Megtiltotta vagy korlátozta a rendőrség a tüntetésedet?

A tüntetésről tett bejelentést a rendőrségnek 48 órán belül el kell bírálnia. Az elbírálás eredményeként a rendőrség hozhat tiltó vagy korlátozó határozatot, de megállapíthatja hatásköre hiányát is - vagyis hogy nem hozhat döntést. Ha a rendőrség 48 órán belül nem hoz sem tiltó, sem korlátozó határozatot, akkor a bejelentésedet tudomásul vette, kezdheted hirdetni a rendezvényt.

1.Milyen alapon tilthatja meg a rendőrség a tüntetés megtartását?

A tiltó okokat egy általános szabállyal, valamint példálózó felsorolással határozza meg a törvény.

A főszabály ez: Megtiltható a rendezvény, ha a bejelentés, illetve az egyeztetés alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés

  • a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti,
  • vagy ha az mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.

Mivel az előzetes tiltás a gyülekezési szabadság gyakorlásának lehető legsúlyosabb korlátozása, a tiltó okokat a rendőrségnek a lehető legszűkebben kell értelmeznie, és csak akkor lehet megtiltani egy gyűlés megtartását, ha a közbiztonság, a közrend, illetve mások jogai és szabadsága a tiltásnál enyhébb korlátozással, így például a gyűlés békés megtartásának feltételeit előíró rendőrségi határozattal nem biztosítható (lásd alább).

2.Konkrétan mik a tiltóokok?

a. A közbiztonság veszélyeztetésére a törvény csak egy példát hoz: ha megalapozottan feltehető, hogy a felhívás vagy a gyűlés bűncselekményt vagy annak elkövetésére való felhívást valósít meg. Ilyen eset lehet a konkrét erőszakos cselekményre felhívás és a kifejezetten erőszakos célokat megfogalmazó gyűlés.

b. A közrend veszélyeztetésének esetei a következők:

  • A közlekedés rendjének sérelme - de csak akkor, ha a rendezvény megtartása esetén a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. Nem lehet ennek alapján megtiltani sem az ideiglenes félpályás útlezárást, sem a szintén ideiglenes hídfoglalást. Ne feledd, szinte minden figyelemfelhívó rendezvény együtt járhat a közlekedés rendjének kisebb-nagyobb zavarásával!
  • A diplomáciai mentességet élvező személy védelmének akadályozása - de csak akkor, ha a gyűlés a hivatalos feladatok ellátásához kapcsolódó kötelezettségek teljesítését akadályozná. Nem lehet megtiltani egy gyűlést csak azért, mert azt egy nagykövetség vagy egy hivatalos látogatás útvonala közelében akarod tartani.
  • A bíróságok működésének megzavarása - de csak akkor, ha a bíróságok zavartalan működésének súlyos sérelmét okozná a gyűlés. Nem lehet megtiltani egy gyűlést csak azért, mert azt egy bíróság közelében akarod tartani.

Ha a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely, vagy az időpontja egy olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet és a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a veszélye annak, hogy a gyűlés az ezen rendszerek által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal alkalmas a köznyugalom megzavarására. - A TASZ szerint ez önmagában nem lehet alapja tiltó határozatnak, legfeljebb korlátozó határozat meghozatalának. Ha erre hivatkozva a rendőrség megtiltja a gyűlésed megtartását, keresd jogsegélyszolgálatunkat.

c. Mások jogainak és szabadságának sérelme azt jelenti, hogy az alkalmazott technikai eszközök vagy a gyűlés időtartama miatt megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés alkalmas mások magán- és családi élethez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, vagy a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a szükségtelen mértékű és aránytalan megsértésére, vagy mások szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának szükségtelen mértékű és aránytalan korlátozására. Ez a megfogalmazás sajnos elég széles teret enged a rendőrségnek a tiltásra. Az biztos, hogy a rendőrségnek arányos egyensúlyt kell találnia a gyülekezéshez való jog és a magánszféra-jogok között: csak rendkívül szűk körben van lehetőség a gyűlések előzetes korlátozása körében mások jogainak és szabadságának védelmére hivatkozni (pl. “foglyul ejtett közönség”), és a jogsérelem veszélyét elsősorban korlátozó (előíró), és nem tiltó határozattal kell csökkenteni.

3.Apropó, mi az, hogy foglyul ejtett közönség?

Ha egy gyűlés résztvevői olyan megfélemlítő módon nyilvánítanak véleményt másokkal szemben, hogy utóbbiak nem tudják elkerülni a megalázó, sértő, lealacsonyító vélemények végighallgatását, a sérelem elszenvedőit foglyul ejtett közönségnek nevezzük.

A sérülékeny csoportok esetében a sérelem enyhébb kijelentések esetében is beállhat, a közhatalmat gyakorló vagy közszereplő politikusoknak viszont szélesebb tűrési kötelezettségük van a politikai, közéleti tevékenységükkel összefüggésben megfogalmazott kritikákkal szemben. Így pl. a roma lakosságra vonatkozó sértés másként ítélendő meg, mint a közhatalom-gyakorlókat érő sértések. Utóbbiaknak még a lakóhelyükön is tűrniük kell az őket negatívan érintő véleményeket, a sérülékeny csoportok tagjai azonban lakóhelyükön vagy templomuk közelében sem kényszeríthetők arra, hogy lássák és hallják az ellenük irányuló tüntetést.

4.Korlátozó (előíró) határozat

A rendőrség tiltás helyett előírhatja a gyűlés békés megtartásának feltételeit is, ha ez szükséges a közbiztonság, a közrend, vagy mások jogainak és szabadságának védelme miatt. A rendőrségnek ezt kell tennie akkor is, ha a tüntetést meg lehetne tiltani, de az a korlátozással (előírással) elhárítható. Erre az egyeztetésen a bejelentőnek érdemes felhívnia a rendőrség figyelmét.

A határozatban a rendőrség rendelkezhet - többek között - az alábbiakról:

  1. a közbiztonság, a közrend, vagy mások jogainak és szabadságának védelme érdekében szükséges, a gyűlés megtartásához kapcsolódó biztonsági feltételekről,
  2. a rendőrség és a gyűlés szervezője, illetve vezetője közötti kapcsolattartásról,
  3. a rendezők számáról,
  4. azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a résztvevők helyszíni tájékoztatását biztosítják, továbbá
  5. a gyűlés biztonságos lebonyolítása érdekében szükséges biztonsági rendszabályokról.

Fontos, hogy ha a szervező, illetve képviselője a bejelentést követő egyeztetésen nem jelent meg, vagy ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, a rendőrség szintén hozhat előíró határozatot a gyűlés rendjének fenntartása és a közrend biztosítása érdekében.

5.Milyen jogorvoslattal élhetek, ha a rendőrség tiltó vagy korlátozó határozatot hozott?

A gyülekezési ügyekben az előzetes rendőrségi korlátozások ellen a törvény gyors bírósági jogorvoslatot tesz lehetővé. Három napon belül lehet kérni a rendőrség korlátozó vagy tiltó határozatának bírósági felülvizsgálatát. A linkek alatt az ehhez szükséges keresetmintákat találod. A rendőrségnek is három napja van, hogy elkészítse az ún. védiratát és továbbítsa az ügy összes iratát a bíróságra, és a bíróságnak is három napja van, hogy ítéletet hozzon. A felülvizsgálatra a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és kizárólagos illetékessége, e bíróságnak kell címezni, de a határozatot hozó rendőrségnek kell a keresetet benyújtani.

Ha tehát tüntetést szervezel, hagyj magadnak legalább két hetet a bejelentéstől a tüntetés napjáig, így az esetleges jogtalan tiltást is biztonsággal orvosolni tudod!

Fontos, hogy a határidőt naptári napokban kell számolni, nem munkanapokban, és a felülvizsgálati kereset benyújtásakor a rendőrségi határozat kézbesítésének nemcsak a napja, hanem órája és perce is számít! A határozatot személyesen is kézbesíti a rendőrség, és az átvételt a dátum-óra-perc határozaton való rögzítésével szokás igazolni. Kétség esetén azonban a jogorvoslati határidő a határozatnak a rendőrség honlapján való közzétételével kezdődik. A rendőrség itt teszi közzé aktuális határozatait.

Fontos, hogy a törvényszék előtti perben kötelező az ügyvédi képviselet! Ha a rendőrség megtiltotta vagy korlátozta a bejelentett gyűlésed megtartását, keresd meg mielőbb a TASZ jogsegélyszolgálatát!

6.A bíróság milyen döntéseket hozhat?

Ha a bíróság a tiltó határozatot hatályon kívül helyezi, a tüntetést a bejelentésben foglalt paraméterekkel meg lehet tartani.

Ha a bíróság a korlátozó határozatot megsemmisíti, akkor nincs korlátozás vagy előírás, a tüntetést a bejelentésben foglalt paraméterekkel meg lehet tartani.

Ha a bíróság a korlátozó határozatot megváltoztatja, akkor a tüntetést meg lehet tartani, de a bejelentésben foglalt paramétereken túl az ítéletben foglalt feltétel is kötelező lesz a szervező/vezető, a rendezők, és a résztvevők számára a gyűlés során.

7.Sikeres jogorvoslat után mi a teendőm?

Amennyiben a bíróság a tiltó határozatot hatályon kívül helyezi, vagy a korlátozó határozatot megsemmisíti, a tüntetést a bejelentés szerinti helyen és időben meg lehet tartani. Ha a bíróság a korlátozó határozatot megváltoztatja, akkor a tüntetést az ítéletben foglalt feltétellel lehet megtartani a bejelentés szerinti helyen és időben.

Ha mégoly gyors is a jogorvoslat, könnyen előfordulhat, hogy a tiltó határozat hatályon kívül helyezése csak a tüntetés tervezett ideje után történik meg. Ebben az esetben a szervezőnek annyi teendője van, hogy 24 órán belül tájékoztatja a rendőrséget a tüntetés új időpontjáról, egyebekben a tüntetés az eredeti bejelentés szerinti paraméterekkel megtartható.