Jogaid a magyar egészségügyben – az ukrán háború elől menekülőként 4.

Mindenkinek az idegenrendészeti státuszától (magyar állampolgár, menedékes, harmadik országból érkező) függ, hogy pontosan milyen ellátásra lesz joga Magyarországon. Tájékoztatónk kezdőlapján választhatod ki azokat a tájékoztatókat, amelyek a te státuszodhoz kapcsolódnak.

Ha valaki jogosult egy ellátásra, akkor legalapvetőbb joga, hogy megfelelő minőségű ellátásban részesüljön. Ez azt jelenti, hogy hozzáértő orvosok vizsgálják meg, gyógykezelik és csillapítják a fájdalmait. Ha nincs szükség azonnali beavatkozásra, akkor a betegek maguk választhatják meg az egészségügyi intézményt és a kezelésüket végző orvost. (Ha az intézménybe beutaló kell, akkor fontos tudni, hogy a beutalónak abba az intézménybe kell szólnia, ahova menni szeretnénk, tehát ezt a beutaló orvossal előre egyeztetni kell.) Előfordulhat, hogy a választott intézmény nem tudja a szükséges kezelést biztosítani. Ilyenkor a beteget várólistára kell venni, vagy tájékoztatni kell arról, van-e másik intézmény, ahol az adott kezelésben a legrövidebb időn belül részesülhet.

A kórházakban, rendelőkben a betegekkel emberhez méltóan kell bánni: udvarias megszólítás és tiszteletteljes bánásmód illeti meg őket, nem kényszeríthetők indokolatlan várakozásra, szeméremérzetükre tekintettel kell lenni, azaz nem kérhetik feleslegesen, hogy levetkőzzünk, az orvoson kívül mások előtt nem kell ruházat nélkül mutatkozni. A betegeken csak az ellátásukhoz szükséges beavatkozásokat szabad elvégezni, és tiszteletben kell tartani személyes szabadságukat. Ez azt jelenti, hogy néhány különleges esettől eltekintve nem lehet megakadályozni, hogy távozzunk a kórházból, nem kényszeríthetnek a betegszobába, vagy a betegágyba. Ezek mellett minden betegnek joga van arra, hogy a kórházban saját ruháit és személyes tárgyait használja.

A kórházban lévő betegeket meglátogathatják rokonaik, barátaik. A látogatás pontos szabályait (mikor lehet látogatni, hányan mehetnek be egyszerre a kórterembe stb.) a kórház házirendje tartalmazza. A látogatást csak különleges esetekben lehet korlátozni, például járvány idején. A súlyos állapotú beteg esetében a beteg által megjelölt személy akár folyamatosan, állandóan a beteg mellett lehet. . Súlyos állapotúak azok a betegek, akik képtelenek ellátni magukat, akiket csillapíthatatlan fájdalmak gyötörnek, és akik pszichés krízishelyzetben vannak. A törvény szerint a szülők is jogosultak a tizennyolc év alatti beteg gyermekük mellett folyamatosan bent lenni.. A kórháznak a szülő nő kérésére biztosítania kell, hogy társa mellette maradhasson a vajúdás és a szülés alatt, a szülés után pedig – ha egészségi ok nem zárja ki – a csecsemővel egy helyiségben helyezzék el.

Az orvosnak minden esetben, külön kérés nélkül tájékoztatnia kell a beteget a következőkről:

• mire számíthatunk, mi a betegség lefolyása, mik a kilátások;

• milyen vizsgálatokat és beavatkozásokat javasol és miért;

• milyen kockázatai vannak ezeknek a beavatkozásoknak, illetve annak, ha nem vetjük alá magunkat a beavatkozásnak, kezelésnek;

• mire lehet számítani a beavatkozások, kezelések következményeként;

• milyen másfajta gyógymódok jöhetnek még szóba;

• arról, hogy a kezelésével kapcsolatban a beteg jogosult dönteni.

Érthető tájékoztatást kell kapnunk, és a kezelőorvosnak meg kell válaszolnia a kérdéseinket. Azok a betegek, akik nem beszélnek magyarul és nincs közös nyelvük az orvossal, a 1812 számon tolmácsot vehetnek igénybe.

A betegek maguk dönthetnek a kezelésükkel kapcsolatos kérdésekben: elmegyünk-e az orvoshoz, mely beavatkozások, vizsgálatok elvégzésébe egyezünk bele, melyeket utasítunk vissza. Az orvosi csak olyasmit csinálhat velünk, amihez hozzájárultunk. A hozzájárulás megadása előtt érthető tájékoztatás kell kapnunk. Az egyszerűbb vizsgálathoz és beavatkozáshoz elegendő, ha szóban járulunk hozzá, vagy nem tiltakozunk ellene. A műtéthez, a beteg testébe behatoló komolyabb beavatkozáshoz azonban már írásbeli beleegyezés szükséges. Ha a beteg nem képes írni, akkor két tanú előtt adhatja meg hozzájárulását. Fontos szabály, hogy a beleegyezést bármikor visszavonhatjuk, de tudni kell azt is, hogy ha alapos ok nélkül vonjuk vissza a beleegyezést, kötelezhetők lehetünk az így felmerült költségek megtérítésére.

A betegek dönthetnek úgy, hogy nem veszik igénybe az orvosi ellátást, illetve az egyes beavatkozásokat. A legtöbb esetben elegendő, ha döntésünket szóban közöljük az orvosunkkal. Más a helyzet, ha olyan komoly az állapotunk, hogy ha nem történik meg a beavatkozás, akkor maradandó károsodásra, súlyos egészségromlásra számíthatunk. Az ilyen ellátás visszautasításával kapcsolatban a törvény szigorú. Ilyenkor a betegnek saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozatban kell rendelkezni az ellátás visszautasításáról. Olyan kezelést, amely nélkül hamarosan meghalnánk, csak akkor utasíthatunk vissza, ha egyébként olyan gyógyíthatatlan betegségben szenvedünk, amely megfelelő orvosi ellátás esetén is rövid időn belül halálhoz vezetne. A visszautasítás ebben az esetben is megtörténhet saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozattal. Emellett arra is lehetőségünk van, hogy előre rendelkezzünk arról, hogy magatehetetlen állapotunkban mit tehetnek meg velünk és mit nem, milyen kezelést nyújthatnak nekünk és milyet nem. Ezt a nyilatkozatot előzetes egészségügyi rendelkezésnek nevezik és aki ilyet kíván tenni, annak ezt közjegyző előtt kell hitelesíttetni.

Az egészségügyi intézmények nyilvántartják a betegeik adatait, a vizsgálatokkal és a gyógykezeléssel kapcsolatos dokumentumokat. A betegnek joga van arra, hogy a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerhesse (leletek, röntgenfelvételek, írásos orvosi vélemények, stb.) Így nemcsak szóbeli tájékoztatást kérhet kezelő orvosától, de kérheti, hogy az adatait tartalmazó dokumentumokat is megnézhesse. A dokumentumokba nemcsak betekinthet, de ezekről másolatot kérhet vagy készíthet, akár le is fényképezheti ezeket. Ha másolatot kér, az első alkalommal ingyenes, a további másolatok költségeit ki kell fizetni, ezért nem árt azokról előre tájékoztatást kérni. A másolás díja azonban nem lehet a szokásos áraknál lényegesen magasabb. A kórházból elbocsátott betegek számára zárójelentést, a járóbeteg-szakellátáson ellátott beteg számára ambuláns lapot kell kiadni. A zárójelentés és az ambuláns lap tartalmazza az ellátás, gyógykezelés adatait. Az egészségügyi dokumentumokról szóló tájékoztatónk itt érhető el.

Az orvosok és valamennyi egészségügyi dolgozó köteles bizalmasan kezelni a betegekkel kapcsolatos információkat. Orvosi titoknak számít minden, ami a megbetegedéssel, a vizsgálatokkal és a gyógykezeléssel kapcsolatos. Az egészségügyi ellátók által elérhető adatok azonban mindenki más számára titkosak. Az orvosi titoktartás része az is, hogy a beteg jogosult arról nyilatkozni, kinek adható felvilágosítás egészségi állapotáról, illetve kik azok, akik nem kaphatnak erről információt.

A betegnek joga van az egészségügyi intézményt bármikor elhagyni, ha azzal nem veszélyezteti mások egészségét. A törvény pusztán azt írja elő, hogy a beteg távozási szándékát jelentse be a kezelőorvosának. Amikor a távozásra azért kerül sor, mert a beteg gyógykezelése véget ért, a kórháznak a beteget erről előzetesen tájékoztatni kell, lehetőség szerint legalább 24 órával az elbocsátást megelőzően.

18 év alatti gyerekek esetében a betegjogok legtöbbjét a gyerek a szülő (törvényes képviselő) döntése alapján vagy a szülő beleegyezésével gyakorolhatja.

A szülő adhat beleegyezést a orvosi kezelésekbe (szülői beleegyezés csak invazív kezelés esetén szükséges, de a gyakorlatban minden beavatkozáshoz szoktak kérni) és a szülő utasíthatja vissza a gyerek kezelését. A tájékoztatást beteg gyerek esetén a szülőnek kell megadni. A szülő jogosult gyereke betegségéről és kezeléséről minden információt megtudni.

A gyerekek mellett a szülő folyamatosan, akár éjszaka is bent lehet a kórházban, ilyenkor étkezésre és – ha a kórház ezt tudja biztosítani – fekvőhelyre is jogosult.

14 év alatti beteg nem hagyhatja el saját döntés alapján a kórházat, esetében a szülője (törvényes képviselője) dönthet a távozásról.

Fontos tudni, hogy ha a szülő a döntésével veszélyeztetné a gyermeke egészségét, akkor a kórház ezt jelezheti a gyermekvédelemnek.