Téma szűrés

3859
szűrt
3859
összesen

Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!

A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!

Csaknem száz ember válhat hajléktalanná Hajdúhadházon a szociális bérlakások felújítása nyomán

Közel száz hátrányos helyzetű, szegregáltan élő ember válhat hajléktalanná Hajdúhadházon, noha az önkormányzat épp az ő életkörülményeik javítására nyert 500 millió forint EU-s támogatást. Az érintett családoknak attól is tartaniuk kell, hogy elveszik tőlük gyermekeiket.

Magyarországi kórkép a jogállamról

Készül az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése. Ehhez szolgáltatott együtt anyagot az Európai Bizottság kérdéssorára válaszolva nyolc magyar civil szervezet: az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország. Az angol nyelvű beadvány teljes szövege itt olvasható. A tavalyi (első) jogállamisági jelentés Magyarországra vonatkozó megállapításaihoz képest a helyzet a civil szervezetek szerint majdnem minden tekintetben tovább romlott. A kormányerő a járványhelyzetet kihasználva tovább erősítette eddig is hegemón helyzetét. Mi is történt 2020-ban a magyar jogállammal? A civil szervezetek 2020. március eleji közös jelentését szemlézzük.

A járvány nem lehet ürügy az időhúzásra az Alkotmánybíróság szerint sem

Meg kell jelölniük az állami szerveknek, hogy pontosan milyen feladatuk maradna ellátatlanul, ha időben válaszolnának az adatigénylésekre.

Facebook-törvény: nem a cenzúráról, hanem az átláthatóságról kell szabályozást alkotni

A platformokat a törlések és letiltások miatt éri a legtöbb kritika, de a fő gond az, hogy a felhasználók nem tudnak utánanézni az őket érintő döntések hátterének.

Nem bünteti, „csak” anyagilag lehetetleníti el az állam azt, akit drogfogyasztáson érnek

Értelmét veszíti az elterelés, ha bűnügyi költség címén nagyobb összegeket fizettetnek ki, mint a csekély mennyiségű kábítószer tartása vagy fogyasztása miatti pénzbüntetés. Az ügyészségek mégis egyre inkább rákaptak a lehetőségre.

Kihátrált a kormány az elbukott civilellenes törvény mögül

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a törvényességi szabályoknak megfelelően működik, az átláthatóságot nem csak szólamnak tekinti, és fellép az ellen, ha bunkósbotként használnák az új kormányzati javaslatban belengetett ÁSZ-vizsgálatokat.

Megkérdeztük az államtól, hogy mit tesz a szegénytelepeken élők beoltásáért

Mit tegyen az, akinek nincs érvényes TAJ száma? Hova mennek a honvédségi oltóbuszok? Közérdekű adatigényléssel fordultunk az illetékes szervekhez.

Mit tehet, akit megbüntettek, mert nem találták tisztának a lakókörnyezetét?

Törvénysértők azok a helyi rendeleti szabályok, amelyek alapján meg lehet bírságolni azokat, akiknek a lakását vagy udvarát rendezetlennek ítélik. Összefoglaltuk, hogy mit tehetnek azok, akiket megbüntettek arra hivatkozva, hogy megszegték a közösségi együttélés alapvető szabályait, és azt is elmondjuk, hogy mit tehet az, akit nem bírságoltak meg, de zavarja, hogy ez bármikor megtörténhet.

A TASZ jogi álláspontja az iskolanyitásról - 2021.04.18.

A kormány elsődleges feladata a jelenlegi járványhelyzetben, hogy a lehető legtöbbet tegyen az emberek életének védelme, egészségük megőrzése érdekében. Ezért kapta különleges jogalkotói felhatalmazását is, amely gyors és hatékony jogalkotást tesz lehetővé. A védelmi intézkedésekkel bevezetett jelenlegi jogkorlátozások alapja és középpontja tehát az emberi élet mint legfőbb érték védelme. Az iskolák nyitásáról szóló döntés meghozatalakor azonban az életvédelem mellett olyan tényezőket is figyelembe kell venni, amelyek nem azonnal vagy rövidtávon, hanem közép- vagy hosszútávon jelentkeznek és eredményeznek esetleg jelentős hátrányt egyes társadalmi csoportok helyzete vagy a gazdaság működése szempontjából. Ebben az állásfoglalásunkban összefoglaljuk, hogy az iskolák felelős újranyitásához mely szempontokat kellene figyelembe venni, és ezek alapján milyen feltételek mentén hozható meg felelősen az iskolanyitásról szóló döntés.

Befoghatja-e a munkáltató a dolgozó száját?

Ez az írás nem fog választ adni erre a kérdésre, de arra igen, hogy mit kell mérlegelnie a bíróságnak, ha egy konkrét ügyben ezzel a problémával találkozik.

A Hertha BSC kirúgta Petry Zsoltot a Magyar Nemzetnek adott interjúja miatt. A Spíler TV elköszönt Hrutka Jánostól, aki védelmébe vette a szivárványcsaládok mellett felszólaló Gulácsi Pétert. Lukács Viktor szomorú szmájlival illetett egy Hrutka elbocsátásáról szóló cikket – ő sem kommentálhat már meccseket az M4 Sporton. Ezek az ügyek bizonyos szempontból ugyanarról szólnak, de mégis egymással mereven szemben álló táborokra osztották a magyar közéletet.

Hallottunk megszólalni csalódott focidrukkereket, akik szemében a tolerancia vörös posztó, ezért nagy lelkesedéssel üdvözölték Hrutka és Lukács kirúgását. Hallottuk azokat is, akik szerint a Hertha döntése a német demokrácia halálát jelenti, mert nem lehet nyugati mintaállam az az ország, ahol ilyen jogtiprás megtörténhet. És ott vannak azok is, akik annak megfelelően alakítják ki a véleményüket, hogy ők maguk mit gondolnak a migrációról vagy a melegekről: aki más állásponton van, az szerintük bármit megérdemel.

Régi probléma, hogy hogyan lehet feloldani a véleménynyilvánítás szabadsága és a munkáltató érdekei közötti konfliktusokat – mi is több ilyen üggyel találkoztunk. Sinkovics Gábort, a Nemzeti Sport egykori újságíróját eredményesen képviseltük a bíróságon, amikor „közös megegyezéssel” megszűnt a munkaviszonya azután, hogy egy cikkében kifejtette a lap kiadójának működésével kapcsolatos politikai véleményét. Olyan ügyfelünk is volt, akit azért küldtek el munkahelyéről, mert kritikus hangnemben beszélt a határon túli szavazók választójogáról – elértük, hogy visszahelyezzék őt eredeti állásába. Szert Boglárkát pedig a Magyar Helsinki Bizottság képviselte sikerrel a közpénzből működő Antall József Tudásközponttal szemben, melynek vezetője megtiltotta az alapítvány alkalmazottainak, hogy nyilvánosan kifejtsék a budapesti olimpia megtartását ellenző véleményüket.

A közügyek megvitatásának szabadsága a demokrácia alapja: ha nem tudunk a közügyekről szabadon beszélni, akkor az álláspontok versengő piacán többé nem lesznek láthatóak azok a lehetőségek, amelyek közül választhatunk és amelyek fényében kialakíthatjuk a saját, helyesnek tartott álláspontunkat.Ha valaki közügyben fejti ki a véleményét és ezért éri retorzió, az a demokratikus nyilvánosság egészére negatív hatással van. A véleménynyilvánítás szabadsága olyan alapjog, amelynek megóvását minden vitás helyzetben előtérbe kell helyezni. Ám ez a jog mégsem korlátozhatatlan.

A vélemény szabadságát az állam nem korlátozhatja annak alapján, hogy ki mit gondol a szivárványcsaládokról vagy a migrációról, mert az államnak semlegesnek kell lennie a polgárok világnézeti sokféleségét illetően. Más a helyzet a privát munkáltatóknál, akik elvárhatnak bizonyos fokú elköteleződést munkavállalóiktól a cég értékrendje mellett.

A jogi személyeket, így a cégeket is megilleti az a jog, hogy alakíthassák azt a képet, amely megjelenik róluk a külvilágban. Ha ez a joguk sérül, az a gazdasági szerepükre, helyzetükre is hatással lehet – például egy vásárlói bojkott formájában. Ez nyomós érv lehet a munkavállalói szólásszabadság korlátozása mellett.

A Munka Törvénykönyve is kimondja, hogy a munkavállaló köteles tartózkodni az olyan véleménynyilvánítástól, ami súlyosan sérti vagy veszélyezteti a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit.A munkáltató akár igényt is formálhat a munkavállaló nyilvánosság előtt megjelenő közléseinek szabályozására1.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint ilyen ügyekben azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló véleményének korlátozását igazolja-e „nyomós társadalmi érdek”2. Ennek során figyelemmel kell lenni az adott szakma, illetve az adott munkaviszony sajátosságaira: a munkaviszonyból fakadó lojalitási kötelezettségre3. A lojalitási kötelezettségből eredően nem élvezi a véleménynyilvánítás oltalmát, ha a munkavállaló közéleti véleménye nyíltan szembehelyezkedik a munkáltató értékalapú meggyőződésével, elveivel4.

Az tehát, hogy a jó hírnév védelme és a lojalitási kötelezettség mennyire nyomós érv a vélemény korlátozása mellett, attól is függ, hogy milyen jellegű munkáltatóról beszélünk. Nem mindegy, hogy egy olyan cégről van-e szó, ami mosóporokat forgalmaz és emellett elkötelezett a sokszínűség és a tolerancia értékei mellett, vagy egy egyesületről, amelynek feladata a szabadságjogok védelméért való kiállás. Ha a mosópor-forgalmazó multi munkavállalója kirekesztő tartalmú kijelentést tesz, az a cég hitelességét kevésbé rendíti meg, mint az, ha a TASZ egy munkatársa posztolna a szervezet értékeit semmibe vevő tartalmat. Ám ha a mosópor-forgalmazó cég a környezetvédelem mellett elkötelezett, akkor a cég hitelessége szempontjából már releváns lehet, ha egy munkavállalója a zöldpolitikával szemben fogalmaz meg kritikus álláspontot.

A Hertha egy sokszínűségről szóló charta aláírásával nyilvánosan elkötelezte magát a sokszínűség mellett. Ettől még a tevékenysége nem kifejezetten az egyenlő bánásmód érvényre juttatására irányul, de a sokszínűség kérdése meghatározó lehet a csapat összetétele szempontjából, akár abban is, hogy kiket igazolnak le játékosként.

A véleménynyilvánítás korlátozhatóságának határait a munkaszerződés is pontosíthatja. Ennek ismerete nélkül a konkrét eseteket nem lehet feketén-fehéren minősíteni. Az viszont elmondható, hogy ha Petry esete Magyarországon fordult volna elő, a kapusedző kirúgása egy privát futballklubból önmagában a Munka Törvénykönyvének fent idézett szabályai alapján jó eséllyel megállna a bíróság előtt.

Ám az is bizonyos, hogy ha a munkavállalót a véleménye miatt küldik el, az csak akkor lehet elfogadható, ha a munkáltató megjelöli a felmondás valódi indokát, nyilvánosan is vállalja döntését és átláthatóvá teszi meghozatalának szempontjait.A nyilvánosságnak garanciális szerepe van abban, hogy ezek a döntések ne lehessenek önkényesek. A nyilvánosság garanciája pedig úgy érvényesül, hogy a felmondás bíróság előtt megtámadható, azaz egy nyilvános fórumon kell megvédenie a döntését a munkaadónak.

Végezetül pedig a munkáltató intézkedésében is érvényesülnie kell az arányosság szempontjainak. A munkaviszony megszüntetése csak a legszélsőségesebb esetekre fenntartott eszköz lehet – egy szomorú szmájlit egy újsághír alatt aligha tekinthetünk szélsőségesnek. A munkáltatónak lehetősége van saját jó hírnevét védelmezni, de nem tekinthet el attól, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának minden korlátozása a demokrácia egészére is következményekkel járhat.

Pásztor Emese

(Címlapi illusztráció: Cdd20 / Pixabay)

Hivatkozások

1 14/2017. (VI.30) AB határozat

2 EJEB, Sunday Times kontra Egyesült Királyság, (6538/74), 1979. április 26., 62. bekezdés, amelyet munkaviszonnyal összefüggésben legutóbb megerősített: EJEB, Rubins kontra Lettország, (79040/12), 2015. január 13., 76. és 93. bekezdések; EJEB, Kharlamov kontra Oroszország, (27447/07) 2015. október 8., 28-29. bekezdések; valamint EJEB Aurelian Oprea kontra Románia (12138/08) 2016. január 19., 76. és 79. bekezdések

3 EJEB, Kudeshkina kontra Oroszország, (29492/05), 2009. február 26., 85. bekezdés; EJEB, Rubins kontra Lettország, (79040/12), 2015. január 13., 78. bekezdés

4 EJEB, Maximilian Rommelfanger kontra Német Szövetségi Köztársaság, (12242/86); 1986. június 20.; EJEB, Fernandez Martínez kontra Spanyolország, [GC] (56030/07), 2014. június 12., 138-141. bekezdések

Segítség