Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!
A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!
Sok lehetőség van arra, hogy a lakosok a helyi közügyeket érintő politikai döntéshozatalban részt vegyenek. Az ötévente tartott önkormányzati választásokon és a kivételesen előforduló helyi népszavazáson kívül a helyi közösségek más eszközökkel is befolyásolhatják az őket érintő helyi kérdéseket. Ilyen további eszköz a közmeghallgatás is, amely közvetlen kapcsolatot teremthet a lakosok és a döntéshozók között. Ez az 1x1 abban abban igazít el, hogy a helyi szinten meghozott döntésekbe hogyan és milyen feltételek mellett szólhatunk bele a választásokon és a népszavazásokon kívül.
A helyi népszavazás a közügyekben való részvétel egyik módja, egyedülálló lehetőség arra, hogy egy közösség közvetlenül érvényesíthesse az önkormányzáshoz való jogát. Ezzel a lehetőséggel az öt évente megrendezett helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választáson felül, a két választás között bármikor élhetnek a polgárok.
A Város Mindenkié csoporttal közösen készített tájékoztató anyag összefoglalója.
Mi az a nemzetiségi névjegyzék? Mire szavazhat és mire nem, ha Ön a nemzetiségi névjegyzékben szerepel? Mennyiben befolyásolja szavazatának súlyát, ha Ön regisztrál a nemzetiségi névjegyzékbe?
Nem a lakóhelyén szeretné leadni a szavazatát? Mozgóurnára van szüksége? Mit ne felejtsen otthon mielőtt szavazni menne? Minden, amit az országgyűlési választásokról tudni érdemes.
Mire jó a választójog illetve a választhatóság? Kinek legyen választójoga és ki lehessen választható? Mi a helyzet a határon túl élő magyarokkal vagy a Magyarországon élő külföldiekkel? Alapkérdések és válaszok a választásokkal kapcsolatban.
Ha Ön külföldön szeretne élni választójogával, az alábbiakban találhat választ kérdéseire: mit kell tennie ahhoz, hogy külföldön szavazhasson, és milyen feltételek között szavazhat?
Antidemokratikus és teljesen átláthatatlan volt az a folyamat, amelynek végén Varga Judit igazságügyminiszter november 10-én benyújtott egy javaslatot a választási törvény átalakítására. A tervezett törvénymódosítás nem kezeli a választási rendszer hosszú ideje megoldásra váró problémáit, viszont több ponton indokolatlanul szűkíti a választójog gyakorlásának lehetőségét. Részletes elemzést készítettünk a törvényjavaslatról, és továbbra is figyelni fogjuk a tervezet sorsát, hiszen a törvényjavaslat benyújtása csak a jogalkotási folyamat első lépése.