Téma szűrés

2726
szűrt
2726
összesen

Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!

A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!

Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a gyülekezési jogról szóló T/707. számú törvényjavaslatról

A mai napon tartják az Országgyűlésben a gyülekezési törvény általános vitáját. Vannak, akik a mellett érveltek, hogy az új törvény nem hoz majd magával jelentős jogkorlátozást. A TASZ máshogyan látja, szerintünk a jogszabály-tervezetbe bele van kódolva, hogy szűkülni fog a tüntetések és a gyülekezés tere Magyarországon. Részletes szakmai elemzésünkben sorra vesszük a törvényjavaslat egyes pontjait.

"Ameddig van fény, addig van remény" - nyertünk az Emberség Erejével Alapítványt képviselve!

A régóta emberi jogi neveléssel, karitatív tevékenységekkel, tanoda üzemeltetésével foglalkozó Emberség Erejével Alapítvány még decemberben került a kormánypárti támadások középpontjába, azután, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványtól tovább-pályáztatásra kapott forrásokat. Előbb a pécsi közgyűlés fogadott el egy nyilatkozatot, melyben azt kérte a pécsiektől, hogy ne adjanak bérbe ingatlant a “Soros-féle kampányközpontnak” A nyilatkozat azt állította, hogy ezek a kampányközpontok azért jönnek létre, hogy beavatkozzanak a magyar választásokba és migránsok betelepítését segítsék elő. Erről természetesen az Emberség Ereje esetében szó sem volt, az ő tevékenységük éppen a helyi (Baranya megyei) közösségek erősítését szolgálja. A közgyűlés lépése (a nyilatkozat meghozatala, és annak következményei) miatt egyébként per van folyamatban, melyről itt olvashatsz.

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.

Tiltsák be a szegénységet!

A hajléktalanság után már csak a szegénységet, a munkanélküliséget, a dohányzást, az alkoholizmust, a betegségeket, a fogyatékosságokat és a bűnözést kellene a kormánynak betiltania, és eljönne a földi paradicsom.

Az új gyülekezési törvény meglopná a szabadságodat

Mit jelent a tüntetés egy demokráciában? Azt, hogy a hatalmat akkor is szembesítheted a véleményeddel, ha éppen ellened dolgozik. Azt, hogy megmutathatod: a véleményeddel nem vagy egyedül, hanem tömegek állnak mögötted. A gyülekezési jog gyakorlása lehetőség arra, hogy két választás között is folyamatosan számon kérjük, kritizáljuk, nyomás alá helyezzük azokat, akik az adott pillanatban hatalmat gyakorolnak, a mi nevünkben is. A magyar demokrácia rövid történetében a tüntetések mindig is kiemelt szerepet játszottak közéletünk alakításában, a taxisblokádtól a 2006-os ellenzéki tüntetéseken keresztül a közelmúlt ligetvédő, devizahitelkárosult, vagy éppen a netadót, a CEU ellehetetlenítését ellenző tiltakozásokig. De meddig maradhat ez így?

A 2018. június 26-án este benyújtott törvényjavaslat -- ha jelenlegi formájában fogadják el -- jelentősen szűkíti a szabad gyülekezés lehetőségét, és egyúttal szélesre tárja a rendőrség önkényes döntéseinek kapuját a tüntetések önkényes megtiltásában.

A törvény-javaslat fő tiltási okként határozza meg a közrend veszélyeztetését. Hogy mit jelent a “közrend”? Azt a törvényjavaslat nem határozza meg, de ad néhány példát, amiből az derül ki: szinte bármi veszélyezteti, ami a dolgok szokásos folyását megváltoztatja. Így például beláthatatlan, hogy a rendőrség nem értelmezné-e úgy, hogy a közrendet már az is veszélyezteti, ha az autók nem tudnak parkolni a kijelölt parkolóhelyeken, vagy a munkagépek nem tudnak munkát végezi egy közterületen. Nem tudhatjuk, lehetne-e még a jövőben tüntetni a Városligetért, a Liget Projekt helyszínén, ha a tervezett szabályozás maradna. A tartós Kossuth téri jelenléttel járó 2006-os tüntetéseket éppúgy ellehetetlenítené jelenlegi formájában az új javaslat. A jogszabály-tervezet szerint veszélyezteti a közrendet, ha a közlekedés rendjét sérti a tüntetés. Ez alapján nagy valószínűséggel nem lennének megtarthatóak az új törvény hatálya alatt az elmúlt évek nagy létszámú utcán vonulós tüntetései: a CEU melletti tüntetés sem, a Netadó elleni tüntetés sem, a Budapest Pride felvonulás vagy a Békemenet sem. Szintén a közrend veszélyeztetését jelentené a jövőben az, ha a tüntetés alkalmas arra, hogy a bíróságok működését megzavarja. Eddig csak a bíróságok működésének súlyos veszélyeztetése számított tiltó oknak. A tervezett szabályozás mellett már nem lenne lehetőségük a devizahitel-károsultaknak a Kúria épülete előtt tüntetni, ahogy 2014-ben tették. Az is veszélyeztetné a közrendet, ha a tüntetés a diplomáciai mentességet élvező személy vonatkozásában vállalt kötelezettséget akadályozza. Ha ez a szöveg lett volna hatályban, akkor nagy eséllyel nem lehetett volna tüntetni Ukrajna nagykövetsége előtt a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő nyelvtörvény ellen sem.


ROMAÜGYI SZAKÉRTŐ -TEREPMUNKÁS MUNKATÁRSAT KERESÜNK

A TASZ Egyenlőségprojektje a társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjainak állami diszkriminációja ellen, az esélyegyenlőségük megteremtéséért dolgozik. A Projekt a mélyszegénységben élő roma emberek, illetve a fogyatékossággal élők jogainak védelmére fókuszál.

A romaügyi szakértő-terepmunkás feladata elsősorban a jellemzően vidéki ügyfelekkel való kapcsolattartás, számukra nyújtott szociális segítségnyújtás, támogatás; a jogi munkánkhoz kapcsolódó tényfeltárás; a hatóságokkal, szolgáltatókkal való kommunikáció; vidéki civil szervezetekkel való kapcsolattartás, vidéki képzések, találkozók szervezése és megtartása lesz. Olyan szociális végzettségű vagy elkötelezettségű, emberi jogi érdeklődésű munkatársat keresünk, aki egyetért szervezetünk és az Egyenlőségprojekt céljaival és segíteni akarja a romák integrációjának és esélyegyenlőségének ügyét.

Vannak, akik tudtak élni választójogukkal, vannak, akik nem

A 2014-es országgyűlési választások óta azoknak a magyar állampolgároknak, akiknek nincs magyarországi lakcímük, lehetőségük van levélben leadni a szavazatukat. Kibővült a politikai közösség a határon túli (és a külhoni) magyarokkal, akik beleszólási jogot kaptak a magyar politikai életbe is. De valóban mindannyian élhettek ezen jogukkal, vagy vannak kivételek? Mint idén kiderült, vannak.

Segítség