Téma szűrés

2862
szűrt
2862
összesen

Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!

A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!

A választási bizottságok elképesztő döntéseket hoznak II. - avagy hogyan őrizd meg a józan eszed a választások idején

A múlt heti blogposztunk népszerűségén felbuzdulva újra átnéztük a választási bizottságok döntéseit, ezek még mindig képesek sokkolni, meglepetéseket okozni. Szerencsére erre a hétre csak három meredek döntést találtunk. Hogy javul-e a döntések színvonala, azt ennyiből még nem tudjuk eldönteni.

Ha neked is fontos, hogy legyen aki felszólal a rendszer hibái ellen, ajánld fel nekünk idén is adód egy százalékát! Adószámunk:18067109-1-41 https://tasz.hu/1szazalek

Elkésett, de Fidesz

Részletesen bemutattunk egy másik posztban az Alkotmánybíróság egy keddi döntését. Itt most egy olyan elemre szeretnénk felhívni a figyelmet, ami nem tartozik szorosan a választási kérdéshez, de ide kívánkozik, mert egészen elképesztő. Az indítványozó Fidesz április 29-én 16.47-kor nyújtotta be az alkotmányjogi panaszát. A határidő elteltét -- rendszerint -- a bíróságok a döntés internetes közzétételétől számítják. Ez alapján -- mivel a Kúria döntése április 26-án volt kint a honlapon -- a határidő április 29-én 16.00-kor eltelt.

Hogy, hogy nem az Alkotmánybíróság mégis befogadta az indítványt. Tapasztalataink szerint nem szokott más indítványozóval az AB olyan nagylelkű lenni, mint most a Fidesszel. Ahogy egy kollégánk mondta dühében: “Mindenki tudja, hogy általában könnyebb egy tehenet átnyomni a tű fokán, mint elérni, hogy az alkotmánybíróság foglalkozzon egy üggyel!” Végül egy egészen sajátos jogértelmezést kellett az AB-nak kitalálnia ahhoz, hogy az indítványt be tudja fogadni. Az igazán durva az, hogy az indítványában maga a Fidesz is megemlíti, hogy a döntés április 26-án kikerült a Kúria honlapjára, tehát tudtak arról, hogy az ott van, azaz a határidőnek logikailag már telnie kellett volna. Ehhez képest mégis 47 perccel kicsúsztak a határidőből és az AB mégis addig gondolkodott, hogy be tudja fogadni az indítványt.

Köszönjük Mécs Jánosnak, az ELTE-ÁJK PhD hallgatójának, hogy erre a problémára felhívta a figyelmet.

Propagandamédia a választásban

Az állami, önkormányzati tulajdonú sajtóra szigorú szabályok vonatkoznak a kampányban, nem így a magántulajdonban állókra. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azért nem tudta megállapítani a Lokál Extra által elkövetett választási jogsértést, mert az sajnos-sajnos nem állami tulajdonú. Ugyanis a tulajdonosa a híres Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA). Akinek a KESMA neve nem sokat mond, annak álljon itt egy folyamatban lévő ügyünkről szóló hírAhogy az közismert, Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) néven hoz létre médiabirodalmat a kormány, a hazai médiapiacon példátlan koncentrációt megvalósítva. A kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az érintett médiacégek fúzióját, ezért azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta.

Nagyon ötletes: az állam az összes kormányközeli médiaszolgáltatót egybe szervezi, állami hirdetésekkel finanszírozza, de kivonja a választási szabályok betartása alól. Ehhez minden adott, mivel már 2014-ben, jóval a KESMA létrehozása előtt megszületett az ezt lehetővé tevő alkotmánybírósági határozat.Tulajdonképpen csak annyit lehet ehhez hozzáfűzni: Bravó!

Szemesnek áll a világ!

Első látásra úgy tűnik, hogy a Fővárosi Területi Választási Bizottság (TVB) nem csak a kormányzó pártokkal elfogult, hanem lehetséges, hogy szereti a jogelveket általában figyelmen kívül hagyni. Vagy csak arról van szó, hogy nem szeretne teret adni az esélyegyenlőség-barát érvelésnek?

Egy kispesti ügyben a kifogást benyújtó azzal érvelt, hogy a Gajda Péter kerületi MSZP-s polgármester megbízásából készült „Több közvetlen Uniós forrást Kispestre” című MSZP-Párbeszéd választási plakátjainak elhelyezése jogsértő módon egyenlőtlen és aránytalan, mégpedig azért, mert a három osztásból álló felületen ezek a plakátok kettő osztást elfoglalnak. Azaz, a plakátnak helyet biztosító önkormányzat mindjárt el is foglalja magának e helyek kétharmadát. A kifogást benyújtó szerint így a többi jelölő szervezetnek a fennmaradó egy osztás által biztosított helyen kell osztoznia, és ez sérti az esélyegyenlőséget. Azt mondja erre a problémára a Fővárosi TVB, hogy:

Amikor egy önkormányzat dönt arról, hogy hová teszi ki a választási plakátok elhelyezésére szolgáló eszközöket, a polgármester pártja azonnal el tud kezdeni plakátolni. A többiek meg kutassák fel szépen a maradék helyeket, mondja a TVB. Ez a megközelítés behozhatatlan versenyelőnyt biztosít az önkormányzatot iránytó párt számára!

Nem árt ehhez azt is tudni, hogy 2018. szeptember 1. óta nagyon korlátozott hová és hogyan lehet plakátokat kihelyezni, így az elfoglalt plakáthelyek komoly korlátot jelentenek a többi párt számára. A TVB megközelítése egész nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyja a jelölő szervezetek esélyegyenlőségét. Hogy a döntés tényleg a kispesti MSZP védelmében született-e vagy inkább az országos erőviszonyokhoz igazodva távlati célokat szolgál, esetleg csak borzasztóan szűklátókörű, azt mindenki döntse el maga.




Hazudni alkotmányos jog? Mi a baj az Alkotmánybíróság döntésével az aláírásgyűjtő aktivistákról?

Mi is beszámoltunk arról a választási kifogásról, ami a fideszes aktivisták támogató aláírásgyűjtéséről szól. Az ügy egyszerűnek tűnik, de a választási bizottságok és a bíróságok mégis eltérő döntéseket hoznak. Ebben a blogposztban megpróbáljuk összefoglalni, hogy mi is történik ebben az eljárásban.

Másodfokon is megnyertük az ország legnagyobb antidiszkriminációs perét Miskolc Önkormányzatával szemben

Jogerősen megnyertük a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) azt a pert, amit a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottunk.

Megszabadulni az érzéstől, ami egyre szűkebb és szűkebb körbe zár be

Sok csúcspontja volt a szombati első Szabad-díjátadónak, az első ilyen rögtön az este elején, Szabó Máté és D.Bányász Gergő közös beszédénél eljött. Most közzétesszük a két beszéd szövegét, mindenkinek nagyon felszabadító élményt kívánunk az olvasásukhoz.

ROMÁK HELYZETÉBEN JÁRTAS SZAKÉRTŐ-TEREPMUNKÁS MUNKATÁRSAT KERESÜNK

A szakértő-terepmunkás feladata elsősorban a jellemzően vidéki ügyfelekkel való kapcsolattartás, számukra nyújtott szociális segítségnyújtás, támogatás; a jogi munkánkhoz kapcsolódó tényfeltárás; a hatóságokkal, szolgáltatókkal való kommunikáció; vidéki civil szervezetekkel való kapcsolattartás, vidéki képzések, találkozók szervezése és megtartása lesz. Olyan szociális végzettségű vagy elkötelezettségű, emberi jogi érdeklődésű munkatársat keresünk, aki egyetért szervezetünk és az Egyenlőségprojekt (https://tasz.hu/egyenlosegprojekt) céljaival, és segíteni akarja a romák és a fogyatékossággal élő emberek integrációjának és esélyegyenlőségének ügyét.

A Kúria szerint is diszkriminálta a romákat a tiszavasvári önkormányzat

A Kúria 2019. április 10-i ítélete tett pontot annak az ügynek a végére, amely a TASZ és Tiszavasvári önkormányzata között zajlott 2016 óta. A Kúria szerint is megsértette az önkormányzat a település roma lakóinak egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy szélsőséges közszereplők közreműködésével próbálták megfélemlíteni, megregulázni őket.

Az országgyűlési képviselők lehetőségeiről a szavazatszámlálás megfigyelésében

Választási Jogi Programunk jogsegély-tevékenysége körében ütközött egy olyan jogszabályi kollízióba, amelynek feloldása a elsősorban a jogalkotó feladata lenne. Addig is, amíg a feloldás nem történik meg, elkészítettük a jogszabályok összeütközésének elemzését és megfogalmaztuk ezzel kapcsolatos ajánlásunkat.

Központi utasításra, jogszerűtlenül tiltják a fényképezést a kórházak

Az utóbbi időben többen jelezték nekünk, hogy a kórházakban tiltják a fényképezést. Szerintünk jogszerűen nem lehet ilyet tenni, ezért írtunk a kórházaknak. Már meg sem lepődtünk, hogy ezúttal is kiderült: központi utasításra cselekedtek. De vajon miért ad az ÁEEK nyilvánvalóan jogszerűtlen utasítást a kórházaknak?

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) folytatott vitánkról a Hófehérke és a hét törpe című rajzfilm erdei állatai jutottak eszembe. A kisállatok úgy segítenek az erdei házikó takarításában, hogy felhajtják a szőnyeget és minden koszt szépen alásöpörnek, aztán, mint akik jól végezték dolgukat, a koszra visszahajtják a szőnyeget.

Jogellenes tilalom

Hasonlóan gondolkodik az ÁEEK is. Miután egyre-másra kezdtek nyilvánosságra kerülni a képek a törölközővel és pulóverrel földre ágyazott fekhelyekről, a begipszelt infúziós állványról és a kórházi hűtőben kialakított hentesboltról, az ÁEEK a problémák orvoslása helyett arra utasította a fenntartása alatt álló kórházak vezetőit, hozzák a betegek és látogatók tudomására, hogy a kórház területén nem lehet csak úgy fényképezgetni, ehhez bizony igazgató engedély kell. Így jelentek meg a kórházakban a plakátok, amelyek figyelmeztetnek: itt bizony TILOS fényképezni, csak külön igazgatói engedéllyel szabad fotózni!

Miután többen megkerestek minket azzal a kérdéssel, hogy tényleg be lehet-e tiltani a fényképezést, levelet küldtünk az összes kórházvezetőnek, amelyben felhívtuk a figyelmüket, hogy:

Az egészségügyi intézmény területén ugyanolyan szabályok szerint lehet fénykép-, videó-, illetve hangfelvételt készíteni, mint bármely más, magántulajdonban nem álló, nyilvános helyen. A felvételkészítés egyedüli feltétele, hogy az mások személyiségi jogát ne sértse. Amennyiben tehát egy beteg vagy látogató az intézmény helyiségeiben úgy kíván képet rögzíteni, hogy azon más (beteg, az intézmény munkavállalója, vagy az intézményben tartózkodó más személy) nem ismerhető fel, akkor ezt számára megtiltani, illetve engedélyhez kötni nem lehet.

Központi utasításra

Azon ma már meg sem lepődünk, hogy egy levél a kórházigazgatóknak valójában az ÁEEK-val való levelezést jelenti. Ahogy erről már korábban írtunk, az intézményvezetők az utóbbi időben szinte semmiben nem mernek állást foglalni anélkül, hogy a fenntartó véleményét ki ne kérték volna. Így történt ez most is, több intézmény jelezte, hogy továbbították levelünket a fenntartónak, mert a plakát kifüggesztése sem a saját ötletük volt, az ÁEEK-tól kaptak erre utasítást. Így aztán írtunk az ÁEEK-nak is, és csakhamar meg is érkezett a válaszuk, amiben beismerték, hogy a fényképfelvétel készítését a kórházakban, ha az személyiségi jogot nem sért (azaz senki olyan nem felismerhető rajta, aki ehhez nem járult hozzá) sem a Polgári Törvénykönyv, sem az egészségügyi törvény nem tiltja.

Nem tilos, csak nem engedik

Ezután viszont egy kacifántos csavarral megpróbálnak úgy csinálni, mintha a kórházi fényképezés gátolná a kórházi gyógyító tevékenységet: „a kórház rendeltetésszerű működéshez szükséges keretek között jogosult arra, hogy a betegek és látogatók magatartását szabályozza, jogaik gyakorlását korlátozza.” Tehát szerintük, ha valaki fényképfelvételt készít a gyermeke mellett kialakított fekhelyéről, a málló vakolatról, a leszakadt WC deszkáról, vagy akár az újszülött kisbabájáról, az a gyógyító tevékenységet annyira hátráltatja, hogy emiatt a jogainak gyakorlását korlátozni lehet? Merthogy ezek a fotók adatvédelmi szempontból biztos, hogy nem kifogásolhatók.

Inkább tájékoztatni kellene

Az ÁEEK válaszából jól látszik, hogy maguk sincsenek tisztában a fényképkészítés pontos szabályaival. Ezért javaslattal éltünk a kórházigazgatók és az ÁEEK felé, hogyha a fő problémájuk valóban adatvédelmi indíttatású és nem a takargatnivalók elrejtése, akkor a plakátokon a fényképfelvételek készítését ne megtiltsák, hanem tájékoztassák a betegeket és látogatókat, hogy ezt hogyan tudják szabályszerűen, az adatvédelmi szempontokat figyelembe véve megtenni. Sőt: készítettünk is egy plakátot, ami a hatályos jogszabályoknak megfelelően hívja fel a figyelmet a fényképkészítés szabályaira. Ez szabadon használható, bármelyik kórházban kifüggeszthető!

Ha szerinted is fontos, hogy az egészségügyben ne takargassák, hanem megoldják a problémákat, írd alá az egészségügy átláthatóvá tételéről szóló petíciónkat!

Fernezelyi Borbála


Demokratikusabb ügyrendet készítettünk az NVB-nek

Választási Jogi Programunk a választások szabadságának és tisztaságának civil ellenőrzése érdekében követi a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) munkáját. Az NVB ügyrendje, álláspontunk szerint jelenleg nem garantálja, hogy testület demokratikus körülmények között hozza meg a döntéseit.

Öt választási bizottsági döntés, amitől eldobod az agyad!

A választási eljárásban a választási bizottságok döntenek arról, hogy mi számít jogellenesnek. A választási bizottságok tagjainak többségét a kormánypárt jelölésére választották meg. Ez egészen látványosan meglátszik a döntéseken. Mélységesen cinikus, szakmaiatlan, a logikával ellentétes döntések születtek az elmúlt két hétben. Amikor ezeket mi elolvastuk, a szó szoros értelmében sírtunk, nevettünk és az asztalba vertük a fejünket. Hogy milyen döntések képesek ezeket a reakciókat kiváltani belőlünk? Lássuk!

Segítség