Mi történik, ha a gyűlést feloszlatják?

Alkotmányos, alapjogi védelem csak a békés (erőszakmentes, mások jogait nem sértő) tüntetéseket illeti meg. A demonstráció békés jellegének fenntartása elsősorban a szervező felelőssége, amibe az is beletartozik, hogy ha nem képes erre, akkor fel kell oszlatnia a rendezvényt. A rendőrség csak akkor léphet közbe, ha a szervező valamiért nem tudja vagy nem akarja ezt megtenni.

1.Mikor oszlathatnak fel egy gyűlést?

A tüntetés szervezőjének (vezetőjének) a gyülekezési törvény alapján akkor kell a tüntetést feloszlatnia, ha a gyűlés résztvevőinek magatartása a gyűlés törvényességét veszélyezteti és a rend másképpen nem állítható helyre. A törvény csak példálózó és nagyon általános felsorolást ad: a gyűlés békés jellegének elvesztése, a békés jelleget biztosító korlátozások megsértése, mások jogainak vagy szabadságának sérelme. Nyilvánvalóan ide tartozik az, ha zavargás tör ki, és erőszakos cselekményeket követnek el el a résztvevők, netán fegyveresen vagy tiltott dolgokat maguknál tartva jelennek meg (pl. robbanóanyag, tűzveszélyes anyag - ezekről részletesen itt olvashatsz). Ugyanakkor korántsem nyilvánvaló, hogy fel kell oszlatni egy rendezvényt csak azért, mert a résztvevők maszkban vagy egyenruhában jelentek meg.

A rendőrség csak az alábbi négy esetben oszlathatja fel a gyűlést:

  1. ha a gyűlést tiltás ellenében tartják meg;
  2. ha a tüntetés vezetője (szervezője) a rendőrség utasítására sem oszlatja fel a békétlenné vált gyűlést (vagy a vezetőt nem tudták elérni, hogy az utasítást közöljék vele);
  3. ha a gyűlést a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól, időponttól vagy időtartamtól eltérően úgy tartják meg, hogy a gyűlés megtiltásának lett volna helye;
  4. ha a gyűlés megtiltásának lett volna helye, de az a bejelentés hiánya miatt nem történt meg.

Minden olyan rendőrség általi feloszlatás jogszerűtlen, amelyet nem a fenti esetek valamelyikére alapoznak, így az ellen bírósági jogorvoslattal lehet élni.

Fontos! Önmagában a bejelentés hiánya miatt, vagy a gyűlés paramétereitől (helyszínétől, útvonalától, időpontjától vagy időtartamától) való eltérés miatt nem lehet feloszlatni egy gyűlést, csak akkor, ha azt egyébként meg kellett volna tiltani. (Mindez nem zárja ki a szervező szabálysértési felelősségének megállapítását a gyülekezési joggal visszaélés miatt - erről részletesen itt olvashatsz )

2.Elég homályosak az oszlatási okok, tényleg csak ennyi kell egy tüntetés feloszlatásához?

Valóban elég tágan vannak meghatározva az oszlatási okok, és a rendőrségnek elég széles mérlegelési lehetőséget adnak. Ezért feltétlenül érvényesülnie kell az arányosság követelményének. Az arányosság egyrészt azt jelenti, hogy a gyűlést mindaddig nem lehet feloszlatni, amíg egyes résztvevők vagy résztvevői csoportok kiemelésével, leválasztásával a demonstráció békés jellege megőrizhető. Másrészt azt is jelenti, hogy a feloszlatás csak a legvégső reakció lehet: amíg lehet, enyhébb korlátozásokkal kell a gyűlés törvényességét fenntartani. (Az arányosság követelményét a rendőrségi törvény is megfogalmazza.)

3.Hogyan történik a feloszlatás? Honnan tudom, hogy a gyűlést feloszlatták?

Csak annyi kötelezettsége van a rendőrségnek, hogy a feloszlatás okáról - ha a feloszlatást nem veszélyezteti, akkor még annak megkezdése előtt - tájékoztatnia kell a gyűlés szervezőjét, illetve vezetőjét. A gyülekezési jog gyakorlásának legsúlyosabb korlátozása, a tüntetés feloszlatása körében igazolhatatlan, ha a feloszlatás megkezdése előtt - hacsak nem közvetlen erőszak veszélye fenyeget - a rendőrség nem tájékoztatja minden résztvevő számára érthető módon többször is a gyűlést a feloszlatás okáról, a résztvevők kötelezettségeiről, a biztonságos elvonulási útvonalakról, és a jogorvoslat lehetőségéről. Ha mégis ilyet tapasztalnál, keresd a TASZ jogsegélyszolgálatát annak érdekében, hogy perben kényszerítsük ki ennek a kötelezettségnek a teljesítését!

4.Mit kell tennem a feloszlatás esetén?

Ha a gyűlést akár a szervező, akár a rendőrség feloszlatta, a résztvevőknek a helyszínt haladéktalanul el kell hagyniuk, ott jogszerűen tovább nem tartózkodhatnak. Ha a gyűlés feloszlatása után is folytatod a demonstrálást, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható szabálysértést és testi kényszer alkalmazását kockáztatod.

A gyűlés feloszlatása esetén tehát kövesd a rendőrség utasításait, még akkor is, ha úgy gondolod, hogy a feloszlatás nem volt jogszerű. Utólag lehetőséged lesz jogorvoslattal élni. (Hacsak nem mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan felismerhető a jogszerűtlenség, a rendőrség intézkedésének köteles vagy alávetni magad. Mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan felismerhető jogszerűtlenség pl. az, ha a rendőrség a teljesen békés rendezvény résztvevői ellen mindenfajta előzetes jelzés, figyelmeztetés nélkül kényszerítő eszközökkel, pl. könnygázzal támad meg.) Szintén kövesd a gyűlés vezetőjének utasítását: mivel neki is érdekében áll, hogy a gyűlés békés keretek között folyjon, valószínűtlen, hogy jogszerűtlenül oszlatná fel a saját gyűlését.

5.Mit tehetek, ha a gyűlés feloszlatása jogellenes volt?

A gyűlés rendőrség általi feloszlatása esetén a gyűlés bármely résztvevője, és természetesen a szervezője is, perelheti a rendőrséget (oszlatási per). Az oszlatási pert a gyűlés feloszlatását követő 15 napon belül indíthatod meg a Fővárosi Törvényszéken, és azt kérheted a bíróságtól, hogy állapítsa meg a feloszlatás jogellenességét. Az eljárásra a közigazgatási per szabályai irányadók. A legfontosabb az, hogy jogi képviselővel kell eljárni, ezért azt javasoljuk, hogy amennyiben a gyűlést, amelyen részt vettél, szerinted önkényesen oszlatta fel a rendőrség, keresd meg a TASZ jogsegélyszolgálatát.

Fontos, hogy az oszlatási pert csak a gyűlés tényleges résztvevője indíthatja meg, tehát csak akkor perelhetsz, ha személyesen jelen voltál.

(A gyűlés vezetője vagy szervezője ellen nem indíthatsz pert, akkor sem, ha szerinted jogszerűtlenül oszlatta fel a saját gyűlését.)

6.Mi a különbség a rendezvény feloszlatása és a tömegoszlatás között?

A feloszlatás az, amikor a gyűlésnek véget vet vagy a szervező, vagy a rendőrség. Erről volt szó eddig. A tömegoszlatás egy rendőri kényszerintézkedés, amit egy jogellenes magatartást tanúsító tömeggel szemben lehet alkalmazni - legyen szó akár egy feloszlatott politikai gyűlésről, akár egy randalírozó szurkolói csoportról. A politikai gyűlés feloszlatása közvetlenül bíróság előtt, perben támadható, a tömegoszlatás jogellenessége esetén pedig panaszt lehet tenni vagy a rendőrségen, vagy a Független Rendészeti Panasztestületnél.