Téma szűrés

3859
szűrt
3859
összesen

Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!

A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!

A gyűlölet napszámosai

A propagandisták csak a jelre vártak: a Dunántúli Napló mintaszerűen mondja fel az LMBTQ+ embereket a pedofilokkal aljasul összemosó gyűlöletpropagandát.

Azt hazudja a kormány, hogy a homofób propagandatörvény a gyerekek védelméről szól. Azt hazudja a miniszterelnök, hogy a törvény, ami jogszabályként amúgy értelmezhetetlen fércmunka, „csak világosan rögzíti, hogy a gyermekek szexuális neveléséről kizárólag a szülő dönthet”. A miniszterelnökséget vezető miniszter nem képes megmondani, mit értenek a „homoszexualitás népszerűsítése” fogalmán, viszont kikéri magának, hogy bárki azzal vádolja, hogy nem biztosítanak egyenlő méltóságot az eltérő szexuális orientációjú embereknek.

Közben egy meleg pár egyik tagját eszméletlenre verik Pécsett. Két szivárványszín arcfestésű szurkolót leköpnek. Megbírságolják az első és eddig egyetlen, szivárványcsaládokról szóló mesekönyv kiadóját.

A propagandisták pedig csak a jelre vártak: a KESMA alá vont Dunántúli Napló mintaszerűen mondja fel az LMBTQ+ embereket a pedofilokkal aljasul összemosó gyűlöletpropagandát.Már az első pillanattól kezdve látszott, hogy az LMBTQ+ emberek elleni kampány az állami gyűlöletpolitika újabb fejezete. A kormány régóta dolgozik azon, hogy az embereket szembefordítsa egymással és felkorbácsolja az egyes csoportokkal szembeni érzelmeket, ahelyett, hogy védené az emberek egyenlőségét és méltóságát. Az előttünk álló választási kampányban különösen fontos, hogy mindenkit figyelmeztessünk, aki a hatalom megszerzésére törekszik: a gyűlöletre építő politika elfogadhatatlan, a gyűlöletkeltés pedig nem lehet kampányeszköz.

Erről szól #TöbbKötÖssze kampányunk: nézd meg videónkat és küldj te is levelet a köztársasági elnöknek, hogy álljon ki minden polgár védelmében.

A szavaknak erejük van. A szavakból tettek lesznek. Ne higgyük, hogy ez az utolsó ilyen cikk. Ne higgyük, hogy mindez nem vezet erőszakhoz. A gyűlölet napszámosai megszámlálhatatlanul fogják ontani az ilyen megszólalásokat ezentúl is, hiszen az állami propagandamédia célja a megfélemlítés, az elhallgattatás, a meghunyászkodásra kényszerítés és a hatalomért folytatott küzdelemben semmi sem túl nagy ár nekik.

Csak rajtunk múlik, hogy teret engedünk-e ennek. Itt részletesen bemutatjuk, hogyan lehet ellenállni a törvénynek és milyen lehetőségei vannak a polgári engedetlenségnek. Ne hallgassunk!

A kiemelt fotót a Szabad Pécs bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönjük!

A homofób propagandatörvény akkor lesz igazán veszélyes, ha elkezdjük betartani

Vannak, akik attól tartanak, hogy a létezésüket is megtiltja a Fidesz csütörtökön hatályba lépő politikai terméke, ami jogszabályként értelmezhetetlen fércmunka. Bizonyos félelmek túlzók vagy megalapozatlanok, miközben a törvény igazi veszélyeiről, a dermesztő hatásról, amit mindannyiunk életére gyakorolhat, kevesebb szó esik. Tájékoztatót készítettünk a leggyakrabban felmerülő kérdésekről LMBTQ+ embereknek, szülőknek, pedagógusoknak, közösségi-kulturális intézményeknek, médiaszolgáltatóknak és tiltakozó polgároknak.

Sokakat tart bizonytalanságban a nemrég elfogadott homofób propagandatörvény. A gyerekek védelmére irányuló szándékot eltérítve Orbán Viktor és a Fidesz egy olyan politikai terméket hozott létre, amelynek LMBTQ+-ellenes rendelkezései alapjaiban kérdőjelezik meg az egyenlő emberi méltóságot. A homofób propagandatörvény jogszabályként alkalmazhatatlan és értelmezhetetlen fércmunka, mégis óriási károkat okozhat, ha elkezdik betartani a rendelkezéseit.

Ezért legfőképpen azt kell tudatosítanunk, hogy nincs szükség az öncenzúrára.A július 8-án hatályba lépő homofób propagandatörvény kapcsán szülők, pedagógusok és az LMBTQ+ közösséghez tartozó emberek is megkeresték jogsegélyszolgálatunkat, a leggyakoribb kérdések alapján részletes tájékoztatót készítettünk, amiből az is kiderül, hogy a színházakat, könyvtárakat vagy a médiát hogyan érinti a törvény, és milyen tere van a tiltakozásnak, polgári engedetlenségnek az alapjogokat sértő, igazságtalan jogalkotással szemben.

Miközben Orbán Viktor a „homoszexuális fickók védelmezőjeként” próbál tetszelegni Brüsszelben, itthon vannak, akik attól tartanak, hogy a homofób propagandatörvény egyenesen a létezésüket tiltja meg. Szerencsére ez nincs így, az új szabályok közt nincs egyértelmű tiltás például arra vonatkozóan, hogy valaki megfogja az utcán az azonos nemű párja kezét. De ha ezt tiltaná is a törvény, akkor sem szerepel benne semmilyen következmény, amivel büntethetnék a tiltást megszegőket.

Nem világos, hogy a homofób propagandatörvény vonatkozik-e például a queer, a bi- vagy interszex identitásra, hiszen csak „homoszexualitásról” van benne szó. Egyáltalán nem egyértelmű az sem, hogy mit tart a jogszabály a homoszexualitás megjelenítésének vagy „népszerűsítésének”. Enélkül értelmezhetetlen az összes erre épülő rendelkezés.

Azt is figyelmen kívül hagyták a homofób propagandatörvény megalkotói, hogy ahogy a heteroszexuális, úgy az LMBTQ+ emberek identitásának is csak egy kis részét teszi ki a szexualitás. Ezt összemossák a társadalmi tájékoztatással olyan kérdésekről, mint az LMBTQ+ emberek jogegyenlősége, az előbújás nehézségei vagy az elfogadás fontossága, holott ezek a fiatalok számára is fontos témák.

Senkinek nem kell attól tartania viszont, hogy a „homoszexualitás” és a transzneműség „megjelenítése” vagy „népszerűsítése” miatt büntetőeljárás, vagy szabálysértési eljárás indul ellene.Nincs olyan büntetőjogi tényállás, amit ki lehetne meríteni a homofób propagandatörvény megsértésével, senkinek nem kell attól tartania, hogy például kiskorú veszélyeztetése miatt fognak eljárást indítani ellene – ezt a bűncselekményt eleve csak a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy követheti el, az nem, aki az utcán megfogja a párja kezét, vagy szivárványos zászlót lobogtat.

Még csak arra sincs jogszerű lehetőség, hogy a rendőr valakit azért igazoltasson, mert azonos nemű párjával sétál az utcán, megcsókolja nyilvános helyen, vagy LMBTQ+ szimbólumot visel. Az ilyen zaklató jellegű igazoltatással szemben panaszt lehet tenni.

Direkt következményei aligha lesznek a homofób propagandatörvénynek, nem fognak eljárások indulni az LMBTQ+ emberek ellen az identitásuk miatt. A lehetséges indirekt következmények azonban így is elég ijesztőek, ráadásul jóval nehezebb fellépni ellenük, mivel nem jogi természetűek. Vannak, akik a törvény, valamint a hozzá kapcsolódó kormányzati gyűlöletpropaganda alapján feljogosítva érzik magukat az LMBTQ+ embereket lealacsonyító, őket emberi méltóságukban sértő beszédmódra, netán úgy gondolják, hogy a törvény tulajdonképpen felhatalmazást ad az LMBTQ+, vagy annak vélt emberek ellen elkövetett szóbeli és fizikai erőszakra. A gyűlölködők számára bátorítást jelent, ha a társadalom hallgat vagy visszakozik, ezért fontos, hogy folyamatosan szólaljunk fel a gyűlölet térhódítása ellen.

Ha egyetértesz velünk, csatlakozz kampányunkhoz! Kattints az oldalunkra, ahol kiderül, mit teszünk mi, és mit tehetsz te a gyűlöletkeltés ellen! tasz.hu/tobbkotossze

A pedagógusok, szülők, közösségi-kulturális intézmények, médiaszolgáltatók lehetőségeit is végigvesszük részletes tájékoztatónkban, és ingyenes jogsegélyszolgálatunk is a rendelkezésükre áll, ha a homofób propagandatörvénnyel összefüggésben eljárás indul ellenük. Mivel a törvény legfőbb célja az elhallgattatás, legfőképpen úgy lehet fellépni ellene, ha hallatjuk a hangunkat. Sokan kerestek bennünket azzal, hogy polgári engedetlenséget fontolgatnak a homofób propagandatörvénnyel szemben. A tájékoztatónk arra is kitér, hogy milyen formában fejezhetik ki elköteleződésüket az igazságtalansággal szembeni fellépés mellett.

Kiemelt fotó: Rubi Anna / TASZ

Félmilliót követelt a kórház az ápolónőtől, aki a gyerekéről akart gondoskodni

Ágnes 25 éve ugyanabban a kórházban dolgozott ápolóként, majd asszisztensként. A koronavírus elleni védekezésből is kivette a részét. Februárban legtöbb társához hasonlóan aláírta az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, mert félt, hogy munka nélkül marad. Márciusban azonban lehetetlen helyzetbe került: autista kisfia otthoni oktatásáról kellett volna gondoskodnia, de a felmondási tilalomra hivatkozva elutasította a kórház, hogy közös megegyezéssel távozzon állásából. Ágnes a segítségünkkel vállalta az egyoldalú felmondást, és nem volt hajlandó aláírni azokat a papírokat, amelyekben kártérítés megfizetésére kötelezte volna a kórház.

Szeretem a hivatásomat. Mindig is ápolónő maradok a lelkemben, mindegy, hova kerülök– szögezi le Ágnes, aki 2021-ben arra készült, hogy 25 éves jubileumát ünnepli majd a kórházban, ahol egész felnőtt életében dolgozott. Az új egészségügyi szolgálati jogviszony és a járványhelyzet miatt azonban méltatlan körülmények között kellett eljönnie a kórházból. Csak rajta múlt, hogy nem került még rosszabb helyzetbe: a kórház először több mint félmillió forint kártérítést akart behajtani rajta, és perrel is fenyegették.

Ágnes évek óta két állásban dolgozott, hogy rendőr élettársával megfelelő hátteret biztosítsanak két gyereküknek. Még 1996-ban kezdett dolgozni egy megyeszékhely oktatókórházában.

Mindig nagyon büszke voltam arra, hogy ápolónő vagyok, arra pedig még büszkébb, hogy 25 éve egy munkahelyen dolgozom. Szinte már görcsösen ragaszkodtam a jubileumhoz– meséli Ágnes. Annak ellenére érzett így, hogy évek óta gondjai voltak a munkával, amit végeznie kellett, és az is felháborítja, hogy az ápolók bérét nem rendezték az orvosokéhoz hasonlóan.

Korábbi sérvműtétje után már nem dolgozhatott betegágy mellett, így lett asszisztens. Noha hivatalosan négy óránál többet nem tehetné, napi hat-nyolc órát kellett képernyő előtt görnyedve töltenie az új munkakörben. A problémák miatt az elmúlt két évben többször is ki akart lépni, de ezt a felettesei mindig megakadályozták, így a járványhelyzet is a kórházban érte.

Az oltópontra is kivezényelték, volt, hogy 12 órát kellett egyhuzamban dolgoznia, mert szünet nélkül oltottak be majd’ 200 embert. Nem volt rendes karácsonya sem, mert akkor kellett egyeztetnie a feletteseivel arról, hogyan kezdik el az ünnepek után az oltásokat úgy, hogy előtte semmilyen oktatásban, felkészítésben nem vettek részt.

De megoldottuk. Nem panaszkodom, még büszkeséget is éreztem, amikor a vezetőségtől elismerő szavakat kaptunk– mondja erről az időszakról.

Februárban megérkezett a szerződés az új szolgálati jogviszonyról, amit kétségei ellenére Ágnes is aláírt.

A párom nagyon sokszor elmondta, hogy ne írjam alá. Én viszont rettegtem attól, hogy akár egy napig is nem lesz munkám. 25 éve minden hónapban ott van a fizetés a számlámon. Ezt nem könnyű feladni. Ha nem írom alá, kapok kéthavi végkielégítést 25 év után és csókolom! Arról nem beszélve, hogy a szakma szeretete is folyamatosan ott motoszkált bennem– magyarázza Ágnes.

Nagyon hamar kiderült, hogy mekkora csapdát jelent az új szerződés, amely március 1-től lépett életbe. Március 6-án újra bevezették az általános iskolákban az online oktatást. Ágnes 17 éves, érettségi előtt álló lánya akkor már lassan egy éve tanult online, 10 éves kisfia viszont csak másodikos és segítségre van szüksége a tanulásban.

Nagyon sok fejlesztésen túl vagyunk már ahhoz, hogy most veszni hagyjuk azt, amit elértünk– mondja Ágnes arról, hogy autizmussal élő kisfia csak segítséggel tud részt venni integrált oktatásban. Lányára nem bízhatta, hogy tanuljon vele, hiszen éppen érettségire készült fel, az édesapát pedig rendőrként szintén kötötte a rendvédelmi dolgozókra vonatkozó felmondási tilalom.

Felvettem a kapcsolatot a kórház egyik jogászával, aki meglepően emberséges volt, kérte, hogy írjam le pár sorban a gondomat, próbáljam kérni a munkaviszony megszüntetését közös megegyezéssel. Igyekeztem úgy alakítani, hogy hosszú felmondási időt írjak a kérelembe, hogy legyen idő helyettem embert találni– mondja. A kérelemben kisfia betegségére és tanulási nehézségeire hivatkozott. A munkaidejét sikerült csökkenteni 6 órára, hétvégente pedig oltópontra járt dolgozni, hogy hétköznap az élettársával felváltva tanulhassanak a kisfiúval. Közel egy hónap várakozás után az ápolási igazgató a novembertől fennálló felmondási tilalomra hivatkozva elutasította Ágnes kérését a közös megegyezésre, pedig ezt nem tiltja a jogszabály. Ágnes nem akarta elhinni, hogy ilyen megtörténhet: hiába kell gondoskodnia fogyatékossággal élő kisfia oktatásáról, nem engedik el a munkahelyéről.

Élettársával kétségbeesve próbáltak segítséget keresni, ekkor találtak rá jogsegélyszolgálatunkra. Munkatársainkkal egyeztetve Ágnes úgy döntött, hogy vállalja a felmondást a jogszabályi tilalom ellenére is, és viseli az ezzel járó jogi következményeket. A felmondást úgy alakította, hogy minél kevesebb kár érje a munkáltatót, azaz a kórházat.

Reménykedett, hogy ennyivel vége lesz a történetnek, hiszen jóhiszeműen járt el. Végül a kórház április utolsó napjaiban reagált a hónap elején beadott egyoldalú felmondásra. Ágnes egy hosszú, érthetetlen dokumentumot kapott a jogi következményekkel, valamint egy nyilatkozatot, miszerint vállalja, hogy több mint félmillió forintot kifizet a keletkezett kár miatt. A törvény szerint, ha nem tölti ki a felmondási idejét, egyhavi fizetésnek megfelelő összeg valóban megilletheti a kórházat, de ez az összeg irreális volt, hiszen Ágnes sosem keresett ennyit 25 éves pályafutása alatt, ráadásul végig is dolgozta a felmondási idejét. Hiába fenyegették perrel, Ágnes kitartott és nem írta alá a nyilatkozatot. Végül utolsó munkanapján kapott egy másik dokumentumot, ezúttal majdnem feleannyi összegről.

Mondanom sem kell, olyannyira elszállt a bizalmam, hogy azt sem írtam alá.Most azt várja, hogy a kórház indít-e eljárást ellene. Reméli, hogy erre nem kerül sor, de ha kell, akkor a bíróságon is kész megvédeni az igazát.

Mindenkit arra buzdítok, hogy álljon ki a jogaiért és ne hagyja magát megfélemlíteni– mondja Ágnes, aki azóta már új munkát is talált magának. Hiába van több szakmája és rossz tapasztalata az egészségügyben, ismét ápolóként helyezkedett el, de ezúttal egy négyórás állásban. Azóta sokkal nyugodtabb, hiszen kisfia tanulmányait is segíteni tudja, és a hivatását sem kellett feladnia:

A szívem az egészségügyé, hiába a sok szakma, ápolónő vagyok.

Címlapi fotó: Flickr / Newsbie Pix

A koronavírus-járvány és az egészségügyi struktúraváltás miatt az egészségügyi dolgozók munkája jelentősen megváltozott az elmúlt évben. Ebben a nehéz helyzetben jogsegéllyel és tájékoztató anyagokkal segítünk az egészségügyi dolgozóknak. Létrehoztunk egy olyan oldalt, ahol többek között a szolgálati jogviszony, a kirendelés és a véleménynyilvánítás szabályairól lehet olvasni. Ha pedig egészségügyi dolgozóként további kérdésed van, keresd jogsegélyszolgálatunkat a jogsegely@tasz.hu!

Az adatvédelmi hatósághoz fordultunk a védettségi applikációk adatkezelésével kapcsolatban

A koronavírus ellen védettséget ellenőrző személyek, szervek adatkezelést végeznek, amikor az érintett igazolványon vagy applikációban rögzített adatait megnézik. Mivel az oltottság igazolásához nem szükséges a taj-szám, ami az applikációból megismerhető, ezért annak megjelenítése célhoz nem kötött, tehát jogellenes. Az applikáció további adatvédelmi problémákat is felvet, ezért beadványunkban arra kértük a Nemzeti Adatvédelem és Információszabadság Hatóságot, hogy foglaljon állást a jogszerű adatkezelés mellett.

Orbán visszavonulót fújt az oltásháborúban, hátrahagyva a szegényeket

A szegény vidéki településeken lényegesen kisebb lehet az oltottak aránya, mint a nagyvárosokban.
Kiemelt figyelmet kellene fordítani a mélyszegénységben élők beoltására, mert kimutatható az összefüggés a jövedelmi helyzet és koronavírusban meghaltak aránya között.
Félő, hogy a kormány lemondott azok meggyőzéséről, akik életkörülményeik miatt sokkal kitettebbek a járványnak.

Fogynak a korlátozások, az utcán már nem kell maszkot viselnünk, az oltás után egyre bátrabban találkozunk barátainkkal, féltett családtagjainkkal, úgy érezhetjük, hogy lassan visszatérünk a normális élethez. De csak illúzió, hogy vége a járványnak. A kormány titkolja a települési, de még a megyei szintű átoltottsági statisztikákat is, de minden jel arra utal, hogy a szegény vidéki településeken lényegesen kisebb az oltottak aránya, mint a nagyvárosokban.

Számos hír jelent meg az elmúlt hónapokban arról, hogy milyen alacsony az oltási hajlandóság a mélyszegénységekben élők közt, a roma közösségekben. A megállíthatatlanul terjedő álhírek következményeként sokan jobban félnek az oltástól, mint a betegségtől. Rengetegen át is estek koronavírusos megbetegedésen, ezért nem tartják szükségesnek az oltás beadatását.

Eközben a miniszterelnök június 4-én közölte, hogy a két és félmillió ember miatt, aki nem kért vakcinát, nem ésszerű fenntartani a jelenlegi oltási rendszert, ezért áttérnek a tömeges oltásról a készenléti oltásra. Vagyis néhány oltóhelyet fognak fenntartani – ezek kijelölése zajlik –, és aki oltást akar kapni, annak ezekhez kell elmennie. „Elmúlik majd az a kényelmes helyzet, amikor az ember elmehet a háziorvoshoz, a kórházhoz, jelentkezhet így-úgy-amúgy” – vázolta Orbán Viktor.

Kérdés, hogy mit jelent mindez az oltóbuszos kampányra nézve, amely a leghatékonyabb módja a társadalom egyes csoportjai elérésének. Ezért adatigénylést nyújtottunk be a miniszterelnöknek, a Miniszterelnökségnek, valamint a Belügyminisztériumnak arról, hova és mikor fognak még oltóbuszok járni, mit jelent a készenléti oltási terv és mikor kezdődik annak végrehajtása.

De hiába kapta meg a teljes magyar népesség 54 százaléka az első oltását, 38 százalék pedig a másodikat is, ha a területi eloszlás rendkívül egyenlőtlen. A nyájimmunitás akkor védi a be nem oltottakat, ha a saját közösségük szintjén is érvényesül. Ha egy adott településen csak 20 százalék a beoltottak aránya, az nem ad kellő védelmet, ráadásul a mutációk kialakulásának lehetősége mindenki számára veszélyt jelent.

Dr. Kemesi Gábor, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa szerint „a közösségi immunitás alakulását a vakcinák tér- és időbeli elosztása, illetve a járvány terjedéséből fakadó természetes immunitás befolyásolja. A vakcinák elosztása jelenleg azonban rendkívüli módon egyenlőtlen, aminek veszélyeire a Lancet folyóiratban megjelent közlemény nemrég fel is hívta a figyelmet. Az új variánsok megjelenése azokon a területeken, ahol az oltások mértéke nem megfelelő, természetszerűen veszélyezteti a már átoltott régiók járványügyi stabilitását is. A világ harmonizált vakcinációja tehát nem csupán humanitárius okokból lenne indokolt, hiánya a vakcinációkkal eddig elért és várhatóan hamarosan elérhető eredményeket is beárnyékolhatja.”

A Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője, dr. Jakab Ferenc pedig úgy fogalmazott, hogy „Egy adott variáns elleni oltások védenek a kismértékben különböző variánsoktól is. Az erősen különböző változatok ellen azonban nem mindig adnak kellő védelmet.”

Ha az átoltottsági adatokat nem is ismerhetjük, de a települési szintű halálozási adatok nemrég nyilvánosságra kerültek, bár nem az aktuális számokkal, csak március 4-ig. A közérdekű adatokat igénylő K-Monitor ezt is csak lényeges késedelemmel kapta meg a Nemzeti Népegészségügyi Központtól. Az adatsorból kiderül, hogy

jelentős területi különbségek vannak abban, hogy a megfertőződött emberek közül hányan haltak bele a vírusba.Az összefüggéseket elemezve a 444 rámutatott, hogy igenis van statisztikai összefüggés az egyes járások halálozási aránya és az ott élők jövedelmi helyzete között, és az is látszik az adatokból, hogy ahol nincs elég háziorvos, ott nagyobb eséllyel halnak bele az emberek a fertőzésbe. Az NNK-t és a kormányt még a harmadik hullám előtt figyelmeztettük arra, hogy speciális intézkedésekre lenne szükség a szegénytelepeken, hátrányos helyzetű településeken élőket érintően.

A mélyszegénységben élők egészségi állapota lényegesen rosszabb, várható élettartamuk jóval rövidebb a többségi társadalom tagjainál. Anyagi helyzetük velejárója az alultápláltság, az egészségtelen táplálkozás, a vitaminok hiánya. A szegényes lakhatási körülmények közepette az egészséges ivóvízhez való hozzáférés is kihívást jelent, folyóvíz nincs is. Számottevő környezeti ártalmat jelent a szilárd tüzelésű fűtés, az egészségkárosító munkahelyek, a dohányzás – a szegénységgel együtt járó stresszhelyzetekről nem is beszélve. A hátrányos helyzetű térségek jelentős részében nincs háziorvos, a betegeknek nincs pénzük másik településre utazni orvoshoz. Szűrővizsgálatokról nem is álmodhatnak.

Már a levelünk megírásakor valószínűsítettük, hogy ezekben a közösségekben arányosan jóval többen halnak bele a koronavírusba – és ezt a sejtésünket a nyilvánosságra került halálozási adatok alátámasztották. Hiába jeleztük az NNK-nak azt is, hogy a mélyszegénységben élők közt nagyon alacsony az oltási hajlandóság, fontos lenne a célzott, közérthető kommunikáció. Nem kaptunk érdemi választ arra a kérésünkre sem, hogy tájékoztassák az embereket: nem kell érvényes TAJ szám az oltási regisztrációhoz. Az NNK nem tartotta indokoltnak azt a javaslatunkat sem, hogy végezzenek megelőző jellegű, tömeges tesztelést a szegénytelepeken: a központi hatóság szerint nem is létezik ilyen.

Legalább a Honvédség oltóbuszai besegítettek a vidéki kistelepülések lakosságának beoltásában – ezért megkérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy ezek a buszok mely településekre mennek és milyen szempontok alapján. A válaszból megtudtuk, hogy május 3-ig 64 települést látogattak meg, ebből 18 volt hátrányos helyzetű. Pedig amikor Szél Bernadett országgyűlési képviselő a Belügyminisztériumnál rákérdezett, hogy mit tesznek a mélyszegénységben élők oltási programba való bevonásáért, a tárca alapvetően az oltóbuszokra és az oltást népszerűsítő kisfilmekre hivatkozott.

Félő, hogy miután a miniszterelnök bejelentette a készenléti oltási rendszerre való áttérést, már az oltóbuszok sem járják a településeket, és a kormány nem fektet több energiát abba, hogy megszólítsa az oltásban kétkedőket – mindannyiunk érdekében. Az Egyesült Államokban, valamint az Egyesült Királyságban már ősszel folytattak kutatásokat a kormányzati népegészségügyi szervek, hogy kiderítsék az összefüggéseket a szegénységgel és etnikai háttérrel összefüggő egyenlőtlenségek, valamint a járvány alakulása között. Ehhez képest Magyarországon úgy tűnik,

a kormány lemondott azok meggyőzéséről, akik életkörülményeik miatt sokkal kitettebbek a járványnak. Pedig az emberi életek védelme érdekében, az egész társadalom védelme érdekében fontos lenne ha nem esnénk ugyanabba a hibába mint tavaly nyáron. Akkor a járvány első hullámának elmúltával keltett hamis biztonságérzet minden bizonnyal hozzájárult az őszi és téli hullámok magasabb esetszámaihoz. Mi azért dolgozunk, hogy a mélyszegénységben élők helyzetére szabott állami oltási kampány hatékony legyen, így kiterjedjen a tájékoztatásra, az oltóbuszok és az oltáshoz való hozzáférés minél egyszerűbbé tételére. Emiatt fordulunk rendszeresen kérdésekkel, javaslatokkal és adatigénylésekkel az illetékes szervekhez. Az április javaslatcsomagunk ajánlásainak jelentős részét fenntartjuk, például, hogy folytassák az oltási kampányokat a szegénytelepeken, hátrányos helyzetű településeken, biztosítva azt, hogy ne kerüljenek hátrányba az ott élők a regisztrációhoz való hozzáférés nehézségei vagy az oltások megbízhatóságáról szóló közérthető tájékoztatás hozzáférhetőségének nehézségei miatt.

Levél a képviselőknek: Ne hagyja cserben az LMBTQI fiatalokat! Ne szavazza meg a propagandatörvényt!

Az Amnesty International Magyarország, a Budapest Pride, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Aszexuális Közösség, a Magyar LMBT Szövetség, a Prizma Transznemű Közösség, a Szimpozion Egyesület, a Szivárványcsaládokért Alapítvány, és a Társaság a Szabadságokért (TASZ) nyílt levele a magyar országgyűlési képviselőkhöz.

Orosz minta alapján indított frontális támadást a szólásszabadság és a gyermekjogok ellen a kormány

A szólásszabadságot és a gyermekjogokat is súlyosan korlátozná a Fidesz egy új, az orosz propagandatörvényre hasonlító javaslattal, amivel betiltaná az iskolai LMBTQI témájú oktatási programokat és társadalmi célú reklámokat. A magyar LMBTQI emberek 42%-a gondolt már az öngyilkosságra, és 30%-uk meg is kísérelte azt. Az új törvényjavaslat tovább mérgezné a közvéleményt.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba: a gyerekek elleni erőszaknak semmi köze ahhoz, hogy felnőtt emberek szeretik egymást

Megbélyegzés, kirekesztés, gyűlöletkeltés: a kormány maga is szakértője annak, hogyan fordítson szembe akár a saját barátaiddal.

De most olyan műsorba kezdett, amit egy nála is nagyobb mestertől nyúlt: az orosz propagandagépezettől.

A forgatókönyv lényege, hogy akár hallgatsz, akár beleártod magad, mindenképpen a kormány kottájából játszol.

Az egyetlen fegyver az, ha már most lerántjuk a leplet a színfalak mögött álló bajkeverőkről, és világossá tesszük: nem veszünk részt a kormány gyűlöletszínházában.

Mondjuk el rögtön a legelején, hogy miről szól ez a csapda: a kormány látszólag fellép a pedofilok ellen, akik az egyik legocsmányabb bűncselekményt követik el, megrontják, kihasználják a legártatlanabbakat, a gyerekeket. Ki ne támogatná ezt a fellépést? Aki akár csak rákérdez, hogy valóban indokolt-e a szigorítás, vagy hogyan jutnak segítséghez azok, akik leküzdenék pedofil hajlamaikat, hamar megkapja, hogy a pedofilok pártján áll.

A gyermek érdekeinek védelme valóban minden más szempontot megelőz, a gyermekekkel szembeni erőszak súlyos büntetőjogi tilalmakat igazol. A gyermekeket fenyegető szexuális ragadozókkal, közismert elnevezéssel a pedofilokkal szembeni fellépés szükségessége vitán felül áll, sőt, indokoltnak tartjuk, hogy a kormányzat minden alkalmas eszközzel lépjen fel velük szemben, terjessze ki a nyomozóhatóságok és az áldozatvédő szervezetek eszközeit, erősítse meg a meglévőket és ösztönözze a használatukat azokban az esetekben, amikor a gyermekek elleni erőszakot közösségi autonómiák paravánja mögött, például családon belül, egyházban, kadétiskolában, kollégiumban követik el.

Ám a pedofilokkal szembeni látszólagos fellépés csak a nyitánya az előadásnak, mert a cselekményt valójában az LMBTQI-emberekkel szembeni átfogó gyűlöletkampány köré építi a kormány. A mesterterv része, hogy a gyerekeket megrontó pedofilokat lépésről lépésre mossa össze az LMBTQI emberekkel, pedig a gyermekek ellen elkövetett erőszakot még véletlenül sem szabad összekeverni azzal, amikor felnőtt emberek egymás iránti vonzalma a kölcsönös szereteten alapul.

A nemi és szexuális öntudatosság, a szexuális önazonosság megtalálása és a felnőttek egymás iránti kölcsönös vonzalma a nemüktől függetlenül helyes irányba orientálja a gyermekek nemi, érzelmi és morális fejlődését. A nemi identitás és szexuális irányultság bátor felvállalása, valamint a kölcsönös szeretet kinyilvánítása mindig jó példa a gyermekek számára. Sajnálatos, ha ez nem mindenkinek tetszik, de az kifejezetten felháborító, ha egyesek a hatalmukkal visszaélve cinikusan, még a gyermekvédelem senki által meg nem kérdőjelezhető jelszavát is felhasználják arra, hogy mások tönkretételével szerezzenek maguknak népszerűséget, politikai hasznot.

A kormányzat a pedofilellenes törvénycsomagban tudatosan és szándékosan összemos két különböző dolgot: egy mocskosat és egy tisztát, az erőszakot és a szeretetet, hogy az utóbbit besározza. Nemcsak ott kiált ellenséget, ahol valóban ellenség, gyermekeket abuzáló szexuális ragadozók, és sérülékeny, kiszolgáltatott áldozatok vannak, hanem ott is, ahol csak sérülékeny, kiszolgáltatott áldozatok, a homofób gyűlöletnek kitett, csak egymást szeretni akaró és saját magukat mások előtt is felvállaló honfitársaink vannak. A velük szembeni gyűlölet felkorbácsolása ellenszenves, ám amikor ennek érdekében még a pedofíliával is össze akarják sározni őket, és a gyermekeket tőlük akarják megvédeni, az gyomorforgató. Arról nem is beszélve, hogy pontosan lehet tudni: ha az állam gyűlöletgépezete célba vesz egy csoportot, akkor az ellenük elkövetett gyűlölet-bűncselekmények száma is nőni fog. Miközben az állam dolga az lenne, hogy megvédje a sérülékeny csoportok tagjait az erőszaktól, éppen ő válik a gyűlöletre és erőszakra fogékony emberek felbujtójává.

Ha valakiben kétség lenne efelől, és alaptalan riogatásnak tartaná, hogy a kormány pedofilellenesnek álcázott programja perceken belül meleg- és transzellenes gyűlöletkampányba fog átcsapni, megkaphatta erre a választ: a „pedofilellenes” törvénycsomagba máris bekerültek az LMBTQI emberek elleni rendelkezések, például az, hogy a homoszexualitásnak még a megjelenítése is tilos a 18 éven aluliak számára, tabuvá és ezzel lehetetlenné téve annak a mindenkit érintő elementáris igazságnak a tudatosítását, hogy az egyenlő emberi méltóság szexuális orientációtól függetlenül mindenkit megillet. Betiltanák az iskolai felvilágosító és érzékenyítő programokat, ezzel súlyosan veszélyeztetve az LMBTQI fiatalok lelki egészségét, és hátráltatva minden gyermek egészséges nemi és erkölcsi fejlődését.

Részletesen belemehetnénk, hogy ha a kormány valóban szeretne tenni a pedofilok ellen, akkor hány és milyen hatékonyabb eszköz állna a rendelkezésükre; vagy hogy az LMBTQI emberek mennyire nem veszélyesek a társadalomra, és pláne a gyerekekre; hogy körükben a pedofilok aránya mennyivel alacsonyabb, mint a társadalomban általában; vagy hogy egyáltalán, kik is a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex emberek. Részletesen elemezhetnénk azt is, hogy a büntetőjogi szigor vagy a pedofilok listázása mennyire tudja beváltani a hozzá fűzött reményeket.

Csakhogy ezt a hideg fejjel kiszámított, aljas, ösztönökre építő politikát valójában hidegen hagyják ezek a szempontok. A pedofilellenes törvénycsomagnak egyetlen célja van: olyan csapdát állítani, amiben vagy a kormány zenéjére táncolsz, vagy a pedofilok támogatója vagy. Márpedig a kormány zenéje mindenkit táncra csábít. Fondorlatos, gonoszan kitervelt forgatókönyv ez, de minden mozzanata előre tudható. Rajtunk múlik, hogy a könnyebb utat választjuk és alávetjük magunkat a gyűlöletpropagandának, vagy akkor is az ellenállást választjuk, ha tudjuk: nemtelen támadások, kíméletlen karaktergyilkosságok, megalázó hazugságok özöne vár az ellenállókra.

Így, hogy előre látható a kormány által állított csapda, hogy előre tudható, hogyan bomlik majd ki a forgatókönyv, nincs többé ártatlan tett, nincs mentség a ballépésekre. Aki megszavazza a pedofiltörvényt, a gyűlöletkampányt szavazza meg. Aki hallgat, eltakarja a szemét vagy félrenéz, teret ad a gyűlölet szításának. Aki egyrészt-másrésztezik, a kormánypropaganda malmára hajtja a vizet.

A csapdát nemcsak nekünk kell elkerülnünk, hanem a parlamenti pártoknak és képviselőknek is. Túl súlyos morális disznóság ez ahhoz, hogy a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében asszisztáljanak hozzá: a törvénycsomag megszavazásától tartózkodniuk kell. A tartózkodó szavazattal tudják kifejezni a legegyszerűbben, hogy az erőszakos bűncselekményekkel szembeni fellépés ugyan megkívánná a támogatásukat, a honfitársaink elleni aljas kormányzati gyűlöletkeltés törvénybe foglalásához viszont semmi szín alatt nem adhatják a nevüket, szavazatukat.

Mi egy olyan országért dolgozunk, ahol mindenkinek helye van, és ahol a problémákra közösen keressük a megoldást! Egy olyan országban szeretnénk élni, ahol a kirekesztés elfogadhatatlan és a gyűlöletkeltés nem lehet kampányeszköz. Ahol a társadalom érdeke fontosabb, mint a politikusok rövidtávú céljai, és az elfogadás,nem pedig a kirekesztés vezérli a hatalmat gyakorlókat. Erről szól a #többkötössze kampányunk: írj Te is levelet a köztársasági elnöknek, és szólítsd fel, hogy járjon el felelős államfőként, és ne maradjon tétlen a kormányzati szinten szított gyűlöletkeltéssel szemben!

Kerüld el Te is a kormány által felállított csapdát, és szólítsd fel a kormánypárti képviselőket, hogy ne fogadják el a törvényt:

(Címlapi fotó: Epistola8 / Wikimedia Commons)


TASZ gyakornoki pozíció

2021 szeptemberében 3 jogász gyakornokkal bővítjük a TASZ csapatát!

Kampányt indítottunk a gyűlölettel szemben

Egy olyan országért, ahol mindenkinek jó élni.

Segítség