Téma szűrés

3859
szűrt
3859
összesen

Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!

A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!

„Annak ellenére, hogy semmire sem válaszol, mindig perelni akar”

Miként akadályozza a független sajtó működését a közhatalom Magyarországon? Ezt a kérdést a TASZ már két korábbi kutatásban vizsgálta, ezek folytatásaként döntött úgy a szervezet, hogy újra felméri a sajtót érintő kihívásokat és akadályokat, különös tekintettel a koronavírus-járvány hatásaira.

Választási csalások: a Kúria döntése sem segít tisztán látni

Az elmúlt hónapokban újabb tanúk, források szólaltak meg a választások eredményének befolyásolását célzó lakcím-létesítések kapcsán – hivatalos személyt egyelőre nem vontak felelősségre ezekben az ügyekben. Eközben a Kúria döntést hozott egy olyan perben, ami elősegíthette volna a tisztánlátást az esetleges választási csalásokkal kapcsolatban, legyen szó akár a 2018-as, akár az előttünk álló választásokról.

No gyülekezési jog, no party

Pont fél éve korlátozza szükségtelenül a magyar kormány a polgárok egyik legalapvetőbb jogát. A koronavírus-járvány elején is elrendelt gyülekezési tilalom miatt tavaly szeptember óta várja az ombudsman fellépését a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság. Azóta a kormány ismét elrendelte a tilalmat, a büntetések szigorodtak, de az ombudsmantól válasz nem érkezett.

Milliós kártérítésért perelték a képviselők a kanizsai huszárparancsnokot

Dobri Lajos kemény nyilatkozatot tett a közgyűlési többséget adó ellenzéki politikusokról, akik erre beperelték. Az őt képviselő TASZ és a bíróság szerint is a véleménynyilvánításhoz való jogával élt.

A legutóbbi önkormányzati választást követően Nagykanizsa azon városok közé került, ahol kormánypárti polgármestert választottak ugyan, de a közgyűlésben azok kerültek többségbe, akiket az országos politikában ellenzékinek számító pártok támogattak. A helyi hagyományőrzők, a Kanizsai Császár Huszárok azóta úgy látják: az Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE) frakciójába tömörült képviselők ki akarják szorítani őket. Egy ezzel kapcsolatban tett nyilatkozata miatt a „városatyák” beperelték a 76 éves Dobri Lajos huszárparancsnokot, és fejenként milliós kártérítést követeltek tőle. Dobri Lajost a TASZ ügyvédje képviselte:

elértük, hogy a bíróság a keresetet elutasítsa, és perköltséget fizettessen a felperesekkel ügyfelünk számára.A huszárparancsnok lánya, Dobri Noémi megkeresésünkre elmondta: édesapja és a család soha nem titkolta erős jobboldali kötődésüket, de mások sem csináltak ebből problémát nagyon sokáig. A Kanizsai Császár Huszárok harminc éve elválaszthatatlanok a városi rendezvényektől, a zászlófelvonások pedig olyannyira elképzelhetetlenek voltak nélkülük, hogy csak nekik volt kulcsuk a zászlórúdhoz. Dobri Lajosnak szívügye a nagykanizsai Csónakázó-tónál évtizedek óta megtartott Nemzetközi és Nemzeti Lovastusa verseny is, melynek szervezője.

Dobri Noémi elmondta: az ÉVE vezetői a választás után biztosították édesapját arról, hogy a Lovastusára szükség van, nem nyúlnak hozzá – ahogy nem volt kérdés a rendezvény támogatása máskor sem az elmúlt 23 évben, bármilyen színű volt a városvezetés. Ehhez képest hidegzuhanyként érte őket, amikor a közgyűlési többség úgy döntött, nemcsak bizonyos jobboldali kötődésű rendezvényektől, de a Lovastusától is megvonják a támogatást, a város korábbi 12 millió forintos hozzájárulását nullára csökkentve.

Ezzel Dobriék szerint a közgyűlés ellehetetlenítette a verseny megtartását. Kis filmjük, amelyben a Nemzetközi Lovastusa haláláról számoltak be, sokakhoz eljutott, akik melléjük álltak és demonstrációt is tartottak a döntés ellen. Dobri Noémi szerint a konfliktus ezután éleződött ki igazán, az ÉVE frakció minden szinten próbálta őket támadni, és döntést hoztak arról is, hogy az október 23-i és március 15-i városi rendezvényeken a huszárok nem, csak a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó hivatásos katonák vehetnek részt.

Ilyen előzmények után tavaly október 23-án a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség szervezett egy megemlékezést Nagykanizsára, ezzel is kiállva a Kanizsai Császár Huszárok mellett. A helyi 56-os emlékkertben, még a huszárok előtt az ÉVE képviselői is fejet hajtottak az emlék oszlopnál, amit Dobri Lajos a Zalakocka nevű helyi lapnak úgy kommentált, hogy

a gyilkosok koszorúzzák az áldozatokat,mert szerinte amit ők képviselnek, az „ugyanaz a szellemiség, mint ami a hajdani diktatórikus hatalmat jelképezte”.

A nyilatkozat az ÉVE frakcióban annyira kivágta a biztosítékot, hogy négy képviselőjük beperelte Dobrit. Károlyi Attila, Horváth Jácint, Bodó László és Gondi Zoltán szerint a fent idézett nyilatkozat a becsülethez és jó hírnévhez fűződő jogaikat sértette, és azon túl, hogy indokolatlanul bántónak találták, úgy vélték, alkalmas lehet a társadalmi megítélésük hátrányos befolyásolására. A bíróságtól kérték, hogy Dobrival fizettessen fejenként egymillió forint sérelemdíjat számukra, és kötelezze, hogy saját költségén a megfelelő nyilvánosság előtt adjon elégtételt, azaz kérjen bocsánatot.

Ügyvédünk, Baltay Levente Dobri Lajos képviseletében eljárva a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a kifogásolt nyilatkozat kifejezetten a képviselők közéleti szerepéhez kapcsolódik.

A közügyekben aktívan részt vállaló személyek szabad bírálata, a tevékenységük kritikája alapvető joga a társadalom tagjainak.Arra is rámutattunk, hogy a képviselők nem jelölték meg, mi alapján várnak milliós sérelemdíjat Dobritól.

A Zalaegerszegi Törvényszék nekünk adott igazat, megállapítva, hogy Dobri nem tényállítást tett, hanem a véleményét fogalmazta meg. Nem azt állította, hogy a képviselők maguk lennének gyilkosok, hanem azt, hogy politikai hovatartozásuk miatt a koszorúzásuk azt jelképezi, mintha a gyilkosok koszorúznák az áldozatokat. Ez a véleménynyilvánítás nem is a magánéletüket érintette, hanem a közéleti szerepvállalásukat, hiszen a koszorúzáson is képviselői minőségükben vettek részt.

A bíróság arra hívta fel a figyelmet, hogy a közhatalmat gyakorló személyek a saját döntésük alapján váltak a közügyek másoknál aktívabb alakítóivá, vállalva ezzel az érintett közösség nyilvánossága előtti értékeléseket és bírálatokat. Nekik arra is több lehetőségük van, hogy a támadások ellen védekezzenek, mert hatékonyabban tudnak élni a tömegkommunikációs eszközökkel; ráadásul az őket ért minősítéseket és bírálatokat eleve másként, a különböző politikai érdekek mentén értelmezendő megnyilvánulásként értékeli a társadalom.

Arról, hogy hogyan találták meg a TASZ-t, Dobri Noémi azt mondta: először helyi ügyvédeket kerestek, de ők nem vállalták az ügyet. (Erről egyébként sokan beszámolnak azok közül, akik Budapesten kívül bármely településen a helyi hatalommal kerülnek jogvitába.) Majd a TASZ munkásságának utánanézve arra jutottak, hogy a hasonló ügyekben jelentős gyakorlatunk van, és mindig magát az ügyet nézzük, nem annak politikai színezetét.

Ezt erősítette meg ügyvédünk, Baltay Levente is:

A közügyekben kifejtett vélemények akkor is védelemre szorulnak, ha egyébként azok tartalmával nem értünk egyet, csak így valósulhat meg a teljes körű szólásszabadság.

Medvegy Gábor

ENSZ-javaslatok a fogyatékossággal élő emberek jogfosztása ellen – már a nyelv sem akadály

Magyarul és könnyen érthető formában is elérhető az ENSZ fogyatékosjogi bizottságának tavaly szeptemberben közzétett jelentése, amely megállapította, hogy a magyar kormány súlyosan és rendszerszinten sérti a fogyatékossággal élő emberek jogait. Az ENSZ honlapján elérhető fordítás civil szervezetek együttműködésében készült, a TASZ is részt vett a munkában. Bízunk abban, hogy minél többen fogják olvasni a jelentést és a kormány hatékony intézkedéseket fog tenni a Bizottság javaslatai alapján a fogyatékos emberek szabad döntéshozatallal, önálló életvitellel és diszkriminációmentességgel összefüggő jogai védelmében.

Ha még nem alázták volna meg eléggé a szociális szakmát: mostantól rendőrök figyelhetik meg őket

Kirúgással fenyegették az SZGYF dolgozóit, ha nem írják alá, hogy hozzájárulnak a megfigyelésükhöz. Az aláírandó nyilatkozatot visszavonták, de ettől még a megbízhatósági vizsgálatokat lefolytathatják. A TASZ az Alkotmánybíróság elé viszi a pártállami időket idéző szabályozást, ehhez várja az érintettek jelentkezését.

Nyilatkozat-mintákat küldött a héten több ezer dolgozójának a hazai szociális ellátórendszer vízfeje, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF): eszerint hozzá kell járulniuk, hogy a rendőrség belső bűnmegelőzési szerve megfigyelje őket, megbízhatóságukat vizsgálja, ellenkező esetben azonnali hatállyal ki lesznek rúgva. A nyilatkozatot azóta visszavonták – pont olyan érthetetlenül, mint ahogy kiküldték.

Csakhogy a megbízhatósági vizsgálatot ugyanúgy lefolytathatják a szociális és gyermekvédelmi dolgozókkal szemben, csak beleegyező nyilatkozatot nem kérnek hozzá, legalábbis egyelőre.

A káosz mögött az állhat, hogy nem egyértelmű, kire vonatkozik pontosan a törvény szövege, ami szintén súlyosan jogsértő helyzetet eredményez.

Az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatot eredetileg a korrupt rendőrök és köztisztviselők lebuktatására találták ki, a Rendőrségről szóló törvény 7.-7/D. §-ai ágyaznak meg neki. Már a törvénybe iktatásakor kifogásoltuk, hogy túl széles körben teszi lehetővé a megfigyelést, még a rendőrökkel szemben is. Idén a hálapénz elleni harcban kiterjesztették az egészségügyi dolgozókra is a megfigyelés lehetőségét, majd megszaladt a jogalkotó keze, és mindenkire alkalmazandóvá tette az államigazgatásban bölcsődei dolgozóktól az oktatási anyagokat gyártó szakemberekig.

Hogy a rendőröknél milyen korrupciót szeretnének lebuktatni, az még érthető.

De milyen korrumpálódástól tartanak azoknál a gyermekvédelmi gyámoknál, szociális munkásoknál, dajkáknál, akik eddig is megalázó éhbérért, kizárólag a szakma iránti elkötelezettség miatt maradtak a helyükön, és akik olyan szegénységben élő, szociálisan ellehetetlenült emberekkel dolgoznak, akik ha akarnák, sem tudnák őket lefizetni?Akik az elmúlt egy évben úgy végezték a dolgukat bármiféle bérkiegészítés nélkül, úgy jártak be a járvány által különösen veszélyeztetett zárt intézményekbe, hogy maszkot sem kaptak a munkáltatójuktól, akik maguk vettek WC-papírt, mert az SZGYF még azt sem biztosította? Ki akarna egy javítóintézeti nevelőt lefizetni, hogy bejuthasson a javítóintézetbe? Vagy ki akarná az elárvult intézeti gyermekek képviseletét ellátó gyámot lefizetni, hogy az elzárt gyerekeknek extra csokit adjon, vagy a nincstelen gyerekek nemlétező vagyonát megszerezze?

Sok értelme nincs havi 150-160 ezer forintot kereső szociális munkásokat a korrumpálódás veszélye miatt megfigyelni, a jogszabály mégis komoly lehetőségeket ad a nyomozók kezébe: az érintetteket akár évente háromszor is akár egy hónapig meg lehet figyelni, eközben lehet róluk titokban információt gyűjteni, még a családtagjaik, rokonaik, barátaik, kollégáik személyes adataira vonatkozóan is, ha úgy adódik. (Ez abból a bekezdésből következik, mely szerint a megfigyelés szempontjából nem releváns személyek személyes adatait utóbb meg kell semmisíteni.)

Ráadásul, bár elvileg a korrupció üldözésére találták ki a szabályt, a törvény nem fogalmaz ilyen szűk körűen: a rendőr titkosan megfigyelheti, hogy a szociális munkás (és bármely költségvetési szerv alkalmazásában dolgozó közalkalmazott) „eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali, illetve jogszabályban, kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, valamint munkaszerződésben előírt munkaköri kötelezettségeinek”. Vajon ezt úgy kell érteni, hogy megfigyeli majd a rendőr, hogy egy gyermekotthoni nevelő milyen sorrendben ebédelteti a csoportokat? Vagy hogy egy gyermekvédelmi gyám mennyire sikeresen gondoskodik a rábízott gyermek lelki és erkölcsi fejlődéséről? Ugyanis e szakemberek munkaköri kötelezettségei ilyen jellegű, szakmai munkát jelentenek.

Teljesen értelmezhetetlen, hogy a szociális dolgozók szakmai feladatait egy hozzá nem értő rendőr miként, és milyen alapon ellenőrizhetné – ráadásul fedett nyomozóként, titkos adatgyűjtéssel, megfigyeléssel, munkahelyi lehallgatással. Lehet takarózni azzal, hogy

de hát mindenki tudja, hogy nem erre fogják használni majd a megbízhatósági vizsgálatot,

ám ha a törvény lehetőséget ad az ilyen szintű megfigyelésre, azzal bármikor élhet a rendőrség. Márpedig jogállami keretek között nem szokás a bűnüldöző szervek szemérmes visszafogottságára bízni a törvények alkalmazását.

Ez az értelmetlen, céltalan és súlyosan jogsértő megfigyelési lehetőség a legrosszabb pártállami időket idézi. Másra, mint a szociális ágazatban egyébként is kizsigerelt dolgozók megfélemlítésére és megalázására, nem alkalmas. A január óta hatályban lévő szabályozás nincs összhangban a jogállamisággal, és túlzott beavatkozást enged az egyén magánszférájába. Emiatt a megbízhatósági vizsgálat kiterjesztésének kérdését az Alkotmánybíróság elé visszük.

Ehhez keressük olyan érintettek jelentkezését, akiket azért ért munkahelyükön hátrány – akár felmondás –, mert nem írták alá a megbízhatósági vizsgálathoz való hozzájáruló nyilatkozatot.

Címlapi illusztráció: Flickr / Alper Çuğun

Vége a látogatási és kijárási tilalomnak a szociális intézményekben

Bő egy év bezártság, fél év bizonytalanság és szabályozási káosz után úgy tűnik, a szociális intézmények – fogyatékos otthonok és idősotthonok – lakói újból találkozhatnak szeretteikkel.

A védettségi igazolvány azért diszkriminatív, mert nem a védettséget igazolja

Ha valaki a saját elhatározásából dönt úgy, hogy nem oltatja be magát, attól bizonyos feltételek teljesülése esetén nem jogsértő megtagadni az újrainduló szolgáltatásokat. Számos más esetet azonban egyszerűen figyelmen kívül hagyott a kormány, amivel jogellenesen diszkriminál. Állásfoglalásunkban azt vizsgáljuk, hogy a védettségi igazolvánnyal kapcsolatban megvalósuló szabályozás mennyire felel meg a korábban közölt jogi szempontjainknak.

Civil segítség a végkielégítésüktől megfosztott egészségügyi dolgozóknak

Csupán 1-3 havi végkielégítést fizetnek ki azon egészségügyi dolgozóknak, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, noha közalkalmazottként ennél jóval magasabb összeget is kaphattak volna. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) együttműködve nyújt segítséget az érintetteknek.

Korrupciófigyelő: Teljes ágazatok kerülnek a kormány klientúrájának befolyása alá

A felsőoktatás mellett szinte észrevétlenül került kormányközeli kezekbe a magyar gázszolgáltatás jelentős része, a bankszektor egy újabb szelete, és folyamatban van az állami koncessziók központosított kiszervezése is. Itt a K-Monitor és a TASZ harmadik Korrupciófigyelő jelentése.

Segítség