőbb jogát. A koronavírus-járvány elején is elrendelt gyülekezési tilalom miatt tavaly szeptember óta várja az ombudsman fellépését a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság. Azóta a kormány ismét elrendelte a tilalmat, a büntetések szigorodtak, de az ombudsmantól válasz nem érkezett.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével fordultak bírósághoz a túlóratörvény elleni tüntetés civil közreműködői, akikről hazugságokat állított a kormánypropaganda.