Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!
A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!
Sok lehetőség van arra, hogy a lakosok a helyi közügyeket érintő politikai döntéshozatalban részt vegyenek. Az ötévente tartott önkormányzati választásokon és a kivételesen előforduló helyi népszavazáson kívül a helyi közösségek más eszközökkel is befolyásolhatják az őket érintő helyi kérdéseket. Ilyen további eszköz a közmeghallgatás is, amely közvetlen kapcsolatot teremthet a lakosok és a döntéshozók között. Ez az 1x1 abban abban igazít el, hogy a helyi szinten meghozott döntésekbe hogyan és milyen feltételek mellett szólhatunk bele a választásokon és a népszavazásokon kívül.
A helyi népszavazás a közügyekben való részvétel egyik módja, egyedülálló lehetőség arra, hogy egy közösség közvetlenül érvényesíthesse az önkormányzáshoz való jogát. Ezzel a lehetőséggel az öt évente megrendezett helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választáson felül, a két választás között bármikor élhetnek a polgárok.
Mire jó a választójog illetve a választhatóság? Kinek legyen választójoga és ki lehessen választható? Mi a helyzet a határon túl élő magyarokkal vagy a Magyarországon élő külföldiekkel? Alapkérdések és válaszok a választásokkal kapcsolatban.
2020, 2021 és 2022 után zsinórban negyedszer is, ismét egyeztetés nélkül, feltehetőleg politikai céllal változtatta meg a választási jogszabályokat a kormánytöbbség. A választási és népszavazási anyagi- és eljárásjogi szabályok is érintettek. A módosítás több ponton is átírja az önkormányzati választásokra vonatkozó szabályokat is, kicsit több mint egy évvel a választások előtt. A modellben megjelenik a korábbiakhoz hasonló politikai motiváció is: az, hogy az aktuális politikai erőviszonyoknak megfelelő jelöltállításra kényszerítsék az ellenzéket egy közelgő választáson. Emellett a módosítás értelmében elmarad több, már kitűzött időközi önkormányzati választás és elmosódik a határ az egyéni és a listás mandátumok között azokban az esetekben, amikor időközi választás helyett listáról lehet pótolni a kiesett egyéni képviselőt.
Ki emlékszik még az Origó Pártra? Okkal vannak kevesen: a 2018-as választásokon induló tucatnyi kamupárt egyikéről beszélünk, ami olyannyira felszívódott (igazán persze sose létezett), hogy még a Google keresése sem hoz róla értékelhető információt.
Ha lezárult az országgyűlési választás és itt a nyár, akkor menetrend szerint érkezik a választási törvénymódosító csomag – júniusban benyújtották a választási jogszabályokat érintő újabb törvényjavaslatot. A javaslat túlnyomórészt a választási szervek munkáját, és egyes határidőket érintő technikai módosításokból áll. Ezek között vannak előremutató elképzelések, de az, hogy a frakcióval nem rendelkező, a választáson induló pártok delegáltjai csak megfigyelőként, szavazati jog nélküli tagokká válnak, súlyos aszimmetriát jelent a politikai verseny szereplői között a Nemzeti Választási Bizottságban.
A választásokkal kapcsolatban számos megkeresést kaptunk e-mailben és a forródrótunkon is, amelyben a választópolgárok adataikkal történő visszaélést sérelmeztek. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot, illetve adatvédelmi hatósági eljárást folytathat adatvédelmi visszaélések kivizsgálása és a jogszerűtlenül eljáró adatkezelők marasztalása érdekében. A személyes adatainkkal a pártok és jelöltek nem élhetnek vissza a választási eljárásban sem, ezért beadványmintákat készítettünk, amelyekkel a Hatóság eljárását kezdeményezhetik azok, akiket ilyen jellegű jogsérelem ért.
A beadványokat a NAIH-nak kell benyújtani, itt olvashatsz részletesen ennek lehetséges módjairól.
Az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen indított háborúja nyomán - 2022. március 3-ig - közel egymillió ember kényszerült hazája elhagyására, közülük több tízezren Magyarországra érkeztek. A háború elől menekülők között pontosan nem ismert számú magyar állampolgár is van. Köztük - szintén nem ismert számban - vannak olyanok, akik a 2022. április 3-ra kitűzött országgyűlési képviselő-választáson és országos népszavazáson levélben szavazhatnak.
A Nemzeti Választási Bizottság átengedte, a Kúria felülvizsgálta, az Országgyűlés elrendelte, a köztársasági elnök pedig kitűzte – ezt a gördülékeny utat járta be a kormány öt homofób és transzfób kérdése nyár óta. Egy kivétellel mindegyik kérdés átment a szűrőkön, azonban a Kúria döntéseit - mint bármelyik alapjogsértő bírói döntést - egyéni panaszra még megsemmisítheti az Alkotmánybíróság, megállítva a folyamatot, melyben a demokratikus fékek nem léptek működésbe.
Az Országgyűlés megszavazta azt a javaslatot, ami a TASZ és a Political Capital (PC) szerint az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt.