Téma szűrés

3859
szűrt
3859
összesen

Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!

A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!

Jogi segítséggel lépünk fel a szabad és tisztességes választásokért

A szabad és tisztességes választásokért lép fel jogi eszközökkel és ismeretterjesztéssel a TASZ Választási Jogi Programja. Szervezetünk a 2021-es előválasztások lebonyolításában is részt vesz, jogi tanácsokkal segítve a Civil Választási Bizottságot.

Fizet a rendőrség a rabszolgatörvény elleni tüntetés idején ártatlanul vegzált ügyfelünknek

Órákon át megbilincselve, egy rendőrautóban kellett várakoznia, és csaknem két napra – bármilyen bizonyíték nélkül – rendőrségi fogdába zárták ügyfelünket, aki egy szórakozóhelyről ment haza a 2018-as tüntetések idején. A bíróság most kimondta, hogy a jogsértő rendőri intézkedéssel megsértették ügyfelünk emberi méltóságát, ezért a rendőrségnek 400 ezer forint sérelemdíjat kell kifizetnie számára.

Előzetes figyelmeztetés nélkül, békés tüntetőkkel szemben is többször használt könnygázt a rendőrség 2018 decemberében, amikor a munkáltatók érdekeit a munkavállalókéval szemben érvényesítő, „rabszolgatörvény” néven elhíresült törvénymódosítás, valamint a közigazgatási bíróságok felállítása ellen zajlottak tüntetések napokig. Többeket rongálással vagy garázdasággal gyanúsítottak és letartóztattak –

olyanokat is, akik nemhogy nem követtek el bűncselekményt, de még a tüntetések közelében sem jártak.Tamás (a nevét megváltoztattuk) 2018. december 13-án, hajnali 2 óra körül egy Klauzál téri szórakozóhelyről indult hazafelé, amikor a rendőrök körbekerítették, elfogták és előállították. Előbb a Harmat utcai rendőrkapitányságra vitték bilincsben és vezetőszáron, ahol az egész napot egy ágy nélküli fogdában töltötte, majd este gyanúsítottként hallgatták ki. A rendőrség szerint csoportos garázdaságot követett el a Kossuth téri tüntetést követően, társaival együtt kukákat borított fel és padokat rongált. Tamás viszont tagadta, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett volna, és panasszal élt a gyanúsítás ellen.

A kihallgatás után Tamást rabosították, majd a késő éjszakai órákban újra megbilincselték és egy rendőrségi kisbuszba ültették más gyanúsítottakkal együtt. Előbb a Gyorskocsi utcába vitték, ahol orvosi vizsgálaton kellett átesnie, majd hajnalban átvitték a Készenléti Rendőrség Aradi utcai fogdájába. Itt 6-7 órát kellett a rendőrségi autóban megbilincselve várakoznia, ételt és italt nem kapott, vécére nem mehetett. A fogdában ismét olyan helyiségbe zárták, ahol csak egy fapad volt, ágyat több mint 30 óra után sem kapott, és nem is telefonálhatott senkinek. Végül kérésére a rendőrök értesítették édesanyját, aki hozzánk fordult segítségért. Ügyvédünknek, dr. Hüttl Tivadarnak az Aradi utcai fogdában sikerült felvenni a kapcsolatot Tamással. Az őrizetet végül az előállítás utáni napon, este fél hét körül szüntették meg.

A nyomozás során kiderült, hogy ügyfelünk egyáltalán nem tartózkodott a Kossuth téri tüntetésen, nem borogatott kukákat és padokat sem rongált meg.

Az ügyészség megállapította, hogy a rendőri intézkedések jogsértők voltak.Az, hogy Tamás arra sétált, amerre a tüntetés résztvevői és az őket kísérő rendőrök vonultak, önmagában nem eredményezhette volna elfogását. Sem ügyfelünknek, sem ügyvédünknek nem mutattak olyan kamerafelvételt, ami alapján beazonosítható lett volna, hogy Tamás bűncselekményt követett volna el. Ráadásul az eljárás során végig együttműködött a hatóságokkal, nem tanúsított fizikai ellenállást vagy egyéb olyan magatartást, ami okot adhatott volna a rendőrségnek arra, hogy órákon át bilincsben tartsák.

A törvénysértő előállítás, az őrizet és a bilincs alkalmazása súlyosan sértették ügyfelünk személyes szabadságát és emberi méltóságát, ezért bírósághoz fordultunk. A rendőrséggel szemben megnyertük ezt az ügyet, de szeretnénk, hogy mással se forduljon elő hasonló eset: célunk elérni, hogy a tüntetéseken vagy azokhoz kapcsolódóan senkit ne lehessen indokolatlanul rendőri intézkedés alá vonni.

(Címlapi illusztráció: John Ondreasz / Pixabay)

Azokat támadja az EMMI, akik a bántalmazott gyerekekért állnak ki

A gyermekotthonokban évek, ha nem évtizedek óta bizonyítottan jelen van az erőszak. Ez ellen a gyermekvédelmi rendszer vezetői nemhogy nem lépnek fel, de az erről beszámoló kollégákat, gyerekeket és újságírókat is megfélemlítik, beperelik.

X bá’ egyfolytában ütöget, lefog, ordibál velem, és üti a fejemet– mesélte idén tavasszal egy gyermek a Kalocsai Speciális Gyermekotthonban már harmadik alkalommal vizsgálódó ombudsmannak. Évek óta folyamatosan jönnek a hírek a zárt intézetből: elviselhetetlen az élet bent, mindennapos a megalázás és a bántalmazás.

Egy fiút nemrég véresre pofozott az agresszív nevelő. Ezek az esetek leginkább ebédlőben, irodában történnek, mert ott nincs kamera– osztotta meg ősszel egy nevelő a 24.hu újságírójával tapasztalatait. Bátorság kellett hozzá, hogy megszólaljon, mert rögtön hozzá is tette, hogy azonnal utánanyúlnak annak a kollégának vagy gyereknek, aki a bántalmazásokról beszámol. A nevelők az ombudsmannal folytatott négyszemközti beszélgetéseken is megerősítették: nem mernek beszélni. A tapasztalatok szerint a zárt intézetben zajló bántalmazást lehetetlen bizonyítani, hiszen gondosan figyelnek arra, hogy ne készülhessen felvétel, az áldozatok pedig megfélemlített, és egyébként is agyontraumatizált, sok esetben fogyatékos gyerekek, akik jogi eljárást kezdeményezni nem tudnak. A legelkeserítőbb, hogy olyan szinten megszokták a folyamatos abúzust, hogy fel sem merül bennük: ami velük történik, az súlyosan jogsértő.

A gyermekvédelem vezetői pontosan tudják, hogy megengedhetetlen a rájuk bízott traumatizált gyerekek bántalmazása. 2016-os kalocsai jelentésében az ombudsman konkrét feladatokat adott az intézményvezetőnek, a fenntartónak és az EMMI-nek is, hogy a rendszerszintű bántalmazásnak gátat szabjanak, és a védelemre szoruló pszichésen labilis, fogyatékos, traumatizált gyerekeknek a törvény szerint járó ellátásokat biztosítsák.

A 2020 őszén megjelent sajtóhírek újabb intézményi erőszakról szóltak. A gyermekvédelem feje erre kemény fellépést ígért – joggal feltételezhetnénk, hogy az intézményeiben zajló gyermekbántalmazás ellen, ehelyett viszont épp a botrányos állapotokról hírt adó portált perelte be Fülöp Attila államtitkár és az EMMI.

Az ombudsman újabb vizsgálatot indított az intézményben, a májusban megjelent jelentése pedig azt látszik igazolni, hogy minimális javulás történt, az előírt személyi létszámot épp teljesíteni tudja az intézmény, de érdemi előrelépés nincs. A fiatalok emberhez méltatlan környezetben, takarítatlan szobákban, a közeli börtönből leselejtezett vaságyakon alszanak. A drogfüggőség miatt intézetbe került, pszichés problémákkal küzdő gyerekek számára továbbra sincs drogrehabilitációs ellátás, a legközelebbi pszichiátriáról is terápiás beavatkozás nélkül dobják ki őket. Oktatásuk lényegében nincs, az agresszió folyamatosan jelen van.

A bekerülő gyerekek megfélemlítő és megalázó „beavatási szertartáson” esnek át: az új gyereknek egy erősebb, régebben bent lakó fiúval kell megverekednie. Mindez a nevelők támogató jelenlétében történik, akik ezzel a családon belüli bántalmazás áldozatait újabb erőszaknak teszik ki. Az ombudsman szerint ez megengedhetetlen:

Álláspontom szerint a rendszerbántalmazás kategóriájába tartozik, ha a szakdolgozók nem védik meg a gyereket, indirekten legalizálják az egymás közötti agresszió bármely formáját. Mindemellett a bokszolás kívülről is traumatizáló lehet az eseményeket néző gyerekek számára. A „kvázi legálissá” tett egymás közötti agresszió azt is magával vonja, hogy nem lehet panaszkodni, illetve segítséget kérni bántalmazás esetén, miközben sok esetben eleve traumatizáló környezetből érkeznek a gyermekek. A szakellátás célja végső soron a védelem és a rehabilitáció.A minisztériumnak és a gyermekvédelemnek

a saját jó hírnevénél jobban kellene figyelni arra,hogy az állam gondjaira bízott gyermekekkel szemben elkövetett egyetlen bántalmazás, abúzus se maradjon rejtve. Ha valaki valóban a gyerekek érdekeit tartja szem előtt, az minden egyes bántalmazásról szóló információt alaposan megvizsgál ahelyett, hogy perekkel igyekezne eltántorítani azokat, akik az ilyen esetek – egyébként is nehéz – feltárásával foglalkoznak. Ezzel ugyanis azt kockáztatják, hogy a későbbi esetek rejtve maradnak, noha a rendszerszintű bántalmazás még mindig megoldásra váró, súlyos probléma.

Bármennyire is nehéz kiállni ezekben a helyzetekben, mi segítünk! Fordulj hozzánk bizalommal, ha bántalmazást ért vagy tanúja voltál ilyen esetnek, és nem szeretnéd, hogy rejtve maradjon.

(Kiemelt fotó: Pexels / cottonbro)

Továbbra sem lehet a dolgozókra terhelni a munkahelyi tesztelés költségeit

A koronavírus harmadik hullámának lecsengésével az otthonról dolgozók egyre nagyobb arányban térnek vissza a munkahelyükre, ahol gyakran a védőoltás felvételét és védettségi igazolvány bemutatását várják el. Attól, aki nincs beoltva, sokszor rendszeres tesztelést várnak el, és az sem ritka, hogy a tesztelés költségét a dolgozókkal akarják megfizettetni. Ez azonban nem jogszerű! Mivel a védőoltás felvétele továbbra is önkéntes, és a biztonságos munkakörülmények megteremtése az oltatlanok esetében is a munkáltató kötelezettsége, ezért a tesztelést is neki kell fizetnie.

A TASZ gazdálkodásának nyilvánossága

Vannak, akik azt mondják, nem működünk átláthatóan, nem tudható, miből finanszírozzuk működésünket. Akik ezt állítják, nem mondanak igazat. Beszámolóink, mérlegeink, eredmény-kimutatásaink, független könyvvizsgálói jelentéseink, az szja 1%-ának felhasználásáról szóló közlemények évekre visszamenőleg elérhetők a TASZ honlapján. A beszámolók pályázati forrásonként tartalmazzák a bevételeinket: pontosan tudható, ki milyen céllal finanszírozza tevékenységünket. Letölthető a számviteli politikánk, a selejtezési szabályzatunk, a cafetéria szabályzatunk, a házipénztár kezelési szabályzatunk, a leltárkészítési és leltározási szabályzatunk, a számlarend és bizonylatolás rendje, a béren kívüli juttatások szabályzata és a szervezeti és működési szabályzat is.

Pécsen is kell a TASZ – családoknak, aktív polgároknak, civileknek segítünk

Tavaly óta Debrecen és Szeged mellett Pécsen is jelen vagyunk személyes jogsegélyszolgálatunkkal. A dunántúli városban rövidesen megnyitjuk első Budapesten kívüli állandó irodánkat is. Már most is számos érdeklődőnek nyújtottunk segítséget, hogy minél többen legyenek, akik kiállnak a saját és mások jogaiért, és ebben ne maradjanak magukra.

Az elmúlt időszakban az alábbi ügyekben nyújtottunk segítséget a pécsi jogsegélyszolgálatunkhoz fordulóknak:

Nem végezte el időben feladatát a pedagógiai szakszolgálat

Integráltan oktatható, a tankötelezettségét iskolába járással kell teljesítenie – ezt állapította meg a pedagógiai szakszolgálat egy súlyos tanulási zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű kislányról. A szakvéleményt nagyon régen, a 2017/2018-as tanévben kötelező lett volna felülvizsgálni az iskola kezdeményezésére, ám ez azóta sem történt meg. A gyermek a számára kijelölt iskolában nem érzi biztonságban magát – tettleg és verbálisan is bántalmazzák ott –, az iskola igazgatója viszont nem tudott megnyugtató megoldást kínálni a helyzetre, ezért a kislány jelenleg nem jár iskolába.

A szülők jogsegélyszolgálatunkhoz fordultak, és segítségünkkel levelet írtak a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálatnak, melyben jelezték, hogy a szakvélemény kötelező felülvizsgálata máig nem történt meg, és kérték, hogy jelöljenek ki a kislánynak egy másik, számára megfelelő iskolát. A jogszabályi határidő letelte után sem kaptak választ a szakszolgálattól, ezért – ugyancsak segítségünkkel – panasszal fordultak az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához és a Pécsi Tankerületi Központhoz. Úgy tűnik, hogy a beadványok hatására előrelépés várható az ügyben, a tankerületi központ ugyanis arról tájékoztatta a szülőket, hogy gyermekükkel jelenjenek meg a pedagógiai szakszolgálatnál, ahol megkezdik a kötelező felülvizsgálatot.

A család egy pécsi civil szervezet segítségével kereste fel a szervezetünket, amely mindvégig segített nekik az állami szervekkel való kapcsolattartásban.

Elbánnak azzal, akinek nincs hova menni

Kizárják az önkormányzati bérlakásrendszerből azt, aki egyszer nem tesz eleget a lakáskiürítési kötelezettségének. Vagyis ha kiteszik az általa bérelt önkormányzati lakásból, azt önként, határidőre el kell hagynia, akár van hova mennie, akár nincs, különben soha többé nem bérelhet önkormányzati lakást a városban.

A Város Mindenkié Mozgalom (AVM) pécsi csapata fordult hozzánk emiatt, szerintük ez az önkormányzati rendelet méltánytalan, és sérti a rászoruló, szociális alapon lakást bérlők emberi jogait. A rendelet abban sem tesz különbséget, hogy a bérlő milyen okból, esetleg önhibáján kívül szegte-e meg a lakáskiürítési kötelezettségét; azt sem szabja meg, hogy mennyi ideig nem kaphat ezután önkormányzati lakást.

Az AVM-nek közérdekű bejelentés benyújtásában segítettünk a Baranya Megyei Kormányhivatal számára.

Nem számol el a gondnok

Egy aktív polgár azért fordult hozzánk, mert egy gondnokság alatt álló közeli ismerősével a gondnok nem törődik megfelelően, bevételeivel és kiadásaival nem számol el, az anyagi helyzetéről a gondnokolt számára nem ad tájékoztatást. A gondnokság alatt álló személy részére egy mintalevelet készítettünk, ezt a Pécsi Járási Hivatal Gyámügyi Osztályára benyújtva kikérheti az ügyében keletkezett iratokat, többek közt valamennyi éves számadást és beszámolót. A beadványban jeleztük, hogy a gondnok nem nyújt megfelelő segítséget és kértük, hogy szükség esetén jelöljenek ki új gondnokot.

Túllépte hatáskörét a szekszárdi polgármester

A különleges jogrendet használná ki Ács Rezső szekszárdi polgármester, hogy a város közgyűlésének hatáskörében eljárva, egy személyben változtathassa meg az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát. Ács átalakítaná a bizottsági struktúrát és annak személyi összetételét is, a jelenlegi öt bizottság helyett hármat hozna létre, a bizottságba delegált tagok összetételét pedig jelentősen, a maga számára előnyösen változtatná meg.

Emiatt Bomba Gábor önkormányzati képviselő fordult hozzánk, aki segítségünkkel panaszt és közérdekű bejelentést tett a Tolna Megyei Kormányhivatal számára. Álláspontunk szerint a különleges jogrend adta felhatalmazással élve csak olyan intézkedések hozhatók, amelyek alkalmasak és elkerülhetetlenek a különleges jogrend okául szolgáló helyzet (a járvány) elhárítására. A polgármester által tervezett jogszabálymódosítás nyilvánvalóan nem ilyen.

Műhely a helyi aktivizmusról

Helyi aktivizmus 1x1 műhelyt tartottunk április végén dél-dunántúli civil szervezeteknek és aktív állampolgároknak. A workshopon megbeszéltük, hogy milyen szerepe van a sajtónak a helyi ügyekben, és téma volt a szólásszabadság fontossága is. Az esemény második felében feltérképeztünk egy helyi problémát – a járda hiánya miatt balesetveszélyes a közlekedés –, majd átbeszéltük, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre ennek megoldására. „A műhely után erősödött a meggyőződésem, hogy alulról jövő kezdeményezésekkel lehet nagy dolgokat is elérni, csak merni kell” – írta az egyik résztvevő értékelésében.

A továbbiakban is lesznek hasonló eseményeink – néhány alkalommal még online, de reméljük, hogy nyáron, legkésőbb ősztől személyesen is tudunk találkozni!

Brumecz Viktória

(Címlapi fotó: Pixabay / János Bencs)

Támogasd a munkánkat adód 1%-ának felajánlásával, hogy országszerte minél többeknek, minél hatékonyabban segíthessünk! Adószámunk: 18067109-1-41

A demokrácia alapjait forgatja ki a kormány az új civilellenes törvénnyel

A hatalom azokat a szervezeteket vonja szoros állami ellenőrzés alá, amelyeket a polgárok a hatalomgyakorlás kontrolljára hoztak létre, és gyanúsnak állítja be az egyik legfontosabb állampolgári erényt, a közügyek alakításában való részvételt.

Bizonytalanságban tartja a kormány az elektív műtétre várókat

Csak Kásler Miklós Facebook-posztjából lehet tudni, hogy önköltséges PCR-tesztre kötelezik azokat a tervezhető műtétre váró betegeket, akik nem tudnak felmutatni védettségi igazolványt, noha egy ilyen feltételt csak jogszabályban szabadna előírni.

Közös tiltakozás az önkormányzati lakástulajdon kiárusítása ellen

A kormány terve, hogy kiárusítsa az önkormányzati bérlakásokat, szétszaggatja a szociális védőhálót. Ez a döntés visszafordíthatatlan károkat fog okozni az egyre mélyülő lakhatási válságban, mert ezzel megszűnik a megfizethető önkormányzati bérlakásállomány. Ezért közösen tiltakozunk a május 11-én benyújtott törvénymódosítás elfogadása ellen.

A népszavazási kezdeményezések felesleges korlátozása a helyi demokráciát is blokkolja

A hatalom mindig és mindenhol megpróbál visszaélni a helyzettel, ha nincs fölötte kontroll. Ám szerencsére egyre több helyen vannak Magyarországon önszerveződő civilek, akik hajlandóak és képesek kiállni a helyiek érdekeiért. De mit lehet tenni, ha a jogszabályok akadályozzák az érdekérvényesítést? Nagyon hasonló ügyekben fordultak hozzánk jogsegélyért helyi aktivisták és polgárok: problémáik oka a népszavazási kezdeményezések ellehetetlenítése.

Az, hogy egyre több esetben keresnek bennünket helyi aktivisták és szervezetek, azt mutatja, hogy Magyarországon is éledezik a helyi civil élet. Ez előbb-utóbb biztosan korlátja lesz a hatalom koncentrációjának.

Alsóörs

A sajtó is beszámolt arról, hogy az alsóörsi polgármester tavaly májusban pályázatot írt ki egy erdős terület értékesítésre – az azt megvásárló cég az erdő helyére benzinkutat akar építeni. Ehhez az önkormányzatnak módosítania kell a helyi építési szabályzatot, amihez pedig ki kell kérnie a lakosság véleményét.

A vonatkozó jogszabály szerint a vélemények kikérése lakossági fórumon és az önkormányzat honlapján keresztül történik. Csakhogy a járvány miatt lakossági fórumot tartani nem lehet, a helyi demokrácia egyik fontos eszköze használhatatlan.

A polgármester a civil ellenállást érzékelve úgy döntött, hogy lakossági fórum helyett levelet és szavazólapot küld az alsóörsieknek, amelyben megkérdezi a véleményüket a beruházásról.

A gond ezzel az, hogy tulajdonképpen egy helyi népszavazást szeretne lefolytatni így, de a népszavazás garanciális elemei nélkül.

A garanciális elemek közül az egyik legfontosabb, hogy bármi is lesz a népszavazás eredménye, jogalkotási kötelezettséget ró az önkormányzatra. Így biztosított a polgárok valódi részvétele a döntéshozatalban. A polgármester által választott eszköz viszont legfeljebb a véleménynyilvánításnak lehet fóruma, a döntéshozatalnak nem. A népszavazás esetében a kérdés egyértelműségét komoly vizsgálatnak kell alávetni. Az alsóörsi “közvéleménykutatás” esetében ez elmarad, így kétséges, hogy a válaszokból megállapítható-e a helyi lakosok valódi akarata. A szavazólapot kísérő levél kizárólag az önkormányzat álláspontját tartalmazza, befolyásolva ezzel a polgárokat. Egy népszavazás esetében ez jogszerűtlen lenne. A népszavazási eljárásban pontosan szabályozottak a határidők, a kihirdetés és a voksolás menete; ez esetben nem. A népszavazás során biztosított a folyamatos jogorvoslati lehetőség. Az alsóörsi közvéleménykutatásból ez a garancia is hiányzik. A népszavazás esetében garantált a szavazás titkossága, még az egyébként gyakran kritizált levélszavazás esetében is vannak megoldások a névtelenség biztosítására. Erről nem beszélhetünk az alsóörsi polgármester kezdeményezésével kapcsolatban. A népszavazás szavazatszámlálói között független tagok is lehetnek. Alsóörsön civilek próbáltak bejelentkezni a számlálás biztosításához, de nem kaptak kedvező választ. A helyi népszavazáson az a választópolgár jogosult részt venni, aki a településen lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik. Ez esetben viszont a polgármester önkényesen jelölhette ki, hogy mely településrészről, hogyan nyilváníthatnak véleményt a polgárok.

Tehát nem csak az nem biztosított, hogy az eredmény a valós társadalmi véleményt tükrözi, de az sem, hogy mindenki mer szavazni, aki megkapta a borítékot. Mi van azokkal, akik félnek postára adni a véleményüket egy komoly vita forrásául szolgáló ügyben? Ki garantálja, hogy, aki felbontja a borítékot, nem párosítja össze a szavazatot a feladó nevével? Ki garantálja, hogy ebből nem készül lista? Ki garantálja, hogy a nevüket bátran felvállaló ellenzők szavazatai a számláló bizottság elé kerülnek? A közjegyző jelenléte fontos, de egy ehhez hasonló folyamatot a népszavazás esetében nem véletlenül felügyel független és pártos tagokból álló szavazatszámláló-bizottság.

Nem kell, hogy a polgármesternek rossz szándéka legyen: elég baj, hogy a garanciális elemek hiányoznak. Lehet persze közvéleménykutatást végezni, meg lehet kérdezni a helyieket, ezek mind a helyi demokráciát erősítő akciók lehetnek, de ezt nem lehet úgy megtenni, hogy bárki azt érezhesse, félnivalója van. Ráadásul a kutatás eredményének bejelentése után majd mondhatja a polgármester, hogy ez nem az ő döntése, hanem a helyiek akarata – de ki tudja ezt valójában ellenőrizni? A politikai felelősség eltolhatósága és a garanciák hiánya nagyon rossz párosítás bármilyen komoly helyi ügy eldöntésekor.

Az alsóörsi közvéleménykutatás időközben lezárult, a megkérdezettek a benzinkút megépítése mellett foglaltak állást. Az önkormányzat 3644 véleménynyilvánító lapot postázott. A visszaérkezett lapok közül 186-ot érvénytelenítettek, mert nem volt a borítékon feladó, vagy több lap volt egy borítékban. Az egyik hozzánk forduló alsóörsi civil megírta nekünk, hogy az ő férje nevére négy lap is érkezett a borítékban. Az 1588 érvényesnek mondott véleményező lapból végül 1177-en mondtak igent a benzinkútra. A fenti aggályok megmaradtak.

Naphegy

A Naphegy tövébe az önkormányzat a Budai Várnegyedet kiszolgáló, várhatóan rendkívül forgalmas buszpályaudvart építene. A helyi civilek minden lehetőséget megragadnak a tiltakozásra, a problémáról részletes honlapot is készítettek. A TASZ-t azzal keresték meg, hogy miként kezdeményezhetnek helyi (azaz kerületi) népszavazást az üggyel kapcsolatban.

A helyi érdekérvényesítő csoportok aktivitása és kreativitása páratlan és rendkívül előremutató, de a vonatkozó kormányrendelet értelmében a veszélyhelyzet alatt nem lehet népszavazást kezdeményezni.

(A legfrissebb hírek szerint az I. kerületi önkormányzat felfüggesztette a buszparkoló építésének előkészítését.)

A népszavazások fájó hiánya

A probléma most is az, amiről a gyülekezési jog kapcsán már állást foglaltunk. “Ha a véleménynyilvánítás során a résztvevők nem kerülnek egymással fizikai kontaktusba, akkor az általános tüntetéstilalom észszerűtlenül korlátozza az emberek alapjogait. A járvány elleni hatékony védekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága sokszor együtt is érvényre juttathatók.”

Ugyanez a helyzet a népszavazási kezdeményezésekkel: teljes tilalom van érvényben a járványhelyzet miatt, pedig ez ebben az esetben is szükségtelen. Nem kellene már magát a kezdeményezést is ellehetetleníteni, hiszen a népszavazási kezdeményezés benyújtásától a népszavazás napjáig hosszú út vezet. Annak, hogy már a népszavazás kezdeményezése is tiltva legyen, nincs észszerű, járványügyi szempontokkal alátámasztható oka. Annak lehet észszerű indoka, hogy magát a népszavazást addig ne lehessen megtartani, amíg focimeccsre, színházba vagy étterembe sem lehet menni – a teltházas lelátók után viszont már emellett is nehéz érvelni.

Ráadásul “békeidőben” is megvan a lehetőség az aláírásgyűjtés felfüggesztésére: a választási kampányidőszak alatt le kell adni a népszavazási támogató íveket, de utána azonnal folytatni lehet a gyűjtést. Ezekben az esetekben is fel lehetne függeszteni a gyűjtést, de a kérdést elbírálhatnák a választási bizottságok. Arról nem beszélve, hogy a jó idő beálltával, a járványügyi szabályok betartásával mekkora kockázata lenne egy szabadtéren, pultokkal végzett aláírásgyűjtésnek – valószínűleg jóval kisebb, mint számos, most már engedélyezett szabadidős tevékenységnek.

Ha lehetne népszavazást kezdeményezni, akkor a helyi civilek is tudnák, hogyan lépjenek fel az ilyen ügyekben. Addig is maradnak az alternatív tiltakozási formák.

A megoldást az jelentheti, ha valamely népszavazási kezdeményezés ellehetetlenítése eljut az Alkotmánybíróság elé és a testület megállapítja, hogy a teljes tiltás aránytalanul korlátozza a helyi demokráciát. Mi a magunk részéről mindent megteszünk ennek érdekében.

Szabó Attila

Ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjunk hozni, megfelelő és elegendő információra van szükségünk. A véleményünket és kritikánkat is így tudjuk kialakítani. Állampolgárként viszont sokszor nem kapunk elég információt – ilyen helyzetekben a közérdekű adatok igénylése lehet a megoldás. Arról, hogy ez az eszköz milyen helyzetekben segíthet, hol és hogyan tudjuk használni, május 21-én, pénteken 10 és 14 óra között beszélgetünk „A kritika alapja a tudás” című műhelyünkön. Az eseményt online, a Zoom-on keresztül tartjuk, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. (Jelentkezési határidő: 2021. május 19. szerda éjfél)

Segítség