Téma szűrés

2877
szűrt
2877
összesen

Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!

A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!

Itt a vége, kiharcoltuk: nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait!

Majd’ két évig tartott, az EMMI minden lehetséges jogi utat végigjárt, a legabszurdabb érvekkel is megpróbálkozott, de hiába, mert győztünk: kiharcoltuk, közzé kell tenni a kórházi fertőzések adatait intézményekre lebontva! A Kúria tegnapi döntése sokéves titkolózásnak vetett véget, mostantól egyértelmű, amit mindig is állítottunk: a nyilvánosságra tartozik, hogy hányan fertőződnek meg és hányan halnak meg kórházi fertőzésben a magyarországi kórházakban.

NEKED IS FONTOS, HOGY LEGYEN AKI FELLÉP A KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK ELLEN? TÁMOGASD MUNKÁNKAT, HOGY TOVÁBB KÜZDHESSÜNK EGY ÁTLÁTHATÓBB ÉS BIZTONSÁGOSABB EGÉSZSÉGÜGYÉRT! TASZ.HU/TAMOGATAS


Az eltitkolás gyötrelmei

Hosszú sora volt annak, hogy hogyan igyekezett az állam eltitkolni a fertőzések adatait – belegondolni is rossz, mennyi értelmes munkát elvégezhettek volna annyi idő alatt, amíg álságos érveket keresgéltek az adatok jogellenes eltitkolására. Már 2016 elején is ezen vitatkoztunk, sőt az – akkor még valódi újságként működő – origo-nak már 2007-ben sem adták ki az adatokat.

Már ekkor, 2016 áprilisában is megjelentek azok a megmosolyogtató érvek, amikkel aztán később, a perben is előjött az EMMI. Próbálkoztak a jogászkodással, mondván: az adatok döntés-előkészítőnek minősülnek és nem adhatók ki. Valami furcsa koncepció alapján azt is jó ötletnek tartották, hogy az adatokat pánikkeltésre alkalmasnak állítsák be, és arra is hivatkoztak, hogy ezek félrevezethetnék a betegeket – mintha nem épp az ő dolguk lenne elmagyarázni az azokat.

Az EMMI abszurd érvekre hivatkozott, és közben nem tett semmit

2017-ben tehát elhatároztuk: jogi eszközökkel érjük el az adatok nyilvánosságra hozását. Szeptemberben beadtuk az adatigénylést, amit annak rendje-módja szerint meg is tagadtak, úgyhogy jöhetett a per. 2018 nyaráig tartott, míg másodfokon, jogerősen is nyertünk, de az EMMI ekkor is az időhúzást választotta, nem számított, hogy mekkora pofonba szaladnak bele. Tegnap viszont megszületett a Kúria döntése, amellyel megerősítette a másodfokú bíróság ítéletét, és kimondta, hogy a kórházi fertőzéses adatoknak intézményekre lebontva is nyilvánosaknak kell lenniük. A Kúria ezen felül tételesen elutasította az EMMI minden, az adatigénylés ellen felhozott érvét. Kimondta: nem igaz az, hogy egy statisztikai adatsor nyilvánosságra hozatala bárki személyes adatait veszélyeztetné, mint ahogy az sem igaz, hogy ezek az adatok döntés-előkészítő jellegűek lennének, amikor a titoktartás indokolt lehetne. Üdvözöljük, hogy a Kúria a következetes álláspontunkkal egyezően arra is felhívta a figyelmet, hogy az államnak felelőssége van abban, hogy megmagyarázza és kontextusba helyezze a nyers adatokat, hogy azok ne legyenek riadalomkeltők. Az EMMI utoljára még megpróbálkozott azzal érvelni, hogy valójában nem is kezelik a kérdéses adatokat, mert azokat a tisztifőorvosnak jelentik az egyes kórházak. Amikor a bíróság rákérdezett, hogy rendelkezésükre állnak-e azok az adatok, amelyekről egyébként már két éve folyik a per, természetesen kénytelenek voltak beismerni, hogy a tisztifőorvos feletteseként az EMMI-nél is megvannak a kért statisztikák. A döntés értelmében az adatokat az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül meg kell kapnunk az EMMI-től.És hogy mi történt ez alatt a két év alatt? A kórházi fertőzésekről csak alapszintű adatokat tartalmazó jelentést sem bírták egyszer sem közzétenni határidőben, legutóbb még trükközni is kellett vele. Amikor végre sikerült, az megint olyan érthetetlen lett, hogy nekünk kellett szakértő segítségével érthetővé tenni. Kásler miniszter közben bejelentett, rendeletet fogadtak el, de érdemben semmi nem változott.

És most mi lesz?

Szomorkás, hogy a mai ítélettel csak a 2015 és 16 közötti adatokhoz juthatunk hozzá – amikor beadtuk az adatigénylést, még nem léteztek frissebbek, és az ítélet nem vonatkozik az azóta keletkezettek adatokra. Úgyhogy most gyorsan beadjuk az adatigénylést a 2017-es adatokra is – ezt már aligha tagadhatja meg a minisztérium. (A ‘18-as számoknak még elvileg nem kell készen állniuk, majd csak ősszel.)

Az biztos, hogy ha megkapjuk az adatokat, némi időt fog igénybe venni, hogy értelmezzük őket – feltételezzük, hogy olyan nyers adatokat fognak közölni, amiket még fel kell dolgozni. Szerencsére van pár önkéntes szakértőnk, akik már ajánlkoztak, hogy segítenek elvégezni ezt a munkát.

Amint megkapjuk az adatokat, elvégezzük a feldolgozásukat, az eredményekkel pedig hamarosan jelentkezünk!

Nagy lépést tehetünk ezzel az átláthatóbb és biztonságosabb egészségügy felé!





Nem húzhatja tovább az időt az EMMI, nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait!

Majdnem két évig tartott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) minden lehetséges jogi utat végigjárt, a legabszurdabb érvekkel is megpróbálkozott, de hiába, mert a Kúria mai döntése értelmében át kell adnia a kórházi fertőzések adatait munkatársainknak. A civil szervezet által indított per sokéves titkolózásnak vetett véget, mostantól viszont egyértelmű, hogy mindenkinek joga van tudni, hogy hányan fertőződnek meg és hányan halnak meg kórházi fertőzésben a magyarországi kórházakban. A kórházi fertőzéses statisztikák pontos ismerete azért is fontos, mert sokat elárul arról, hogy egy ország mennyi figyelmet fordít a jó minőségű egészségügyi ellátás kiépítésére.

Nem adott igazat a köztévénél bántalmazott képviselőknek a bíróság, mert nem verték meg őket “eléggé”

Az MTVA székházából tavaly decemberben erőszakkal eltávolított képviselők, Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Varju László a segítségünkkel pótmagánvád-indítványt nyújtottak be a bírósághoz az őket akadályozó és bántalmazó biztonsági őrök ellen, amit első fokon a bíróság elutasított. Az indítvány benyújtására azért volt szükség, mert mind a Központi Nyomozó Főügyészség, mind a Legfőbb Ügyészség “nagy jogi bravúrral” utasította el a korábbi feljelentéseket.

Eljárást indít az EBH a pécsi önkormányzattal szemben, mert nem hagy tudósítani egy független hírportált

A PécsiStop hírportál kezdeményezésére az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) eljárást indított a pécsi önkormányzattal szemben, mert a hírportál rendszeresen kiszorul az önkormányzat sajtóeseményeiről. A portált a mi ügyvédünk képviseli.

Jogász munkatársat keres a TASZ

A jogász munkatárs feladata Politikai Szabadságjogok Projektünk jogi munkájában való részvétel lesz. Olyan jogi végzettségű, emberi jogi érdeklődésű jogászt keresünk, aki elkötelezett szervezetünk céljai iránt.

Ágyban, párnák közt, lekötözve halni meg


S. Mátét (29) 2018. június 5-én szállították egy vidéki kórház pszichiátriai szakintenzív osztályára, ahol másnap hajnalban, kikötözve elhunyt. Máté nem halálos, de gyógyíthatatlan beteg volt, többféle gyógyszert szedett rendszeresen.A beszállítást megelőző napokban édesanyja nem tudta telefonon elérni Mátét, ezért bejelentést tett a rendőrségen. A kiérkező járőrök a zavart beszédű fiúhoz mentőt hívtak.

Többen nem tudtak szavazni a belga és német külképviseleteken

Választási Jogi Programunk forródrótja az európai parlamenti választás napján több hívást is kapott arról, hogy Belgiumban és Németországban élő vagy ezekben az országokban lakóingatlannal rendelkező választópolgárok nem tudták leadni a szavazataikat. Mintalevelünk segítségével mindenki, aki ilyen helyzetbe került, kiderítheti, hogy ki mulaszott ezekben az esetekben.

A TASZ panaszt  készít, mert több választópolgár nem tudta leadni a szavazatát a külképviseleteken

Elkészítettük azt a mintalevelet, aminek megküldésével érdeklődhetsz arról, hogy miért töröltek a külképviseleti névjegyzékből, és hogy erről miért nem értesítettek.

Kitöltési instrukciók:

1. A levél elején szereplő linkeket használva keresd ki a magyar lakcímed szerinti területi választási iroda elérhetőségét.

2. A levelet egészítsd ki a szükséges személyes adatokkal, dátumokkal, és a külképviseletnek helyt adó település nevével.

3. Csatold hozzá az értesítőt, ami alapján felvettek a névjegyzékbe.

A beadvány benyújtásakor nem köt határidő, de mihamarabb érdemes azt beküldeni.




A dilivonaton nincsen fék - elképesztői döntések választási ügyekben III.

Már hetek óta figyeljük a saját és mások ügyeiben a választási bizottságok és a bíróságok választással kapcsolatos döntéseit. Néha vicces, máskor sötét kép rajzolódik ki. Most újabb döntéseket találtunk, amelyekben a józan ész nem feltétlenül érvényesül. Reméljük, hogy mindenki jól szórakozik, de más érzelmi reakciók is teljesen érthetőek.

A Fidesz reklámját leadni nem lesz baj

Bár a Nemzeti Választási Bizottság elmarasztalta a közszolgálati M4 csatornát, amiért hírként beállítva szinte egy az egyben leadták a Fidesz reklámfilmjét, a Kúria más döntésre jutott és úgy látta: nem történt jogsértés. Ezt ezzel indokolták:

(...) jelen ügyben érdemi tartalmi szerkesztésnek volt tekinthető az eredeti hangsáv helyett narrátor alkalmazása, a kampányfilm üzenetének további tömörítése annak kevésbé lényeges elemeinek kivágásával, mely változtatások ugyan még inkább felerősítették az ismertetett kampányfilm üzenetét, azonban a szerkesztett hír jellegére tekintettel azon csak a kiegyensúlyozottsági követelmények (...) lettek volna számon kérhetők.

Lefordítjuk: az valóban gond lenne, ha hírnek álcázva adnák le a kampányfilm egészét és nem módosítanának rajta semmit. Mivel azonban egy bemondó kommentálta a videót és kivágtak belőle bizonyos (“kevésbé lényeges”) részeket, így az már szerkesztett tartalomnak minősül, és mint ilyen, nem jogsértő. Igen, jól értitek: ha egy minimális megjegyzést fűznek az egyébként a “kevésbé lényeges” részektől megtisztított, tehát még hatásosabb videóhoz, akkor az már elfogadható. Valahogy olyan érzésünk van, hogy ezzel viszonylag könnyű visszaélni.

Az is jogsértő azonban, ha egy műsorban csak az egyik pártot tolják és a többi indulóval nem foglalkoznak. Mielőtt illúziókba ringatnánk magunkat: ezt a kaput is gyorsan becsukta a Kúria.

Az érvelés lényege szerint egy perc túl rövid ahhoz, hogy abban kiegyensúlyozottan lehessen tájékoztatni (tehát több álláspontot is bemutassanak), csak sok műsorszám összevetésével lehet megállapítani, hogy valóban megsértették-e a kiegyensúlyozottsági követelményeket. Amúgy jut eszünkbe: esetleg nem lehetne úgy szerkeszteni a műsorszámokat, különösen a közszolgálati híradókat, hogy azok tartalma akár a rövid műsoridőn belül is megfeleljen a kiegyensúlyozottsági követelményeknek?

A kegyelemdöfés azonban csak ezután jön: a Kúria szerint sérülne a szabad tájékoztatáshoz való jog, ha minden, pártokkal foglalkozó tudósítást politikai reklámnak tekintenénk, mert akkor ezeket nem lehetne bemutatni. Igen ám, de jelen esetben konkrétan egy minimálisan módosított, politikai reklámnak készült felvételt “adtak el” tudósításként, tájékoztató műsorszámként, nem pedig egy érdemi, eredeti műsorszámot.

Németh Szilárd, az öregdiák

A Csepeli Hírmondónak is semlegesnek kellene lennie a választási eljárásban, azaz, ha foglalkozik a kampánnyal, akkor minden pártot egyenlő eséllyel kellene szerepeltetnie. A választási kifogás benyújtója szerint kormánypárti politikusok meglehetősen felülreprezentáltak a lap oldalain. A választási bizottság eszén azonban nem lehet túljárni. Szerintük:

Ezekben az esetekben Novák Katalin és Németh Szilárd államtitkárok szerepeltetése állami feladatukhoz kapcsolódóan, közéleti szereplő öregdiákként, illetve egy az újságban állandó szereplésnek tekinthető receptrovatban történik meg, a jelöltek nevén kívül a választásra utaló tartalom a cikkekben nincs.

Azaz, a bulvár-politika az nem politika. Bárcsak így lenne, fűzzük hozzá csendesen.

Nem sokkal később előkerül az az érv is, hogy úgy sem tudják a választópolgárok, hogy ők rajta vannak-e az EP-listán. Szó szerint ezt tartalmazza a határozat: “...az sem feltétlenül elvárható a választópolgároktól, hogy a jelölő szervezetek listáinak névsorát ismerjék.” Tehát minden mindegy, hiszen a választók úgy sem tudják. Végül is, lehet, hogy nekik van igazuk.

Toroczkai László, aki mások pellengérre állításával kampányolhat

Térjünk vissza a Kúriához. A DK és a Momentum - a segítségünkkel - kifogást nyújtott be Toroczkai László kampányvideója ellen. Ebben azt kifogásoltuk, hogy a polgármester-pártelnök egy videót töltött fel a Facebook-oldalára, amelyben úgy kampányol, hogy az ásotthalmi jegyzővel és mezőörökkel intézkedik általa jogcím nélküli lakásfoglalóknak nevezett emberek ellen. Ez azt jelenti, hogy az EP-kampányhoz önkormányzati munkaerőt és erőforrásokat használ fel, hiszen a jegyző és a mezőőrök munkaereje és munkaideje ilyen erőforrás. Az is szerepelt a kifogásban, hogy az intézkedés által érintett emberek nyilvánvalóan nem járultak hozzá ahhoz, hogy róluk felvétel készüljön és azt közzétegyék, pedig ez csak így lenne jogszerű.

A kifogást az NVB elutasította és a Kúria is így tett, az indokolásban pedig hajmeresztő állítások jelentek meg. Először is, a felvételkészítéshez való hozzájárulás hiányát azzal zárták le, hogy az ellen csak az emelhetett volna kifogást, aki a felvételen szerepel. Szomorú, hogy egy választási jogsértést nem orvosoltathat bárki, de az meg egyenesen elképesztő, hogy még a választáson induló pártok sem!

A Kúria azt is kimondta, hogy nem bizonyított, hogy Toroczkai közhatalmi pozícióját kihasználva, az önkormányzati célokra rendelt “közpénzt” használta fel. Túl azon, hogy a közpénz idézőjelbe helyezése megmosolyogtató a jelen környezetben, tartalmilag is abszurd az állítás. Ugyan miből fizetik az önkormányzati alkalmazottként dolgozó mezőőröket és a jegyzőt? Netán maga a jelölt fizette őket saját jövedelméből? Esetleg ők ingyen, szabadidejükben, kedvtelésből végeztek hatósági intézkedést? Nyilvánvalóan nem.

Azt sem látta megállapíthatónak a Kúria, hogy a párt vízjeles logójával ellátott, az EP-választáson részvételre buzdító videót kifejezetten kampánycélra rögzítették, felhasználva az önkormányzat infrastruktúráját. Ezt úgy fogalmazza meg a Kúria, hogy “nem igazolja ezt az állítást önmagában az, hogy a felvétel végén a polgármester (...) odavetve az EP választásra is utal.” Tehát kampányidőszakban elmondani, hogyan vezetné az országot a Mi Hazánk, az tulajdonképpen nem kampány...

A polgármester, aki ha kell magánember, ha kell nem az

E heti válogatásunkat koronázzuk meg a Pest Megyei Választási Bizottság mélységesen cinikus döntésével!

Az előzmény, hogy az érdi alpolgármester levelet küldött települése első választóinak, amiben a kormánypárt támogatására buzdította őket. Ezzel van egy bökkenő: a levelet a település logójával (“Érd a mi városunk”) ellátott borítékban küldte ki, és magát polgármesterként nevezte meg az aláírásában. Több párt is lecsapott és kifogást nyújtottak be emiatt, mivel joggal merül fel, hogy a levél kiküldéséhez önkormányzati infrastruktúrát és forrásokat használtak fel. Hogy az ezzel kapcsolatos vádakat eloszlassa, az alpolgármester az interneten közzétette, hogy ilyesmiről szó sincs, közpénzt nem használt fel ehhez. A Pest Megyei választási bizottság pedig mindent rendben talált: megállapították, hogy

T. Mészáros András a kifogással támadott levelet nem mint a közhatalmat gyakorló polgármester küldte ki az érintetteknek, annak ellenére, hogy a tisztségét feltüntette az aláírása alatt.

Ezt már kommentálni is nehéz a sírástól és a röhögéstől. Polgármesterként írta alá, de nem polgármesterként küldte ki. Mi az a mozzanat, amikor a magánemberi szerep elválik a polgármesteritől?

De ezt is lehet fokozni, a választási bizottság meg is tette! Lássuk csak:

A hivatkozott AB határozat éppen azt mondja ki, hogy a kampányban a polgármestert is megilleti a véleménynyilvánítás alkotmányban foglalt szabadsága.

Hoppá, amint sikerült neki kedvező AB-döntést találni, hirtelen csak visszaalakult (al)polgármesterré az a magánember!

És akkor jöjjön itt is parádés befejezés:

A TVB “hivatalból fellelte” az alpolgármester nyilatkozatát, amiben a közpénzfelhasználást tagadta, és erre tekintettel is rendben talált mindent. Ezzel két baj van: az egyik, hogy “bemondásra” elhiszik az állítást. A másik pedig az, hogy az alpolgármesternek kedvező tényt - csodák csodájára - magától megtalálta a választási bizottság, pedig általában nem szoktak ilyen rugalmassággal hozzáállni egy ügy összes körülményének feltérképezéséhez.

Döbrentey Dániel - Szabó Attila


Pert vesztett a Figyelő a Soros-lista miatt

A Magyar Helsinki Bizottsággal közösen képviseltük azokat a civileket, akik megnyerték a Figyelő ellen a “Soros zsoldosok” listázása miatt indított pert. Ugyanezen a napon jogerősen megnyertük azt az ügyet, amelyben az egyik munkatársunkról készült képet a Magyar Idők egy ellenzéki tüntetőket lejárató cikk illusztrációjaként használt.

Segítség