Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!
A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!
Felhívjuk az olvasó figyelmét arra, hogy a jogszabályi környezet 2018. október 1-től jelentős mértékben változott: hatályba lépett a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény.
Ezért számos kérdést nem is lehet előzetesen egyértelműen
megválaszolni. A kérdéses pontokat külön jelezzük, illetve a
jogalkalmazói gyakorlat kialakulása nyomán frissítjük a tájékoztatást.
A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.
A gyülekezéshez való jog alapvető emberi jog. A gyülekezések során bárki másokkal közösen kinyilváníthatja véleményét, történjen az köz- vagy magánterületen. A véleménynyilvánítás történhet némán, beszéddel, énekkel, maszkban, álldogálva, vagy menetben is. A TASZ tekintet nélkül mondanivalójára minden, gyülekezési jogával élni akaró polgárnak jogsegélyt nyújt, forródrótunkon ügyvédeink éjjel-nappal elérhetőek.
TÜNTETSZ? ENGEDETLENKEDSZ? ERŐSZAKOSKODNÁL?
Fejezd ki a véleményed bátran, de ne sértsd meg mások jogait!
A tüntetések apropóján összegyűjtöttük azokat a fontos szempontokat, amiket mindenkinek, aki csatlakozik az utcai rendezvényekhez, ajánlunk megismerni, megfontolni.
Túl a hónap ötödikén, a szerencsésebb dolgozók már megkapták előző havi munkabérüket, a törvény szerint pedig tizedikéig minden munkabért ki kell fizetni. Úgy látszik azonban, nem minden munkáltató tervezi betartani munkáltatói kötelességeit: az SZFE kancellárja kilátásba helyezte, hogy nem fizeti ki a dolgozók szeptemberi munkabérét, ha nem engedik be az épületbe. Ez a jogsértő fenyegetés a tiltakozók közéleti véleménynyilvánításának elhallgattatását és a hallgatók és dolgozók megosztását szolgálja.
A miniszterelnök háza elé szervezett tüntetést sem lehet önkényes, törvényen kívüli indokkal megtiltani – ezt mondta ki Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) abban a hét éve húzódó ügyben, amelyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egy devizahiteles aktivistát képviselt.
A magyar állam nem orvosolta azokat a jogszabályi hiányosságokat, amelyek a múltban többször a gyülekezési jog állami megsértéséhez és Magyarország strasbourgi elmarasztalásához vezettek. Hiába született időközben új gyülekezési törvény, továbbra sincsenek kellő garanciák, amelyek kivédenék a békés gyülekezéshez való jog ismételt sérelmét – mutat rá a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös beadványa, amelyet a strasbourgi ítéletek végrehajtását ellenőrző Miniszteri Bizottságnak írtak.
A TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság jogászai közös cikkben foglalták össze az új törvény első másfél évében született határozatokból levonható következtetéseket.
Az Origo propagandaportált sérelemdíj fizetésére kötelezték, miután megfélemlítő szándékkal listázta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyfeleit, akik egy tüntetés előkészítésében vettek részt.