Téma szűrés

2780
szűrt
2780
összesen

Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!

A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!

Megvédi-e az Alkotmánybíróság a hajléktalan embereket?

Január 29-ig kell törvény szerint döntést hozzon az Alkotmánybíróság azokról a bírói indítványokról, amelyek szerint a szabálysértési törvény hajléktalanságot kriminalizáló, a hetedik Alaptörvény-módosításon alapuló szabályai Alaptörvény-ellenesek. A bíráknak az előttük folyamatban lévő ügyekben kellett volna alkalmazniuk ezeket a szabályokat, de ezt nem tették, mert álláspontjuk szerint döntésük Alaptörvény-ellenes jogszabályon alapult volna, ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság döntése meghozatalához elég komoly alkotmányjogi muníció áll rendelkezésre. A kérdés az: vajon a testület hű marad korábbi álláspontjához és az alkotmányos értékekhez, vagy a kormány oldalára áll.

Hogyan működik és miért ilyen hatékony a propaganda?

A propaganda egyidős a politikai nyilvánosság megszületésével, hiszen a mindenkori hatalom érdeke, hogy a számára fontos üzenetek minél szélesebb körben jussanak el az emberekhez. Propaganda alatt a hatalom által meghatározott valós és/vagy valótlan információk, üzenetek terjesztését értjük, melynek elsődleges célja az emberek manipulálása, megfélemlítése.

Így (nem) működik az állami jogsegélynyújtó szolgálat Magyarországon

Évekig zaklatta Editet a szomszédja, mire úgy döntött, hogy elég volt, muszáj az igazságszolgáltatáshoz fordulnia. Mivel az idős és beteg asszonynak nem volt pénze ügyvédre, az ingyenes jogi segítségnyújtó szolgálatot szerette volna igénybe venni. Több, mint hetven ügyvédet keresett meg, és hónapokig tartó procedúrát jelentett, mire végül hajlandó volt valaki vállalni a képviseletét. Edit kitartása talán meghozza az eredményét a bíróságon is, de eddigi kálváriája sokat elmond arról, hogy mennyire nehezen elérhető a jogi segítségnyújtó szolgálat, amelyet az állam elvileg a rászorulóknak biztosít.

Csak kivételes esetekben akadályozhatja a rendőrség az útlezáró tiltakozásokat

A “rabszolgatörvény” ellen meghirdetett tüntetéssorozat folytatásaként a szakszervezetek országszerte félpályás útlezáró tüntetéseket szerveznek most szombatra. A forgalomlassító blokád nemcsak hatékony, de jogszerű eszköz is a tüntetők hangjának felerősítésére, ezért azt a rendőrség alapvetően nem akadályozhatja.

Ki mondja meg, hogy mit nem szabad?

5 megyében 125 önkormányzat közösségi együttélési rendeletében találtunk a magánszférát súlyosan sértő szabályokat. 2018 végén arra kértük a vizsgált megyék kormányhivatalait, hogy szólítsák fel az önkormányzatokat a jogsértő rendeleti szabályok hatályon kívül helyezésére.

Ne hagyd, hogy téged is megvezessenek!

A propaganda a hatalom eszköze, melynek célja a kormány által meghatározott üzenetek terjesztése az emberek manipulálása és a félelem gerjesztése érdekében. A politikai üzenetek terjesztését a kormány elsősorban a közmédián és a hozzá politikai és gazdasági alapon szorosan kapcsolódó médiumokon keresztül végzi, amit lehetetlen kikerülni, hiszen mindenhonnan ez dől ránk. Ezért a propagandával szembeni védekezés legjobb módja, ha tudatos médiafogyasztókká válunk és magunk is felismerjük, ha egy cikk manipulálni próbál vagy alternatív valóságot igyekszik felépíteni. Mivel a propagandamédia előszeretettel használja az álhíroldalakra jellemző eszközöket is, az alábbiakban összegyűjtött tanácsok nagy része az álhírekkel (más néven dezinformációval) szembeni védekezésére is szolgál.

Tájékozódjunk több forrásból!

Nézzünk utána egy cikk állításainak internetes keresőoldalak és az álhírek cáfolatára létrehozott oldalak segítségével (urbanlegends.hu, euvsdisinfo.eu, stopfake.org, politifact.com). Amennyiben egy hírt nem vizsgálnak ezeken az oldalakon, ellenőrizzük a weboldalt és a cikkben tett állításokat egy egyszerű Google kereséssel és vizsgáljuk meg azok igazságtartalmát. Ismert weboldalról van szó? Van szerzője a cikknek? Mennyire aktuális a tartalom? A cikk hivatkozott forrásra, bizonyítékra?

Ne osszunk meg semmit olvasatlanul!

Az emberek többsége úgy oszt meg cikkeket a közösségi médiában, hogy mindössze a címet vagy a bevezetőt olvasta el. Ha így teszünk, mi magunk is nagyon könnyen a valótlan hírek terjesztőivé válhatunk. Az álhíreket terjesztő oldalak gyakran adnak olyan címet a cikkeiknek, amelyek félrevezetőek, a szenzációhajhász címek pedig megosztásra kényszerítik az olvasókat. Mindent olvassunk el, mielőtt megosztunk, hiszen a megosztással támogatjuk az álhírekből élő oldalakat, növeljük a reklámbevételüket, valamint az olvasóik számát.

Töltsd le nyomtatható szórólapunkat, nyomtasd ki magadnak otthon és add a kezébe annak, aki propagandát olvas, vagy tedd a postalábádól kilógó, a metróban kirakott Lokál mellé. Akciódról készíts videót, vagy fotót, és oszd meg a #szabadjanuár hashtaggel!

Kövesd a kampányunkat, zárd ki egy hónapra az életedből a propagandát és teljesítsd kihívásait!

Vigyázzunk az ismeretlen weboldalakkal!

Ha egy ismeretlen weboldalra tévedünk (vagy ismeretlen lapot veszünk a kezünkbe), fontos, hogy átolvassunk néhány - az oldalon korábban publikált - cikket. Akkor gyanakodhatunk arra, hogy álhíreket terjesztő portállal van dolgunk, ha túlzottan szenzációhajhász címekkel vagy összeesküvés elméletekkel találkozunk a korábbi tartalmak között. Tekintsünk ezért kritikus szemmel azokra a címekre vagy tartalmakra, amelyek azt állítják, hogy olyan dolgokról számolnak be, „amit eddig titkoltak”, vagy „soha nem gondoltunk volna”. Gyanúsnak tekinthetők azok a weboldalak is, amelyeknek nincsen impresszumuk és nem tudhatjuk meg a szerkesztők nevét, valamint a kiadvány alapvető adatait sem. Gyakori továbbá az is, hogy manipulatív tartalmak jelennek meg ismert médiumok nevére hasonlító oldalakon, Gyanakodjunk például, ha az URL hasonlítani próbál egy létező oldaléra, csak egy kicsit tér el tőle. Minden esetben ellenőrizzük, hogy azon a weboldalon járunk-e, amelyiken gondoljuk. Ha beírjuk a kérdéses weboldal nevét a keresőbe, valószínűleg az eredeti verzió ugrik majd fel első találatként. Érdemes a böngésző címsávját is megvizsgálni és gyanakodni, ha nem .hu, .org, .eu vagy .com, hanem .info vagy más címmel szerepel az oldal.

Ellenőrizzük a cikk dátumát! Aktuális vagy régi a tartalom?

Az álhíroldalak olyan híreket is megoszthatnak, amelyek jóval korábbi eseményről számolnak be vagy egy korábbi eseményt az aktuális helyzethez igazítva írnak át és publikálnak újra. Ezért érdemes meggyőződni arról, hogy a cikk az olvasás pillanatában aktuális-e még. Ha a cikk címét vagy az eseményt beírjuk a google keresőbe, könnyen ki tudjuk deríteni, hogy más médiumok foglalkoznak-e aktuálisan a témával.

Név nélkül közölt cikk mindig gyanús!

Normál esetben a médiumok feltüntetik, hogy ki írta az adott cikket, mivel az etikus újságírás megköveteli, hogy minden tartalom mögött beazonosítható szerző legyen. Ez alól lehetnek persze kivételek, amikor például valamilyen közleményt vagy helyreigazítást hoz le a szerkesztőség. Ezzel szemben az álhíroldalak és a propagandamédia sajátos jellemzője az, hogy a tartalmak és a lejárató cikkek névtelenül vagy álnéven jelennek meg.

Ellenőrizzük a cikk forrását!

A forrásmegjelölés szintén alapvető szabály a médiában megjelent tartalmak vonatkozásában és csak ritkán lehet ez alól kivételt tenni, például akkor, ha az információ más módon nem szerezhető be és amelynek indokát közölni kell az olvasókkal. A propagandamédia és az álhír oldalak gyakran jelentetnek meg cikkeket azzal, hogy szintén névtelen cikkre, tehát újabb álhíroldal tartalmára hivatkoznak anélkül, hogy konkrét forrást megjelölnének. A propagandamédiaként működő origo.hu portál rendszeresen jelentet meg a migrációhoz kapcsolódó bűnügyi témájú híreket, amelyek nagy részéből hiányzik a szerző neve és a forráshivatkozás. A cikkek többsége pedig egyfajta torzított valóságról szól, amelynek célja inkább a felháborítás és félelemkeltés, a tényközlése és megértés helyett.

Ellenőrizzük a cikk bizonyítékait!

Ha lehetséges, érdemes a cikkben hivatkozott bizonyítékokat ellenőrizni egyszerű Google kereséssel. Gyakori például, hogy egy-egy manipulatív cikk konkrét dokumentumok tartalmára, statisztikai adatokra, kutatásokra hivatkozik. Ezekben az esetekben érdemes megkeresni az eredeti forrást és ellenőrizni, hogy a cikk hűen adja-e vissza annak tartalmát. A Nézőpont Intézet egy friss elemzése szerint például Magyarországon a kormányzati média jelentős kisebbségben van és alulreprezentált a kormánykritikus médiával szemben. A kutatási jelentésről hírt adott a közmédia és az összes propaganda média is. Szakemberek, adatújságírók elemzése azonban felhívta az olvasók figyelmét arra, hogy a látszólag objektív kutatás tele van csúsztatással és a kutatás módszertana is erősen megkérdőjelezhető.

Ellenőrizzük a cikkben megszólaltatott szakértőket és azok hátterét!

Manipulatív tartalmak vagy politikai megrendelésre gyártott cikkek gyakran hivatkoznak olyan - többnyire a szakmában nem ismert - szakértőkre, akik a cikk narrációját támasztják alá vagy azt erősítik. Egy-egy szakértő szakmai múltját és hátterét azonban viszonylag könnyű ellenőrizni: Milyen publikációk, tanulmányok, kutatások jelentek meg a neve alatt? Milyen véleménynek adott hangot egy-egy téma kapcsán?

Ellenőrizzük a képek hitelességét!

A propagandamédia és az álhír oldalak gyakran használnak képeket és videókat állításaik alátámasztására. Ezeket sokszor manipulálják valamilyen kép- vagy videószerkesztő programmal. Az is előfordul, hogy a képek vagy videók olyan eseményeket mutatnak be, amelyek nem kapcsolódnak a cikk tartalmához, esetleg a cikkben megjelöltekhez képest más helyszínen vagy máskor játszódnak. A fotók hitelességét viszonylag könnyen tudjuk ellenőrizni a jobb egér “Kép keresés ezzel: Google” opció vagy egyéb telepített alkalmazásokkal, mint a “Who stole my pictures” vagy a TinyEye. Ezek többnyire meg tudják mutatni, hogy az adott képet korábban már máshol is felhasználták-e. Videók esetében érdemes megkeresni a Youtube-ra feltöltött verziót és megnézni, hogy más is feltöltött-e azt. Olvassunk bele a videó leírásába és a kommentekbe, hátha valaki belinkelte az eredeti verziót. A hazai propagandamédia is előszeretettel alkalmaz ilyen eszközöket, elsősorban a kormányzati narratíva megerősítésére, valamint a kormánnyal szembeni kritikus személyek ellehetetlenítésére.

Ellenőrizzük, hogy a cikk megszólítja-e a történet fontos szereplőit!

Aktuális közéleti eseményekről szóló híradásokkal és tudósításokkal szembeni alapvető követelmény a történet érintett szereplőinek megszólaltatása, a kiegyensúlyozott tájékoztatás. Mivel a propagandamédia ezt a törvényi követelményt ritkán tartja be, különösen ha politikai megrendelésre készít anyagokat, ezért érdemes az ilyen eseményekről több forrásból is tájékozódni. A civil szervezetek lejáratására szervezett matricás akcióról készített propaganda híradások például elmulasztották megszólítani a matricás akcióval érintett civil szervezetek képviselőt, miközben róluk valótlanságokat közöltek és terjesztettek.

Bodrogi Bea


Bírósághoz fordulunk, hogy ne jöhessen létre az alkotmányellenes kormánypárti médiabirodalom

Ahogy az közismert, Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) néven hoz létre médiabirodalmat a kormány, a hazai médiapiacon példátlan koncentrációt megvalósítva. A kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az érintett médiacégek fúzióját, ezért azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta. A Szabad Pécs online hírportált képviselve azért fordultunk bírósághoz, mert az összeolvadás több szempontból alkotmányellenes. Célunk, hogy a bíróság megváltoztassa a GVH döntését, vagy új eljárás lefolytatására kötelezze a szervet.

Ártalomnövelés a hazai drogpolitikában

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt beszélgetéssorozatának 2. részeként Legyen minden jobb! /Beszélgetés az okos drogpolitikáról címen a magyarországi drogstratégiáról és az ártalomcsökkentésről beszélgettek a meghívottak. A beszélgetésen részt vett Magánszféra projektünk munkatársa, Kardos Tamás, Bánfai Ferenc, mentőápoló; Tóth Dániel, Baptista Utcafront tűcsere programjának munkatársa. A beszélgetést Vitéz Zsuzsa moderálta.

Könnybe lábadt a szemük, amikor kijöttünk Miskolcon a tárgyalóteremből

Egyszerre van jelen a hála és elégtétel érzése, valamint az ítélethirdetés által felidézett sok fájdalom és megaláztatás.

Hazudni nem szabad: kampányt indítunk az állami propaganda médiával szemben!

Azután, hogy ellenzéki képviselőket rángattak ki biztonsági őrök a közmédia épületéből, ‘Szabad január’ néven indítunk kampányt a tudatos hírfogyasztásért és a propaganda média ellen. Célunk, hogy megmutassuk az állampolgároknak, hogy milyen eszközökkel léphetnek fel ők maguk az állami propagandagépezet zaja ellen.

Segítség