Védőoltáshoz való hozzájutás, védettségi igazolvány – gyakran ismételt kérdések

Ebben a tájékoztatónkban azt szedtük össze, hogy hogyan lehet védőoltáshoz jutni, hogyan lehet beszerezni a magyar védettségi igazolványt és az uniós Covid-igazolvány(oka)t és milyen szabályok vonatkoznak az ezzel rendelkezőkre.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összes jogi tudnivalót a tasz.hu/koronavirus oldalon gyűjtöttük össze.

Védőoltás

Ki kaphat jelenleg koronavírus elleni oltást?

A speciális szempontok szerint oltottakon kívül (pl. egészségügyi dolgozók, rendőrök stb.) jelenleg az juthat hozzá a koronavírus elleni védőoltáshoz, aki jelzi a védőoltás iránti igényét, vagyis regisztrál a vakcinainfo.gov.hu oldal regisztrációs felületén. (Az oltáshoz jutásnak ezen kívül persze vannak egészségügyi kritériumai is, így a koronavírus elleni védőoltás valamennyi típusa egyelőre csak a 16 év felettiek számára adható be.)

2021. május 4-től a regisztráció már nem kötődik TAJ-számhoz, tehát olyanok is regisztrálhatnak és kaphatnak oltást, akik nem rendelkeznek magyar társadalombiztosítási azonosítóval. A regisztrációs felület már angol nyelven is elérhető. A TAJ-számmal nem rendelkező külföldiek oltása azonban még nem kezdődött meg.

Kaphat-e oltást az a magyar vagy külföldi állampolgár, akinek nincs TAJ-száma?

A hatályos előírások szerint a vakcinainfo.gov.hu felületen található regisztrációs oldalon nem szükséges megadni a TAJ-számot. A TAJ-számmal nem rendelkező külföldiek oltása azonban még nem kezdődött meg. Akár magyar, akár külföldi állampolgárról van szó, a TAJ-szám helyett a regisztrációs oldal már az alábbi azonosítókat is elfogadja:

  • útlevél okmányazonosítója;
  • személyazonosító igazolvány okmányazonosítója (vagyis a személyi igazolvány, illetve jogosítvány száma);
  • személyi azonosító (ez a magyar lakcímkártyán szerepel); illetve
  • tartózkodási engedély adatai.

A regisztrációs felületen továbbra is meg kell adni a nevet, az életkort és az elérhetőségeket. A második négyzet bejelölése, vagyis a későbbi kapcsolattartás miatti adatkezelés engedélyezése nem kötelező!

Ingyenes-e a nem magyar állampolgárok számára is az oltás?

Igen, a hatályos előírások szerint egyes nem magyar állampolgárok is ingyenesen vehetik igénybe a koronavírus elleni oltást.

Ebbe a körbe tartozik az, aki

  • bevándorolt vagy letelepedett jogállású;
  • menekültként vagy oltalmazottként elismert;
  • EGT-állampolgár és családtagja;
  • EGT-állampolgár kísérője, illetve EGT-állampolgárhoz csatlakozó személy, akinek a hatóság a családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi,
  • tartózkodási engedéllyel rendelkező nem EGT-, hanem más, ún. „harmadik” országbeli állampolgár;
  • Magyarországon lévő diplomáciai és konzuli képviselet vagy nemzetközi szervezet állandó képviseletének tagja.

Ingyenes-e a külföldön élő magyar állampolgárok számára is az oltás?

Igen, egyes esetekben külföldön élő magyar állampolgárok számára is ingyenesen biztosított az oltás. Ilyen eset az, ha valaki úgy szerzett magyar állampolgárságot, hogy

  • magyar állampolgár fogadta örökbe;
  • magyar állampolgárral kötött házassága folytán lett – kedvezményesen – magyar állampolgár; vagy
  • a magyar állam fontos érdeke miatt szerzett magyar állampolgárságot.

Hogyan hívják be oltásra a TAJ-számmal rendelkezőket?

A TAJ-szám alapján regisztráltak esetében először a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kapja meg a regisztrált adatait, majd a NEAK gondoskodik az oltás megszervezéséről területi szinten. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az oltásra való behívás elsősorban a háziorvosi rendszeren keresztül működik, a háziorvosok kapják meg az oltásra várók adatait, és hívják be azokat, akik számára rendelkezésre áll az oltás.

Hogyan hívják be oltásra a külföldieket, illetve a külföldön élő magyar állampolgárokat?

Az oltásra való behívás úgy zajlik, hogy az érintettek adatait megkapja a Belügyminisztérium, amely továbbítja ezeket az EESZT működtetője, vagyis az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) részére. Az OKFŐ létrehoz egy technikai azonosítót az érintett számára az EESZT rendszerében. Ez alapján a technikai azonosító alapján hívja majd be a megadott elérhetőségeken keresztül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az oltandó személyt.

Védettségi igazolvány, Covid-igazolvány

Hogyan lehet igényelni a magyar védettségi igazolványt?

A.) Oltottaknak

Annak, 

  • akinek van nyilvántartott pozitív teszteredménye az EESZT-ben, vagy
  • aki az EU-ban vagy Magyarországon engedélyezett védőoltásban Magyarország területén részesült,

Budapest Főváros Kormányhivatala hivatalból (azaz automatikusan), ingyen elküldi az igazolványt. 

Annak a magyar állampolgárnak, akit meghatározott külföldi országban oltottak EU-ban vagy Magyarországon engedélyezett védőoltással, kérelmére ingyenesen kiállítják védettségi igazolványt. Ugyanez vonatkozik a Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan jogszerűen tartózkodó nem magyar állampolgárokra is. A részleteketért ld. lejjebb.

B.) Átesetteknek

Azoknak, akiknek az ellenanyag-tesztjük pozitív, kérelemre állítják ki az igazolványt. Ez elektronikusan, vagy bármely kormányablakban személyesen is igényelhető. A kérelemmel egyidejűleg 3 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.

Hogyan lehet igényelni az Európai Unió digitális Covid-igazolványát?

Különböző élethelyzetekre különböző típusú uniós Covid-igazolványokat állítanak ki, ezek a következők lehetnek:. 

  • Annak, aki az EU-ban vagy Magyarországon engedélyezett védőoltásban Magyarország területén részesült, kérelmére oltási igazolványt állítanak ki.
  • Az, akinek van nyilvántartott pozitív PCR-teszt eredménye és felgyógyult a fertőzésből, kérelmére gyógyultsági igazolványt kaphat. Ezt legkorábban az első pozitív PCR-teszt eredményétől számított 11. napon állítják ki.  
  • Annak, akinek van nyilvántartott PCR- vagy antigén gyorsteszt eredménye az EESZT-ben, kérelmére tesztigazolványt állítanak ki.

Ezeket a Covid-igazolványokat elektronikus formában az EESZT rendszerén keresztül azonnal le lehet tölteni és (igény szerint) ki lehet nyomtatni. 

Papíralapú igazolvány Budapest Főváros Kormányhivatalánál személyesen vagy írásban benyújtott kérelem alapján is igényelhető, illetve egészségügyi ellátás keretében az érintett háziorvosa is kinyomtathatja. Az így kiállított igazolványok bármilyen pecsét vagy aláírás nélkül is érvényesek, az érvényességüket a rajtuk lévő leolvasható QR-kód biztosítja. 

Az EESZT alkalmazásban is szerepel a védettség igazolására alkalmas leolvasható QR-kód.

A külföldön oltottak hogyan szerezhetnek magyar védettségi igazolványt?

A magyar védettségi igazolványt Magyarországon és az Európai Unióban engedélyezett védőoltással külföldön beoltott magyar állampolgár, illetve Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan jogszerűen tartózkodó nem magyar állampolgár részére is kiállítják, ha a védőoltás beadása az alábbi országokban történt:

  1. az Európai Unió valamely tagállamában vagy valamelyik európai uniós tagjelölt országban,
  2. az OECD valamely tagállamában,
  3. a NATO valamely tagállamában,
  4. az Oroszországban,
  5. a Kínai Népköztársaságban,
  6. az Egyesült Arab Emírségekben,
  7. a Bahreinben,
  8. Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Törökországban, Üzbegisztánban vagy
  9. a külügyminiszter rendeletében megjelölt országban.

A hatóság a védettségi igazolványt kérelemre díjmentesen kiállítja, a kérelem benyújtását követő 15 napon belül. A kérelmet bármelyik kormányablakban személyesen, vagy elektronikus úton lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a külföldi hatóság vagy az oltást végző egészségügyi szolgáltató által kiállított, az oltás tényének magyar vagy angol nyelvű igazolását, ennek hiányában más idegen nyelvű igazolásának hiteles magyar fordítását. Az igazolásnak tartalmaznia kell a koronavírus elleni oltóanyag típusát, az oltás időpontját és helyét is. A kérelemhez a kérelmezőnek meg kell adnia

  1. a természetes személyazonosító adatait,
  2. a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának okmányazonosítóját,
  3. a postai címét (a védettségi igazolvány kézbesítési címe) és
  4. ha rendelkezik vele, a TAJ-számát.

A külföldön beoltott magyar állampolgárok számára nem biztosítanak applikációt a védettség igazolására, csak a védettségi igazolványt.

Azon külföldön beoltott külföldi állampolgárok részére, akik Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan jogszerűen nem tartózkodhatnak (egyelőre) nem állítanak ki védettségi igazolványt. 

A külföldön oltottak hogyan szerezhetnek uniós oltási igazolványt?

Aki magyar védettségi igazolványra jogosult, vagy Magyarország által elismert védettségi igazolvánnyal rendelkezik, bármely kormányablakban kérelmezheti az uniós Covid-igazolvány kiállítását. A kérelem mellé csatolni kell 

  • a személyazonosító adatokat, 
  • a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány számát, 
  • valamint az oltás tényének magyar vagy angol nyelvű igazolását, ennek hiányában más idegen nyelvű igazolásának hiteles magyar fordítását (ennek formai feltételeit ld. az Unió rendelete mellékletének (1) bek. c)-j) pontjában).

Ezt a Covid-igazolványt kizárólag azok számára állítják ki, akiket Magyarországon is engedélyezett védőoltással oltottak be, és csak papíralapon állítják ki, telefonos alkalmazást nem biztosítanak mellé.

Milyen jogosultságok kapcsolódnak az igazolványokhoz?

A védelmi intézkedések (részletesen ld. itt) jelentős része alól mentesülnek azok, akik rendelkeznek magyar védettségi igazolvánnyal, illetve uniós Covid-igazolvánnyal.

  • Kulturális eseményeken, sportrendezvényen és zenés-táncos rendezvényen a magyar védettségi igazolvánnyal, illetve uniós oltási vagy gyógyultsági igazolvánnyal rendelkezők, valamint a felügyeletük alá tartozó kiskorúak részt vehetnek.
  • Egyéb rendezvényen (ami nem minősül sportrendezvénynek, kulturális eseménynek, családi vagy magánrendezvénynek, illetve zenés, táncos rendezvénynek) zárt térben, illetve szabadtéren 500 fő felett csak magyar védettségi igazolvánnyal, illetve uniós oltási vagy gyógyultsági igazolvánnyal rendelkezők, illetve a felügyeletük alatt lévő kiskorúak vehetnek részt. Szabadtéren, 500 fő résztvevőnél kevesebben igazolvány nélkül is részt lehet venni.
  • A határátlépést követően nincs karanténkötelezettség. A részletszabályok innen érhetők el.

Milyen védettségi igazolványokkal lehet szolgáltatásokat igénybe venni Magyarországon?

A szolgáltatások igénybevételéhez magyar védettségi, illetve uniós oltási és gyógyultsági igazolványra van szükség. A védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékű, ha az érintett a koronavírus elleni védettségét a védőoltást igazoló applikációval igazolja. Az uniós tesztigazolvány tehát nem alkalmas a magyar védettségi igazolvány kiváltására.

A jogszabály lehetőséget ad a külföldön kiállított védettségi igazolványok elismerésére is, így szolgáltatásokat azzal is igénybe lehetne venni, azonban ebben a tekintetben Magyarország egyelőre még nem ismerte el egyetlen külföldi ország védettségi igazolványát sem.

Milyen igazolványokkal lehet karantén nélkül beutazni Magyarországra?

A magyar védettségi igazolványonű és az uniós Covid-igazolványokon kívül azokban az államokban kiállított védettségi igazolványokat ismerik el, amellyel Magyarország megállapodást kötött, a teljes lista egyik fele innen, másik fele innen érhető el.

A határátlépés során a következő igazolványokat fogadják el: 

  • magyar védettségi igazolvány,
  • Magyarország által elfogadott védettségi igazolvány, 
  • uniós oltási, gyógyultsági, valamint negatív PCR-teszt után kiállított, 72 óránál nem régebbi tesztigazolvány.

A belépéshez szükséges az igazolványon feltüntetett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány felmutatása is, aki ezt bemutatja, szabadon, karanténkötelezettség nélkül beléphet az országba. A részletszabályok innen érhetők el.

Milyen védelmi intézkedések alól NEM mentesít a védettségi igazolvány?

A következő védelmi intézkedések (részletesen ld. itt) mindenkire vonatkoznak, függetlenül a védettségi igazolvány meglététől:

  • egészségügyi és szociális intézményekben továbbra is maszkviselési kötelezettség van,
  • családi eseményen vagy magánrendezvényen  maximum 100 fő, lakodalmon maximum 400 fő vehet részt, ebbe bele kell számolni a védettségi igazolvánnyal rendelkezőket is.

Ki és mikor kérheti, hogy mutassam fel a védettségi igazolványom? A velem lévő kiskorú mivel tudja igazolni magát?

Aki védettségi igazolványhoz kötött szolgáltatást kíván igénybe venni, fel kell mutatnia a védettségi igazolványát az igénybe venni kívánt szolgáltatás helyszínén, és személyazonosító igazolvány bemutatását is kérhetik. 

A védettségi igazolvánnyal rendelkező személy felügyelete alatt álló kiskorú az életkorát a személyijével, útlevelével, jogosítványával vagy diákigazolványával igazolja.

A szolgáltató köteles megtagadni annak belépését, aki a védettségi igazolványát nem tudja bemutatni, illetve az életkorát nem tudja igazolni. Kiskorú életkorának ellenőrzése mellőzhető, ha a kiskorúság ténye nyilvánvaló.

Meddig érvényes a magyar védettségi igazolvány?

Beoltottak: Nincs lejárati ideje azok védettségi igazolványának, akik védőoltást kaptak.

Betegségen átesettek: 6 hónapig érvényes. A jogszabály egész pontosan úgy fogalmaz, hogy az átesettek védettségi igazolványa a fertőzésből történő felgyógyulásának napját követő 6. hónap azonos napjáig érvényes, ha pedig a hónapban nincs ilyen nap, a hónap utolsó napjával egyezik meg. A felgyógyulás napját az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) nyilvántartott tesztek alapján állapítják meg.

Akinek van fertőzést igazoló pozitív tesztet követően negatív PCR tesztje, annak a negatív teszttől számítják a hat hónapot, akinek nincs negatív PCR tesztje, a pozitív tesztet követő 15. naptól kezdődik a hat hónap. Aki kórházban volt a tesztek ideje alatt, annak a kórházból történő elbocsátást követő 10. naptól kezdődik a hat hónap.

Ellenanyagteszt: Ellenanyag-teszt elvégzésével kaphat védettségi igazolványt, akinek nincs az EESZT-ben pozitív PCR- vagy gyorsteszteredménye, vagy a védettségi igazolványa, amelyet azért kapott, mert átesett a betegségen 14 napon belül lejár vagy lejárt. Aki elvégez Magyarországon egy ellenanyag-tesztet (pl. szerológiai, IgG tesztet), ami szerint a szervezetében a koronavírus elleni ellenanyag jelen van, az igazolvány a vizsgálatot követő 4. hónap azonos napjáig, ha pedig a hónapban nincs ilyen nap, az adott hónap utolsó napjáig érvényes. Számukra kérelemre állítják ki az igazolványt, ez elektronikusan vagy bármely kormányablakban személyesen igényelhető. A kérelemmel egyidejűleg 3 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.

Meddig érvényes az uniós Covid-igazolvány?

Oltási igazolvány: Nincs lejárati ideje azok Covid-igazolványának, akik védőoltást kaptak. Magyarországra történő belépés esetén az első oltást követő egy évig fogadják el. 

Gyógyultsági igazolvány: legkorábban 11 nappal az első pozitív PCR-teszt után állítják ki és a 180. napig érvényes. Magyarországra történő belépés esetén az első pozitív tesztet követő 15. naptól érvényes. 

Tesztigazolvány: A negatív PCR-teszt után kiállított tesztigazolványok érvényességi ideje a Magyarországra történő belépésnél 72 óra (valamint a tagállamok megállapodása szerint 48 óra az antigén gyorsteszteknél, ezt azonban Magyarország határátlépésnél nem fogadja el).

Csak magyar állampolgároknak jár a magyar védettségi igazolvány? Szükséges (érvényes) TAJ-számmal rendelkeznem, hogy kiállítsák a védettségi igazolványt?

Több olyan jelzés érkezett hozzánk, ami alapján a hatóság megtagadja a védettségi igazolványok kiadását abban az esetben, ha a kérelmező magyar vagy külföldi állampolgár nem rendelkezik TAJ-számmal, illetve ha az érvénytelen, annak ellenére, hogy az igazolvány kiadásának alapjául szolgáló védőoltás beadása Magyarország területén történt. Ugyanígy nem állítják ki a TAJ-számmal rendelkező, Magyarország területén oltott külföldi állampolgárok védettségi igazolványát sem. A rendelet nem köti magyar állampolgársághoz, a TAJ-szám meglétéhez, sem annak érvényességéhez a védettség igazolását, a gyakorlatban során mégis ezt várják el az oltottaktól. 

A sérelmes helyzet orvoslása érdekében közérdekű bejelentéssel fordultunk a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz. Bejelentésünkben javasoltuk az országos tisztifőorvosnak, hogy adjon ki útmutatást a helyes jogértelmezésről. Az érintettek számára készítettünk egy panaszmintát is, amiben jogszabályi hivatkozásokkal is megindokoljuk, miért nem szükséges a TAJ-szám, illetve a magyar állampolgárság a védettségi igazolvány kiállításához. A panaszminta innen érhető el.

A TAJ-számmal rendelkező külföldi állampolgárok esetében, a hatóság tájékoztatása szerint, sok esetben azért nem küldik ki a védettségi igazolványt, mert az érintettek nem tüntették fel az útlevelük, vagy más fényképes személyazonosító igazolvány azonosítószámát a regisztráció során, ezért ez nem jelenik meg az EESZT-ben. Ezt kell pótolni és a pótlást jelezni a Budapest Főváros Kormányhivatalának, ezután kiállítják a védettségi igazolványt.

Mit lehet csinálni, ha nem küldték ki a védettségi igazolványt, pedig beoltottak/átestem?

A hatóság az oltást vagy a felgyógyulást követő, illetve a pozitív ellenanyag-vizsgálat nyomán benyújtott kérelem benyújtását követő 8 napon belül kiállítja az igazolványt. Aki a kiállítástól számított 30 napon belül nem kapja kézhez az igazolványát, új igazolvány kiállítását kérheti elektronikusan vagy bármely kormányablakban. Ez a kérelem ingyenes. 

Az eddigi gyakorlat alapján előfordul, hogy a kérelmek elutasításáról csak szóban tájékoztat a hatóság. Ügyfélként jogunk van ahhoz, hogy a kérelmünkre írásban kapjuk választ, ezért ha úgy érzi, hogy a jogszabály ellenére elutasítják a kérelmét, kérje, hogy kérelmét írásban utasítsák el. Ha rendelkezik az írásbeli elutasítással, kérjük, keresse fel jogsegélyszolgálatunkat a jogsegely@tasz.hu-n, hogy jogi eljárást indíthassunk a visszás helyzet megszüntetése érdekében!

Adatvédelmi szempontból nem aggályos ez az egész?

A védettségi igazolványról szóló rendelet adatkezeléssel kapcsolatos előírásait alapvetően nem tartjuk problémásnak.

Az adatkezelés kapcsán a következőket mérlegeltük:

  • az igazolványon nem szerepel biometrikus adat;
  • az oltást beadó egészségügyi szolgáltató az oltástól számítva, az igazolványt kiállító Fővárosi Kormányhivatal pedig az oltást vagy az átesettséget igazoló adatok beérkezésétől számítva, meghatározott célból (az igazolvány kiállítása érdekében), egy évig kezelheti a személyes adatokat (név, TAJ, állandó személyazonosító igazolvány száma, útlevélszám, stb.). Az adatkezelés célja meghatározott és legitim, a megőrzési idő konkrétan meghatározott és – tekintettel az igazolvány esetlegesen szükségessé váló pótlására, vagy az érintetti igények érvényesíthetőségének biztosítására – nem aránytalan.

Az igazolvány gyakorlati megvalósítása azonban adatbiztonsági aggályokat vet fel: a QR-kód beolvasásával olyan linket kapunk, amelyen bármilyen védelem nélkül elérhetők az érintettek kártyán szereplő személyes adatai. A link megosztásával ezek az adatok bárki számára akadálytalanul hozzáférhetővé válhatnak, ezért ez a konkrét technikai megoldás szerintünk nem felel meg az adatbiztonság GDPR szerinti követelményeinek.

A védettséget igazoló applikáció bevezetését elvi szinten nem tartjuk problémásnak, a védettségi alkalmazások adatkezelésével kapcsolatban azonban az adatvédelmi hatósághoz fordultunk, ugyanis több szempontból is felmerül az adatvédelmi jogok sérelme. Az erről szóló cikkünk itt olvasható.

Kötelezhet a védettségi igazolvány felmutatására munkáltatóm?

Igen, az adatvédelmi biztos álláspontja szerint a munka törvénykönyve alá tartozó egyes munkakörökben, a járványhelyzet alatt jogszerűen kérheti a védettségi igazolvány bemutatását a munkáltató. Ezt munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi, valamint munkaszervezési célból teheti meg a munkáltató, egyéb okból nem. A védettség igazolását semmilyen más módon nem kérheti a munkáltató, kizárólag az igazolvány bemutatásra kötelezheti munkavállalóit. A védettségi igazolványból megismert adatok kezelésére a különleges adatok adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

Részletes munkajogi tájékoztatónk itt érhető el.

Átesettek

Ki minősül koronavíruson átesettnek?

Az, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy a megelőző 6 hónapon belül már megfertőződött és meggyógyult a koronavírus-fertőzésből, átesettnek minősül. A fertőzésen átesettek szervezete nagy valószínűséggel ellenanyagokat termel a vírus ellen, amely jelen tudásunk szerint hat hónapig (folyamatosan csökkenő) védettséget ad az újabb fertőződéssel szemben.

Kontaktszemélyként elkülöníthető az, aki átesett már a fertőzésen?

Az egészségügyi törvény értelmében a koronavírus-kontaktok járványügyi megfigyelés alá kerülnek. Az a személy kerülhet járványügyi megfigyelés alá, aki koronavírusban szenvedő személlyel érintkezett ÉS feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van. A kontaktszemélyekre vonatkozó általános szabályokról itt lehet bővebben tájékozódni.

Ez alapján azt gondoljuk, hogy a fertőzésen már átesettek nem kerülhetnek járványügyi megfigyelés alá, de a járványügyi hatóság szakmai alapon mérlegel és dönt, hogy mekkora a kockázat arra, hogy az illető ismét lappangási szakaszban van. Az elkülönítés újbóli elrendelése a gyógyulást követő hatodik hónap felé közeledve egyre indokoltabb. Ha a megbetegedés után egyből újra kontaktként elkülönítést rendelnek el, vagy egyébként indokolatlannak tartjuk a járványügyi elkülönítést, a járványügyi hatóság erről szóló döntését közigazgatási perben támadhatjuk meg.

Védőoltásban részesültek

Ki minősül védőoltásban részesültnek?

A magyar jog alapján az minősül védőoltásban részesültnek, akinek van védettségi igazolványa, minden más esetben nem minősül még akkor sem védőoltásban részesültnek, ha valóban megkapta az oltást. A tisztifőorvos és az emberi erőforrások miniszterének 2021. január 28-án kelt közös levele alapján azok, akik Pfizer (Comirnaty) vagy Moderna védőoltásban részesültek, mentesülnek bizonyos karanténintézkedések alól. Mivel a védettség csak a második adag beadását követően alakul ki, ezek a kedvezmények csak azokra alkalmazhatók, akik mindkét adagot felvették.

Milyen eljárást alkalmaznak a fertőzésgyanús, de már védőoltásban részesült személyekre?

Aki mindkét adagot felvette a védőoltásból, de fennáll nála a fertőzés gyanúja, azt a rendes szabályoktól eltérően nem különítik el és csak akkor tesztelik, ha egyszerre teljesülnek az alábbi TÜNETEK ÉS FELTÉTELEK:

TÜNETEK

  • hirtelen kezdődően legalább egy fennáll:
    • köhögés;
    • láz (≥38 °C);
    • nehézlégzés;
    • szaglás-, ízérzés hiánya, zavara;
  • VAGY koronavírusra jellemző radiológiai eltérés (röntgen / CT);
  • VAGY az orvos koronavírus-fertőzés fennállását gyanítja.

+

FELTÉTELEK

  • a tünetek kezdetét megelőző 14 napban koronavírussal érintett országban/területen járt;
  • VAGY a tünetek kezdetét megelőző 14 napban szoros kapcsolatban volt megerősített fertőzöttel;
  • VAGY közvetlen betegellátásban résztvevő egészségügyi dolgozó;
  • VAGY a tünetek kezdetét megelőző 14 napban olyan bentlakásos intézmény lakója vagy dolgozója volt, ahol kockázati csoportba tartozó személyeket gondoznak.

Minősülhet kontaktszemélynek az, aki már védőoltásban részesült?

Aki mindkét adagot felvette a védőoltásból, mentesül a szoros kontaktokra vonatkozó szabályok alól.

Megosztás