Téma szűrés

2877
szűrt
2877
összesen

Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!

A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!

Az országgyűlési képviselők lehetőségeiről a szavazatszámlálás megfigyelésében

Választási Jogi Programunk jogsegély-tevékenysége körében ütközött egy olyan jogszabályi kollízióba, amelynek feloldása a elsősorban a jogalkotó feladata lenne. Addig is, amíg a feloldás nem történik meg, elkészítettük a jogszabályok összeütközésének elemzését és megfogalmaztuk ezzel kapcsolatos ajánlásunkat.

Központi utasításra, jogszerűtlenül tiltják a fényképezést a kórházak

Az utóbbi időben többen jelezték nekünk, hogy a kórházakban tiltják a fényképezést. Szerintünk jogszerűen nem lehet ilyet tenni, ezért írtunk a kórházaknak. Már meg sem lepődtünk, hogy ezúttal is kiderült: központi utasításra cselekedtek. De vajon miért ad az ÁEEK nyilvánvalóan jogszerűtlen utasítást a kórházaknak?

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) folytatott vitánkról a Hófehérke és a hét törpe című rajzfilm erdei állatai jutottak eszembe. A kisállatok úgy segítenek az erdei házikó takarításában, hogy felhajtják a szőnyeget és minden koszt szépen alásöpörnek, aztán, mint akik jól végezték dolgukat, a koszra visszahajtják a szőnyeget.

Jogellenes tilalom

Hasonlóan gondolkodik az ÁEEK is. Miután egyre-másra kezdtek nyilvánosságra kerülni a képek a törölközővel és pulóverrel földre ágyazott fekhelyekről, a begipszelt infúziós állványról és a kórházi hűtőben kialakított hentesboltról, az ÁEEK a problémák orvoslása helyett arra utasította a fenntartása alatt álló kórházak vezetőit, hozzák a betegek és látogatók tudomására, hogy a kórház területén nem lehet csak úgy fényképezgetni, ehhez bizony igazgató engedély kell. Így jelentek meg a kórházakban a plakátok, amelyek figyelmeztetnek: itt bizony TILOS fényképezni, csak külön igazgatói engedéllyel szabad fotózni!

Miután többen megkerestek minket azzal a kérdéssel, hogy tényleg be lehet-e tiltani a fényképezést, levelet küldtünk az összes kórházvezetőnek, amelyben felhívtuk a figyelmüket, hogy:

Az egészségügyi intézmény területén ugyanolyan szabályok szerint lehet fénykép-, videó-, illetve hangfelvételt készíteni, mint bármely más, magántulajdonban nem álló, nyilvános helyen. A felvételkészítés egyedüli feltétele, hogy az mások személyiségi jogát ne sértse. Amennyiben tehát egy beteg vagy látogató az intézmény helyiségeiben úgy kíván képet rögzíteni, hogy azon más (beteg, az intézmény munkavállalója, vagy az intézményben tartózkodó más személy) nem ismerhető fel, akkor ezt számára megtiltani, illetve engedélyhez kötni nem lehet.

Központi utasításra

Azon ma már meg sem lepődünk, hogy egy levél a kórházigazgatóknak valójában az ÁEEK-val való levelezést jelenti. Ahogy erről már korábban írtunk, az intézményvezetők az utóbbi időben szinte semmiben nem mernek állást foglalni anélkül, hogy a fenntartó véleményét ki ne kérték volna. Így történt ez most is, több intézmény jelezte, hogy továbbították levelünket a fenntartónak, mert a plakát kifüggesztése sem a saját ötletük volt, az ÁEEK-tól kaptak erre utasítást. Így aztán írtunk az ÁEEK-nak is, és csakhamar meg is érkezett a válaszuk, amiben beismerték, hogy a fényképfelvétel készítését a kórházakban, ha az személyiségi jogot nem sért (azaz senki olyan nem felismerhető rajta, aki ehhez nem járult hozzá) sem a Polgári Törvénykönyv, sem az egészségügyi törvény nem tiltja.

Nem tilos, csak nem engedik

Ezután viszont egy kacifántos csavarral megpróbálnak úgy csinálni, mintha a kórházi fényképezés gátolná a kórházi gyógyító tevékenységet: „a kórház rendeltetésszerű működéshez szükséges keretek között jogosult arra, hogy a betegek és látogatók magatartását szabályozza, jogaik gyakorlását korlátozza.” Tehát szerintük, ha valaki fényképfelvételt készít a gyermeke mellett kialakított fekhelyéről, a málló vakolatról, a leszakadt WC deszkáról, vagy akár az újszülött kisbabájáról, az a gyógyító tevékenységet annyira hátráltatja, hogy emiatt a jogainak gyakorlását korlátozni lehet? Merthogy ezek a fotók adatvédelmi szempontból biztos, hogy nem kifogásolhatók.

Inkább tájékoztatni kellene

Az ÁEEK válaszából jól látszik, hogy maguk sincsenek tisztában a fényképkészítés pontos szabályaival. Ezért javaslattal éltünk a kórházigazgatók és az ÁEEK felé, hogyha a fő problémájuk valóban adatvédelmi indíttatású és nem a takargatnivalók elrejtése, akkor a plakátokon a fényképfelvételek készítését ne megtiltsák, hanem tájékoztassák a betegeket és látogatókat, hogy ezt hogyan tudják szabályszerűen, az adatvédelmi szempontokat figyelembe véve megtenni. Sőt: készítettünk is egy plakátot, ami a hatályos jogszabályoknak megfelelően hívja fel a figyelmet a fényképkészítés szabályaira. Ez szabadon használható, bármelyik kórházban kifüggeszthető!

Ha szerinted is fontos, hogy az egészségügyben ne takargassák, hanem megoldják a problémákat, írd alá az egészségügy átláthatóvá tételéről szóló petíciónkat!

Fernezelyi Borbála


Demokratikusabb ügyrendet készítettünk az NVB-nek

Választási Jogi Programunk a választások szabadságának és tisztaságának civil ellenőrzése érdekében követi a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) munkáját. Az NVB ügyrendje, álláspontunk szerint jelenleg nem garantálja, hogy testület demokratikus körülmények között hozza meg a döntéseit.

Öt választási bizottsági döntés, amitől eldobod az agyad!

A választási eljárásban a választási bizottságok döntenek arról, hogy mi számít jogellenesnek. A választási bizottságok tagjainak többségét a kormánypárt jelölésére választották meg. Ez egészen látványosan meglátszik a döntéseken. Mélységesen cinikus, szakmaiatlan, a logikával ellentétes döntések születtek az elmúlt két hétben. Amikor ezeket mi elolvastuk, a szó szoros értelmében sírtunk, nevettünk és az asztalba vertük a fejünket. Hogy milyen döntések képesek ezeket a reakciókat kiváltani belőlünk? Lássuk!

Bíróságra mentünk a Pride-dal, hogy szabad lehessen az idei felvonulás

Az idei Budapest Pride Felvonulás megrendezéséhez előírt szélsőségesen szigorú rendőri követelményeket a szervezők segítségünkkel támadták meg a bíróságon. A Fővárosi Törvényszék ítélete nyomán a felvonuláshoz bármelyik utcából lehet majd csatlakozni.

Elindult a SZABAD-díj közönségszavazása

Magyarországnak óriási szükség van szabad emberekre, és arra is, hogy ezeket az embereket minél többen megismerjék, a példájukból erőt, ihletet merítsenek. Huszonötödik születésnapunkra díjat alapítunk, hogy megtaláljuk azokat, akik a lehetőségeikhez mérten a legtöbbet tették, teszik azért, hogy Magyarország szabadabb legyen. Szavazz most 2018 legszabadabb emberére!

Pontatlan tudósítások a mozsgói szociális otthon vizsgálatával kapcsolatban

Az EMMI felejelentést tett, mert álláspontja szerint a mozsgói szociális otthont megalapozatlan vádak érték. Az ezzel kapcsolatos híradások pontatlanul tudósítanak az események sorrendjéről és a TASZ felelősségéről az üggyel kapcsolatban. A TASZ tavaly nyáron fordult az ombudsmanhoz, miután egy anonimitást kérő panaszos bántalmazásokról tanúskodó felvételeket és egyéb panaszokat küldött a szervezetnek. A TASZ célja ezzel kizárólag a fogyatékossággal élő emberek jogainak védelme volt, s így volt biztosított, hogy gyors és pártatlan vizsgálat lesz az intézményben.

Életbe lép az egyháztörvény módosítása, emiatt újabb perek várhatóak

Ma lép hatályba az egyháztörvény átfogó módosítása, aminek elvileg az eddigi jogsértő szabályozást kellene helyrehoznia. Azonban az új törvény egy olyan egyházszabályozást vezet be, ami továbbra is súlyosan csorbítja a vallásszabadságot, az egyházak egyenlőségét és az állam semlegességét.

Meghívó a TASZ közgyűlésére

Láthatatlan sebek - súlyos bántalmazás egy Baranya megyei szociális intézményben

Milyen szavakkal jellemeznél egy olyan bentlakásos intézményt, ahol értelmi fogyatékossággal, vagy pszichiátriai diagnózissal élő embereket bántanak? Egy újabb, fogyatékossággal élő emberek otthonául szolgáló intézmény vizsgálata kapcsán mondta ki Székely László ombudsman, hogy az abúzus veszélye valamennyi nagylétszámú bentlakásos intézménynek a “sajátossága”, amely rendszerszintű problémákra vezethető vissza.

Ha neked is fontos, hogy legyen aki kiáll azokért az emberekért, akik nem tudják megvédeni magukat, támogasd a munkánkat! ➡️➡️https://tasz.hu/tamogatas ⬅️⬅️

Nevének elhallgatását kérő bejelentő panasszal fordult egy Baranya Megyei intézménnyel szemben a TASZ-hoz, amelyben sivár lakókörülményekről és embertelen bánásmódról számolt be. A bejelentő több kép-, és hangfelvételt is csatolt, amelyeken a bentlakók fizikai és verbális bántalmazása látható. “A mellékelt filmanyagok egyikén egy, az ágyában fekvő, védekezésre képtelen, mentális fogyatékossággal élő ember ütlegelése látható. Egy másik felvételen párbeszéd hallható arról, hogy korábban, hogyan ütlegeltek egy bentlakót, miközben ütések és kiáltozások is hallhatóak. Egy további, fürdetés közben készült felvételen, egy gondozónő fürdet egy férfit, akit többször megüt, szavakkal megaláz, míg ugyanabban a helyiségben egy női ellátott várakozik a sorára ruha nélkül.” - írja az ombudsmani jelentés.

Rendszerszintű problémák feltárására és a bejelentő adatainak titokban tartására egyedül az ombudsmannak van hatásköre, ezért a biztoshoz fordultunk. Ő bejelentés nélküli vizsgálatra is jogosult, így volt lehetősége váratlanul meglátogatni az intézményt, és helyszíni vizsgálatot végezni. A helyszíni vizsgálat során az intézményvezető arról számolt be, hogy az agresszió nem jellemző az intézményben sem a lakók egymás közötti viszonyában, sem az ápolók részéről. Ugyanakkor kérdésre elmondta, hogy nem zárható ki a bántalmazás léte, nincs bent egész nap az intézményben, így nem kontrollálhatja szüntelenül az intézményben történteket. Az ombudsman vizsgálata nem tudta kizárni, hogy a TASZ által jelentett megalázó bánásmód, bántalmazás megtörtént. A biztos felkérte az intézmény vezetőjét, hogy vizsgálja ki az eseteket. Az ügy további részleteiről itt és itt olvashat.

És éppen ezzel van a probléma: Hogy “nem zárható ki a bántalmazás”. A jelentés részletesen elemzi azokat a rendszerszintű tüneteket, amelyek valamennyi nagylétszámú intézményt jellemeznek és megágyaznak az embertelen és megalázó bánásmód kialakulásának: adott a szakemberhiány, zsúfoltság, a tárgyi feltételek hiánya. Ezek szükségszerűen eredményezik az üzemszerűséget, amelyben a dolgozók az ellátandó feladatok tárgyaként tekintenek a lakókra. A munka, azaz a rászorulók ellátása fizikailag és érzelmileg is rendkívül megterhelő. Az érintettek végtelenül kiszolgáltatottak, érzelmileg is függnek azoktól az emberektől, akik ellátják őket. A külvilágtól, egykori emberi kapcsolataiktól véglegesen elszigetelődnek, önállóságuk megszűnik, védekezni nem tudnak.

2017-ben került a nyilvánosság elé az MDAC gödi Topház Speciális Otthonról szóló megrendítő jelentése: alultápláltság, kezeletlen sebek, megdöbbentő higiéniai körülmények. Az elhanyagolás és erőszak olyan formái tárultak elénk, melyek az intézetek zárt világában a társadalom számára láthatatlan módon zajlottak. Bár az intézet fenntartót cserélt és komoly összeget kapott a felújításra, idén márciusban újra a figyelem központjába került, amikor az derült ki, hogy a rendőrség a gödi intézményben történt könnyű testi sértés és szexuális erőszak gyanújával nyomoz. A gyanú szerint az intézmény egyik dolgozója bántalmazott két, az otthonban élő gondozottat.

Az intézményekkel kapcsolatos problémák nem újkeletűek és nem elszigetelt esetek. Az ombudsman egyik 2010-es jelentése egy idősek otthonában tárt fel az emberi méltóságot, az ellátottak testi-lelki épségét sértő atrocitásokat és bántalmazásokat. A bántalmazást elkövető ápolónő elismerte tettét és sajnálatát fejezte ki. A később elrendelt vizsgálat megállapításai alapján az intézményvezető tájékoztatta az ellátottjogi képviselőt, az osztály felelős ápolóját pedig írásos figyelmeztetésben részesítette. Az érintett dolgozóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.

Mert olyan nincs, hogy “jó intézet”. Még akkor sem, ha nagyon sok jószándékú és elhivatott ápolóval, vezetővel lehet találkozni. Még akkor sem, ha szép a kert, vannak bútorok és kedves festmények lógnak a falakon. Az intézet alap ötlete az, ami hibás. A nagylétszámú intézeteket be kell zárni.

2011-ben 147 fogyatékossággal élők számára fenntartott szociális otthon volt Magyarországon, azóta mindössze 6 ilyen intézet zárt be. Jelenleg is folyik a kitagolás, melyben 29 intézet alakul át kisebb, emberibb otthonná, viszont ez a folyamat borzasztó lassú. Ma Magyarországon az ellátórendszer még mindig a bentlakásos tömegellátókra épül. Hiába írunk 2019-et, az érintett családoknak sokszor ma sincs más lehetősége, mint hogy gyermeküket egy személytelen, - az ápoló-gondozó személyzet legnagyobb jóindulata ellenére is - üzemszerűen működő otthonban hagyják, ahol sokszor több mint századmagával lakik majd az új beköltöző.

Az ombudsmani jelentés megerősíti, hogy a fogyatékossággal élők számára fenntartott szegregált otthonok 2019-ben is ugyanazokkal a rendszerszintű problémákkal küszködnek, mint tíz, húsz, ötven éve. Bízunk benne, hogy a mozsgói intézet vezetője megteszi az ombudsman által javasolt lépéseket.

Nem elég hangsúlyozni, hogy a nagyintézeti ellátás problémájának az a forrása, hogy a fogyatékossággal élő emberek nem tudnak a természetes környezetükben hozzáférni megfelelő segítő szolgáltatásokhoz. A közösségi alapú szolgáltatások hiányának óriási szerepe van abban, hogy a fogyatékossággal élő emberek kiszorulnak a társadalom peremére. A családoknak nyújtott szolgáltatások, a támogató szolgálatok és a nappali tevékenységet biztosító közösségek megerősítése elengedhetetlen, hogy a fogyatékossággal élő emberek ugyanúgy közöttünk élhessenek, mint bárki más.


Segítség