Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!
A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!
TÜNTETSZ? ENGEDETLENKEDSZ? DÜHÖS VAGY?
Fejezd ki a véleményed bátran, de ne sértsd meg mások jogait!
Nem szabad az a társadalom, amelyik nem tiltakozhat. A véleménynyilvánítás szabadsága és annak közösségi módja, vagyis a gyülekezéshez való jog is alapvető szabadságjogok, amelyek gyakorlását az állam köteles biztosítani. Alapvető jog gyakorlását az állam csak akkor korlátozhatja, ha csak korlátozás árán érvényesíthet egy adott esetben fontosabb másik alapjogot, de akkor is csak arányosan, a feltétlenül szükséges mértékben járhat el. Veszélyhelyzet kihirdetésekor azonban az Alaptörvény szerint különleges jogrend érvényesül, amiben akár fel is függeszthető az alapjogok gyakorlása. Különösen felértékelődik így az Alkotmánybíróság szerepe: garantálnia kell, hogy a kormány – kezében az alapvető jogaink felfüggesztésének lehetőségével – nem él vissza a hatalmával, melyet kizárólag a veszélyhelyzet elhárítására kapott.
Orbán Viktor háza előtt is tüntettek volna a devizahitel-károsultak, a rendőrség azonban a törvényben nem szereplő indokokra hivatkozva, feltételezésekre alapozva tiltotta meg a demonstrációt. A szervező a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságáig ment, ahol kimondták, hogy az előzetes tiltás jogsértő volt.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság egy évvel ezelőtt kérte Kozma Ákostól, az alapvető jogok biztosától, hogy vizsgálja ki a békés gyülekezéshez fűződő jog érvényesülését a koronavírus-járvány idején bevezetett gyűléstilalommal és az annak ellenére megtartott tüntetések rendőrségi kezelésével összefüggésben. Tíz hónap hallgatás után az ombudsman arról tájékoztatta a kezdeményezőket, hogy nem indít vizsgálatot. A civil jogvédők válaszlevélben hívják fel a figyelmet arra, hogy a biztosnak a vizsgálatot le kellene folytatnia.
Pont fél éve korlátozza szükségtelenül a magyar kormány a polgárok egyik legalapvetőbb jogát. A koronavírus-járvány elején is elrendelt gyülekezési tilalom miatt tavaly szeptember óta várja az ombudsman fellépését a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság. Azóta a kormány ismét elrendelte a tilalmat, a büntetések szigorodtak, de az ombudsmantól válasz nem érkezett.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével fordultak bírósághoz a túlóratörvény elleni tüntetés civil közreműködői, akikről hazugságokat állított a kormánypropaganda.
Mondvacsinált indokkal bírságolta meg a rendőrség egy februári budapesti antifasiszta demonstráció szervezőjét, akinek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyújtott segítséget. A bíróság felmentette.
Túl a hónap ötödikén, a szerencsésebb dolgozók már megkapták előző havi munkabérüket, a törvény szerint pedig tizedikéig minden munkabért ki kell fizetni. Úgy látszik azonban, nem minden munkáltató tervezi betartani munkáltatói kötelességeit: az SZFE kancellárja kilátásba helyezte, hogy nem fizeti ki a dolgozók szeptemberi munkabérét, ha nem engedik be az épületbe. Ez a jogsértő fenyegetés a tiltakozók közéleti véleménynyilvánításának elhallgattatását és a hallgatók és dolgozók megosztását szolgálja.